A katolikus egyház a maga világméretű intézményrendszerével, élén a pápával mindig népszerű témát jelentett a filmesek számára. A katolikus papok karakterei gyakran fölbukkannak a mozgóképen. A protestáns lelkipásztorok és ortodox pópák nem vetekedhetnek népszerűségben a katolikus papok mozgóképes ábrázolásával. Ennek oka mindenekelőtt a római katolikus egyház világméretű kiterjedése, globális jellege, míg a protestáns és ortodox egyházak (bár küldetésük szerint szintén egyetemesek) országos szerveződésűek. A katolikus egyház képviselőin keresztül jól be lehetett mutatni a különböző kultúrák ütközését. A másik ok nyilvánvalóan a cölibátus kérdése, amely mindig izgatta a filmesek – s korántsem csak az antiklerikális filmesek - fantáziáját. Se szeri, se száma a magánéleti válságot átélt papoknak a szépirodalomban és a filmvásznon Stendhal hősétől, a papnövendék Julien Soreltől kezdve Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának esperesén, Claude Frollón, Ethel Lilian Voynich Bögöly című regényének Montanelli bíborosán keresztül a Tövismadarak Ralph de Bricassart atyájáig. A katolikus papok karakterei eléggé széles skálán húzódtak a filmművészetben, a hősies, tragikus ábrázolástól a komikus megjelenítésen át a negatív reprezentációig. 

MAGYAR MŰHELY
A „bátor film” tipikus terminusa az 1960-as évek publicisztikájának, rejtetten utal a látszólag egységes kultúrpolitika belső ellentétére, ortodoxok és reformerek küzdelmére. Aki a Kádár-kor sajtójában a bátorfilmes szófordulatot magyar filmre használja, az már „tudja a vonalat”. Tudja, hogy itt az ideje bátornak lenni, miközben mások – a gyávák vagy a gyávákat megfélemlítők – még nem.

Hirsch Tibor: Régi szép kritikus közhelyek (A 60-as évek „bátor filmjei”)  
Herczeg Zsófi: „Ha látnám a Földet kívülről” (Beszélgetés Bucsi Rékával)
Bartal Dóra: A cukormázon is túl (Beszélgetés Visky Ábellel)  
Szíjártó Imre: Vendégjátékok (Orosz színészek magyar filmben)  

A CSEND MESTEREI
Tatinál a szavaknak nincs jelentősége, nincsenek párbeszédek, humora a némafilmekéhez áll közel. mégis megújította a francia filmvígjátékot. Nem volt modernista, mint a nouvelle vague fiatal rendezői, de a „papa mozija” vicces beköpésekkel és grimaszokkal teli komédiáihoz képest a humor új hullámát hozta.

Gelencsér Gábor: Északi fény (Skandináv klasszikusok)  
Kránicz Bence: Ma is ropják valahol (120 éves A táncz)  
Ádám Péter: A humor új hulláma (Jacques Tati, a kívülálló)  

A mozik nyitására várva ezúttal online, a Budapesti Távmozi felületén rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat. Április 5-11-ig minden este egy-egy film látható, az egyes előadásokat pedig kiegészítő program kíséri. A jegyelővétel már megkezdődött.

A program:

Gunda
2021.04.05. (hétfő), 20:30

A Gunda különleges vizuális megközelítéssel tesz fel súlyos morális kérdéseket. Főszereplője egyike a világon élő egymilliárd sertésnek. Ő is pusztán azért született, hogy beteljesítse az emberi civilizáció által neki szán sorsot - utódokat szül, majd élelemként szolgál. A film producere az állatok jogai iránt elkötelezett Oscar-díjas Joaquin Phoenix.

A film után Csákvári Géza filmkritikus beszélget élőben a film rendezőjével, Viktor Koszakovszkijjal.

Kedves Filmvilág-olvasók és pártolók!

Köszönjük a segítséget, amelyet a legutóbbi felhívás után kaptunk. Azóta sikerült egy pályázatot is elnyernünk, már a szerződéskötés fázisában vagyunk, de mire a támogatás megérkezik, az szerencsés esetben is minimum három hét, addig viszont nincs miből fizetnünk a nyomdaszámlát és a többi költséget.

Kérjük, addig is támogassátok a Filmvilágot. Nagy szükségünk van a gyors segítségetekre.

Köszönjük a szolidaritást!

Vilmányi Benett, Hartai Petra, Lukáts Andor és Nagy Mari főszereplésével készül a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában Szabó Mátyás első egész estés filmje. A sci-fi elemekkel dúsított, kelet-európai közegbe ágyazott történet két fiatal nem mindennapi egymásra találásának történetét meséli el, premierje 2022-ben lesz.  

Három éve kezdett el érlelődni a Színház-és Filmművészeti Egyetemet 2014-ben elvégző Szabó Mátyás fejében első nagyjátékfilmjének az ötlete, amely két magányos, zárkózott ember különös kapcsolatáról szól: "A kezdetektől szerettem volna ezt az általános érvényű, mesei motívumokra épülő történetet egy sajátos, kelet-európai környezetbe ültetni.”

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában nyerte el végleges formáját az elképzelése és idén januárban a Filmintézet 67 millió forintos gyártási támogatásával zöld utat kapott a megvalósítás is. Bár a koronavírus-járvány megnehezítette az előkészületeket, március 17-én elindulhatott a 25 napos tervezett, budapesti helyszíneken és stúdióban zajló forgatás. A felvételekre a legszigorúbb biztonsági előírások betartása mellett kerül sor: egészségügyi óvintézkedésekkel, távolságtartással, maszkviseléssel, folyamatos teszteléssel. 

Az Európa Tanács filmalapja 250 ezer euró támogatást szavazott meg a cseh-magyar-olasz koprodukcióban Grosan Cristina rendezésében, a Laokoon Filmgroup közreműködésével készülő HÉTKÖZNAPI KUDARCOK című film gyártására.  

Az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages márciusi döntésén 24 koprodukciónak szavazott meg gyártási támogatást, melyek közül a Hétköznapi kudarcok volt az egyetlen magyar vonatkozású koprodukciós film. A Kerekes Vica főszereplésével készülő pszichodráma forgatását nyárra tervezik az alkotók. A rendező, Grosan Cristina a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával tavaly leforgatta A legjobb dolgokon bőgni kell című első mozifilmjét. 

A Hétköznapi kudarcok egy nagyvárosban játszódik, ahol furcsa robbanások sorozata szakítja meg három nő egy átlagos napját. A robbanások holmi apróságként indulnak, amikre senki sem figyel igazán. Az azonosítatlan jelenség, ami teljesen átveszi az irányítást a város fölött, egyszerre gyönyörű és pusztító. 

Az HBO Europe új, magyar saját gyártású sorozat forgatásába kezdett a napokban. A Társas játék, a Terápia és az Aranyélet után az HBO első, teljesen hazai fejlesztésű sorozata a 20. század eddig ritkán feldolgozott időszakát mutatja be.

"A BESÚGÓ egy csapat fiatal felnőtté válásának és felemelkedésének története a nyolcvanas évek Magyarországán. Külön öröm számomra, hogy a fiatal színészgárda az én generációmból tevődik össze, hiszen mind nagyjából egyidősek vagyunk a rendszerváltással, és abban a pillanatban készíthetünk sorozatot a nyolcvanas évekről, amikor ez az időszak eléggé eltávolodik napjainktól, hogy történelemmé váljon. Izgalommal várom, hogyan fogadja majd a közönség a sorozatot, amely ugyanannyira szól az első bulikról, szerelmekről, mint fontos, életeket befolyásoló döntésekről, és közben egy izgalmas krimi is” –  mondta a sorozat író-rendezője, Szentgyörgyi Bálint.