Augusztus 5-11. között a Vertigo Média szervezésébenm a fővárosi Art+ Cinemában (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.) idén is lesz Vertigo Filmhét, immár 8. alkalommal. Egy teljes héten át naponta három art- és sikerfilmet nézhetnek meg kedvezményes áron az érdeklődők a közelmúlt filmtermésének legjavából. A filmhét programjában összesen 19 alkotás szerepel, melyek közül négy az országos premier előtt látható majd. Norvég kosztümös történelmi film, dán, svéd és francia vígjátékok, francia és izlandi drámák, magyar történelmi film, Oscar-díjas filmek és számos fesztiválkedvenc is szerepel az idei programban.

Premier előtt lesz látható a filmhéten a kultikus svéd vígjáték, A Jönsson banda legújabb feldolgozása; a Berlinben Ezüst Medve-díjjal jutalmazott magyar történelmi film, a Természetes fény; a cannes-i versenyből érkező izlandi misztikus dráma, a Bárány; és a legújabb francia vígjátéksiker, a 30 nap maximum.

6-án, pénteken a francia filmek kerülnek középpontba: előbb a velencei díjazott dráma, az Amanda látható; majd az Ethan Hawke, Juliette Binoche és Catherine Deneuve főszereplésével készült családi dráma, Az igazság; végül az új francia vígjátéksiker, a 30 nap maximum.

MAGYAR ANIMÁCIÓ
Kitelepítés, börtönbe zárt apa, meggátolt továbbtanulás. A deus ex machina három évtizeddel később érkezett. Jankovics Marcell mesebeli királyfiként teljes fegyverzetben toppant be a magyar filmvilágba. Nem a semmiből érkezett ugyan, hiszen jelentős rövidfilmek és népszerű sorozatok készültek a Pannónia Filmstúdióban, mégis volt valami elsöprő erő abban, ahogy Jankovics a János vitézzel, az első egész estés magyar rajzfilmmel megjelent.

Orosz István: A népmeséktől a csillagos égig (Jankovics Marcell 1941-2021)
Varga Zoltán: Túl a labirintuson (Cakó Ferenc animációi) 
M. Tóth Éva: Unokák fesztiválja (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál)

MAGYAR MŰHELY
Kormos Balázs: Rengeteg, és még annál is több (Fliegauf Bence epizódfilmjei)  
Bakos Gábor: Kíméletlen szolidaritás (Családi tűzfészkek: Cassavetes, Tarr, Hajdu, Pálfi)  

ÚJ RAJ
Matteo Garrone a dokumentarista módon ábrázolt hétköznapokból bontja ki a felszín mögött rejlő brutális alvilágot vagy a fantasztikum rémségeit (A preparátor, Gomorra, Reality, Dogman). Egyike az új olasz filmkészítő nemzedék kevés rendezőjének, aki az első sikerek után meg tudta őrizni szabadságát, és a nemzetközi színtéren is sikeresen érvényesítette művészi identitását.

Krzsanovszkij három éven át forgatott totalitárius valóságshow-ja filmtörténeti kuriózum, amely nem csak feszegeti, de le is dönti a műfaj határait.

Film vagy „film”? Ilja Krzsanovszkij rendezésével kapcsolatban elsőként ez a nem elhanyagolható kérdés merül fel. A Dau. Natasa mindenféle használati utasítás nélkül kerül mozikba, ami az avatatlan néző számára azt sugallhatja, hogy befogadása semmilyen előzetes felkészülést, háttértudást nem igényel, de a fesztiválszereplések és a díjak (Ezüst Medve a Berlinalén) is azt hivatottak jelezni, hogy az alkotás önállóan is megítélhető.

A Dau valójában nem egyetlen filmet, hanem tucatnyinál is több, már bemutatott vagy még bemutatás előtt álló mozgóképet jelent, amelyek elválaszthatatlanul összefonódnak egymással. A projekt hagyományos filmként indult, Krzsanovszkij – első rendezése, a Titanic Filmfesztivál fődíját elnyert 4 után – Lev Landau szovjet elméleti fizikus és feltaláló életéről akart forgatni professzionális színészekkel. Több ezer castingvideó rögzítése után, közvetlenül a forgatás megkezdése előtt döntött úgy, hogy inkább amatőrökkel dolgozik, Oroszország helyett az ukrán Harkovban, ahol Landau életének egy meghatározó időszakát töltötte.

A szeptember 1-11. között megrendezendő 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál szervezői ismét hagyományos mustrára készülnek a Lidón: a sztárok felvonulnak a Palazzo del Cinema előtti legendás vörös szőnyegen, a filmeket pedig a közönség előtt vetítik.

A Venice International Film Critics' Week szekcióban mindössze hét filmet láthat a közönség, köztük Fabricius Gábor első mozifilmjét, az Eltörölni Frankot, mely a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A filmkritikusok válogatásában az elmúlt években többek között olyan rendezők alkotásai debütáltak, mint Kevin Reynolds, Olivier Assayas, Mike Leigh, Bryan Singer, Harmony Korine, Peter Mullan, Abdellatif Kechiche vagy az Oscar-jelölt Bruce Weber és az Oscar-díjas Kenneth Lonergan.

A Hunyadi-sorozatot a Variety című magazinban jelentette be a cannes-i filmfesztiválon a Beta Cinema nemzetközi forgalmazó. A sorozat a közlemény szerint „romantikus kalandfilm, udvari intrikákkal, cselszövésekkel teli történelmi dráma és epikus akciósorozat” lesz, és „soha nem látott, nagyszabású projektben elevenedik fel Hunyadi János élete, a magyar és az európai történelem egyik legheroikusabb korszaka a hazai és nemzetközi közönségnek.”

A 10 részes Hunyadi-sorozat állami támogatásának többségét, kormányhatározat alapján 6,9 milliárd forintot a Kormány biztosít, míg a Nemzeti Filmintézet saját keretéből 3,6 milliárd forint támogatást nyújt. Az előkészületek már javában folynak, a forgatás jövőre kezdődik.

Egy kisebb nyári szünet után visszatérünk, és megkísértjük a szerencsénket: az új „pedofiltörvény” értelmében nem biztos, hogy korhatárkarika nélkül népszerűsíthetnénk a nemváltásról (is) szóló Tobi színeit, illetve az azonos neműek örökbefogadásával foglalkozó Anyáim történetét, mégis ezt tesszük. (De nem csak dicsérünk, vitázunk is kicsit.) Utána szóba kerül még egy tanulságos lengyel influenszerdráma (Sweat), és a nyár eddigi legjobb blockbusterfolytatása (Hang nélkül 2). (Az adásban elhangzik, hogy talán nálunk is bemutatják a Jeges pokolt. Nem talán, hanem biztos: július 22-én.)

Kiderül még az adásból, hogy:

• Levetítenénk-e gyerekeknek a magyar „transzfilmet”,
• miért nem Tobi a Tobi színei főhőse,
• influenszerek-e a podcasterek,
• miért lehet hitelesebb egy TikTok-videó, mint egy film,
• hová lehetne még bővíteni a Hang nélkül-sorozatot,
• miért nincs (még) veszkó csizma Cillian Murphyn,
• csalódott-e az egyik legnagyobb Liam Neeson-rajongó az új Liam Neeson-filmben?

A Freeszfe Egyesület Emergency Exit diplomamentő programja kapta 2021-ben Magyarországról az Európai Parlament által alapított Európai Polgár díjat.

A 2008-ban alapított Európai polgári díjjal olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket díjaz az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki, melyek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékeket képviselik.

A díjra magánszemélyeket és szervezeteket jelölhetnek. A jelöléseket az EP-képviselőkből álló nemzeti zsűrik rangsorolják, majd az Európai Parlament alelnökének vezetésével ülésező brüsszeli zsűri dönt a díjazottakról. A kuratóriumot a kuratórium elnöke, az Európai Parlament négy alelnöke, az Európai Parlament két korábbi elnöke, két kiemelkedő személyiség, valamint egy páneurópai civil társadalmi szervezet és egy páneurópai ifjúsági szervezet egy-egy képviselője alkotja.