Történelmi pillanatokat élt át Magyarország 1990 októberében. A benzinár drasztikus megemelése miatt a létbizonytalanságtól tartó személy- és árufuvarozók országszerte lezárták az utakat, hidakat. A fővárost szinte nem lehetett megközelíteni, Budapesten egyedül a metró közlekedett. A közlekedési káosz, rövid idő alatt gazdasági és társadalmi krízisbe torkolt, amit az alig öt hónapja hivatalba lépett kormány képtelennek tűnt kezelni. A betegségével küzdő, frissen műtött miniszterelnök, Antall József, aki 1956-ban az elnyomó hatalom ellen harcolt, azzal szembesül, hogy most ő lett a „nép ellensége”, és ellene lázadnak.

A Blokád alkotóinak - köztük Lajos Tamás producer, Köbli Norbert forgatókönyvíró és Tősér Ádám rendező - fantáziáját is ez a politikai csapdahelyzet ragadta meg leginkább, hogy a két, sűrű és vészterhes történelmi időszakot is megélő Antall József személyes történetén keresztül a rendszerváltás időszakát is átélhetővé, feldolgozhatóvá tegyék a nézők, köztük a legfiatalabbak számára is, amire magyar mozifilm eddig még nem vállalkozott.

Fabricius Gábor első játékfilmje, az Eltörölni Frankot a leginnovatívabb alkotás díját hozta el a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválról. Itthon színesben és fekete-fehér, szerzői verzióban is látható. 1983-ban játszódik a kádári Magyarországon, a gulyáskommunizmusnak vagy puha diktatúrának nevezett időszakban. Főszereplője Frank, egy punkzenekar frontembere, aki gyűlöli a rendszert és koncertjein nyíltan feszegeti annak kereteit. Az egyik ilyen alkalom után izgatás vádjával letartóztatják, végül egy pszichiátriai intézetbe kerül. Az orwelli-kafkai világban küzdelme egyre reménytelenebbé válik.

Fabricius Gábor filmje egyszerre fiktív történet, kordokumentum és disztópia. A történelemhez való viszonya árnyalt, ugyanakkor nem teljesen tisztázott: film első snittjében egyfajta emlékezetpolitikai gesztusként megjelennek a megszálló szovjet katonák, akiknek a filmes ábrázolása tabu volt a szocializmusban, később feltűnik a 80-as évek legfontosabb szamizdata, a Beszélő, illetve a Szabad Európa rádió. Kádár János hangját is halljuk és megemlítik Krassó Györgyöt is, aki a demokratikus ellenzék tagjaként bejutott a lipóti elmegyógyintézetbe, hogy interjúkat készítsen. Ezeken kívül azonban kevés az egyértelmű történeti referencia, a film karakterei is fiktív személyek, bár néhány utalásból ki lehet találni, hogy ki ihlette a szerepeket.

Az október 23-án kezdődő Cinemira KIDS Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon a 4-12 éves korosztálynak vetítik a világ legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló rövidfilmjeit és mozifilmjeit. A rendezvény továbbá számos izgalmas filmes workshoppal, neves magyar színészekkel és Rutkai Bori Banda koncerttel várja a családokat az őszi szünet előtti hétvégén a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban.
 
A CINEMIRA az egyetlen kifejezetten gyerekeknek szóló filmfesztivál hazánkban, ahol a gyerekek filmeken keresztül ismerhetik meg a világ különböző kultúráit. A Cinemira TEEN után induló Cinemira KIDS kétnapos gyerekfilm-ünnepen több mint nyolcvan országból száz gyerekfilm látható. Az óránként induló filmes programban korosztályokra bontva, 4-6, 7-9, és 10-12 éveseknek szóló rövid animációs és élőszereplős filmeket vetítenek. Itt debütál Jankovics Marcell kultikus rajzfilmje, a Fehérlófia 4k felbontású, digitálisan felújított változata. A Panoráma programban a legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló nemzetközi mozifilmek kapnak helyet, ilyen a többszörösen díjnyertes, holland Csúnya Gyerekek Klubja, vagy az újrahasznosításról szóló, különleges olasz animációs mese, a Kikukázva. Emellett idén is megjelennek a hazai kedvencek, úgy mint a Kuflik és a Városi legendák című animációs sorozatok egészestés filmváltozatai.

Az újkori magyar filmgyártás legtermékenyebb független stúdiója, a 10 évig működő Inforg tekintélyes könyvtárának emlékezetes alkotásai a netre költöztek.

A Muhi András által alapított és 2000 – 2010 közt vezetett produceri iroda több mint 200 saját művet számláló, kisfilmekből, dokumentumfilmekből, animációkból, nagyjátékfilmekből és tévéfilmekből álló, gazdag gyűjteményének válogatásához, mostantól a www.inforgfilm.org oldalon lehet hozzáférni, kiváló minőségben. A honlap a Ferenczy Múzeum Centrum szervezésében, a szentendrei MűvészetMalomban nyílt, A kísérletezés szabadsága című, 2022. január 9-ig nyitva tartó kiállításnak köszönhetően jött létre. A portál rengeteg hasznos, érdekes háttérinformációt nyújt, illetve széles betekintést kínál a stúdió páratlanul gazdag filmtermésébe, alkotói közösségébe, így azon többek közt megtekinthető Enyedi Ildikó kisjátékfilmje, az Első szerelem, az Oscar-díjas Saul fiát jegyző Nemes Jeles László bemutatkozó rendezése, a Türelem, vagy Mundruczó Kornél korai remeke, a Rövid ideig tartó csend.

Október 28. és november 3. között 8. alkalommal rendezik meg a Skandináv Filmfesztivált az Art+ Cinemában. A programot premier előtti vetítések, hazai forgalmazásba nem kerülő játék- és dokumentumfilmek színesítik.

Budapesten először a Skandináv Filmfesztiválon mutatják be a Q-ügyosztály sorozat ötödik filmjét, a Jussi Adler-Olsen bestselleréből, az Oscar-jelölt Martin Zandvliet rendezésében készült Hajtóvadászatot, amelyben Karl Mørck és Assad újabb döglött aktát igyekszik megoldani.

Szintén premier előtt lesz látható A boldogság íze a világsztár Nikolaj Coster-Waldau főszereplésével. A romantikus gasztro-történetben egy házaspár bármit megtenne, hogy koppenhágai éttermük megkapja a hőn áhított Michelin csillagot.

Premier előtt vetítik a Sabayát, az idei Sundance filmfesztiválon rendezői díjat nyert dokumentumfilmet. A megrázó dokuban önkéntesek egy csoportja a szíriai al-Hol menekülttáborból igyekszik kiszabadítani olyan fiatal lányokat, akiket korábban szexrabszolgának hurcolt el otthonaikból az Iszlám Állam.

A Skandináv Filmfesztiválon premierben látható az év egyik legjobb dán alkotása, a kultrendező Anders Thomas Jensen Az igazság bajnokai című, korhatáros fekete komédiája Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie Kaas és Nicolas Bro főszereplésével. (Bővebben a filmről a Filmvilág Podcastben.)

Carlos Fuentes, a mai Mexikó legeurópaibb prózaírója szerint a „mexikói” Buñuel két igazi főhőse Nazarin és Viridiana: mindketten a spanyol kultúra nagy szülöttének, Don Quijoténak, a spanyol szellem nagyszerű gondolatának, a don quijotizmusnak latin-amerikai megtestesülései.

Bár Buñuel a Viridianát nagyrészt Madridban forgatta, az „mexikói korszakának” része, miként a Nazarin is. Ha komolyan belegondolunk, bajban vagyunk ezzel a „mexikói korszak” címkével. Tulajdonképpen inkább korai és kései filmjeit lehet kiszakítani (földrajzilag) az életműből. Buñuel húsz filmet, munkássága nagyrészét forgatta Mexikóban. Életműve véglegesen, visszavonhatatlanul inkább ehhez az országhoz kapcsolja, mint bármely másikhoz.