MAGYAR MŰHELY
Legendás színész, de nyitott a fiatal filmesek hívására, nagy sikereit (Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché, Dögkeselyű) egymás után újítják fel. Cserhalmi Györggyel nagynevű mestereiről, a régi és az új magyar filmről, az írás öröméről és az Ukrajnában zajló háborúról beszélgettünk.

Gyürke Kata: „Én még a XIX. században járok” (Beszélgetés Cserhalmi Györggyel)  
Pólik József: Mit üzent a császár? (Najmányi László 1946-2020 – 2. rész)  
Gelencsér Gábor: Sűrű leírások (Jeles András: Ahogy seb néz a távozó szuronyra)  
Hegyi Zoltán: És a bokréta rajta (Papp Gábor Zsigmond: Bereményi kalapja)  
Déri Zsolt: Balaton, Trabant, Tarr-vízió (Kécza András: Ott torony volt – Víg Mihály-portré)
Soós Tamás Dénes: Lefelé a gyászhegyről (Beszélgetés Csoma Sándorral)  

ÖKO-FILMEK
A klímakatasztrófa-filmben nem a Föld és egy üstökös ütközik, hanem a végtelen növekedés alapelve a véges erőforrásokkal. Az ökofikciós filmek növekvő száma jól jelzi a veszélyhelyzet tudatosodását: a 2010-es években több, mint négyszer annyi ilyet filmet készítettek, mint a 70-es években, az „ökológiai ébredés” első hullámában.

Hódosy Annamária: Ökoapokalipszistől a szolárpunk utópiáig (Biomozi-trendek)  
Fekete Tamás: Az oroszlán ugrani készül (Baltasar Kormákur: Fenevad)  
Varró Attila: Akik üvegházban élnek (Klímaválság modellek a 60-as években)  
Forgács Nóra Kinga: Egy tehén meghámozása (Andrea Arnold: Tehén)  

SZÍNÉSZ-LEGENDÁK
A sztárok ritkán öregszenek szépen, a nagy színészek képesek méltósággal korosodni. Jean-louis Trintignant közéjük tartozott. Minden életkorban megtalálták a hozzá illő szerepek. Az Előzés-ben naiv jófiú az erős macsók árnyékában, a Megalkuvóban kíméletlen karrierista, Haneke remekében, a Szerelemben a sírig tartó házastársi szeretet tragikus hőse.

Báron György: Egy férfi és… (Jean-Louis Trintignant 1930-2022)  

A MÚLT BŰNEI
Lénárt András: Horogkereszt Hispániában (Spanyolországban élő nácik a filmeken)  
Kránicz Bence: Aki legyőzte Eliot Nesst (Brian Michael Bendis – Marc Andreyko: Torso)  

ARCHÍVUMOK TITKAI
Barkóczi Janka: Elsüllyedt kincsek (Archívfilm fesztiválok)  

FESZTIVÁL
Gerevich András: Kinek akarsz hazudni? (Friss Hús Fesztivál: Queer Dreams)  
Baski Sándor: Go West! (Karlovy Vary)  

KÖNYV
Fekete Tamás: Rajongói portrék (Filmtekercs: 10 a 21-ből)  
Kolozsi László: Felforgatás (Gerőcs Péter: Werkfilm)  

KRITIKA
Huber Zoltán: Amerikai psziché (Jordan Peele: Nem)  
Kovács Kata: Szatíra a parton (Ruben Östlund: A szomorúság háromszöge)  
Gyöngyösi Lilla: A Hópárduc lábnyoma (Csoma Sándor: Magasságok és mélységek)  
Vajda Judit: Ötletözön (Rohonyi Gábor – Vékes Csaba: Szia, Életem!)  
Kovács Patrik: Az elveszett nemzedék (Kerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtük)
Pethő Réka: Érzelmek a kígyó árnyékában (Clio Barnard: Az essexi kígyó)  

A címlapon: Csoma Sándor: Magasságok és mélységek (Pál Emőke) – A Juno11 Pictures szeptemberi bemutatója

Nyilvános a szeptember 9. és 17. között megrendezett CineFest versenyprogramja. A korábban már bejelentett alkotások – a három magyar premier (Hat hét, Magasságok és mélységek, Nyugati nyaralás) és két Cannes-i film (Fiú a mennyből, Szent pók) – mellett olyan rendezőóriások legfrissebb filmjei kerültek a programba, mint Park Chan-wook, Lukas Dhont és Jerzy Skolimowski.   

Az Oldboy és A szobalány alkotója, Park Chan-wook idén Cannes-ban a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta A titokzatos nő című, klasszikus noirok hangulatát a dél-korai filmekkel, valamint természetesen Park saját stílusával megbolondító filmjéért. A történet főhőse, Hae-jun nyomozó egy mélybe zuhant hegymászó ügyén dolgozik, és az eset felgöngyölítése során megismerkedik a titokzatos és vonzó özveggyel, Seo-rae-val. A kihallgatások alatt egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legfontosabb díját, az Arany Medvét elnyerő Alcarràs, és Grosan Cristina, A legjobb dolgokon bőgni kell rendezőjének a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjába beválogatott új filmje (Hétköznapi kudarcok) csak két kiragadott cím az idén szeptember 9. és 17. megrendezésre kerülő CineFest Kitekintő szekciójának filmjei közül.

Grosan Cristina Hétköznapi kudarcok című filmjének a világpremierje az ’A’ kategóriás Velencei Nemzetközi Filmfesztivál rangos versenyprogramjában, a Giornate degli Autori (Venice Days) szekcióban lesz, ezt követően érkezik egyenesen a CineFestre, ahol a fesztivál zárófilmjeként láthatja Magyarországon először a közönség. A történet kiindulópontja egy megmagyarázhatatlan természeti jelenség, amely félbeszakítja a különc tinédzser, a szorongó anya, és a nemrég megözvegyült nő átlagosnak induló napját. Miközben a környezetükben eluralkodik a káosz, a három nő próbálja átvészelni a napot, és megtalálni helyét a világban. A film egyik szereplője Kerekes Vica (Apró mesék, Hab), aki Grosan Cristinával és a többi alkotóval közösen természetesen jelen lesz a miskolci premieren.

Carla Simón filmje, az Alcarràs Arany Medvét kapott a Berlinalén. A katalán rendezőnő ezúttal a címadó falu földműveseinek mindennapjait mutatja be, az előző rendezésére jellemző őszinteséggel, melegséggel és visszafogott humorral. A Solé család generációk óta őszibarack termesztésével foglalkozik. A mezőgazdasági munka azonban évről-évre nehezebb, a megélhetés egyre lehetetlenebb. Az idei termés az utolsó lehet, mivel a környéken új beruházást terveznek, a területre vonatkozó tervek között pedig az őszibarackfák kivágása is szerepel. A család gyerekeinek középpontba állítása lehetővé teszi a rendező számára, hogy a triviális, látszólag egyszerű eseményeknek rendkívüli jelentőséget adjon. A főhősöknek a szemünk láttára kell választaniuk a pragmatizmus és az idealizmus között.

MAGYAR PANTHEON
Az 50-es évek kemény diktatúrájában még volt drámai tétje az ellenállásnak – erről szólnak majd Gyarmathy Lívia történelmi dokumentumfilmjei és utolsó egész estés játékfilmje, a Szökés (1996). A 70-es évek puhadiktatúrájában mindennek már nincs akkora tétje. Éppen ez a távlatvesztés, amelyhez a rendezőnőnek különös szatirikus és lírai érzéke van. 

Gelencsér Gábor: Megállt a menet (Gyarmathy Lívia 1932–2022) 

Pólik József: Mit üzent a császár? (Najmányi László: A császár üzenete – 1. rész) 

GYEREKEK ÉS FELNŐTTEK
Mindannyiunkban tovább él saját gyermekkorunk, még akkor is, ha tragikus élmények blokkolják az emlékezetünket. A lelkileg sérült gyerekeket központba helyező filmek és sorozatok segítségével azonban egyre inkább képessé válunk szembenézni legbelső traumáinkkal.

Kovács Kata: A túlélésért küzdenek (Kölyökbandák) 
Bárány Bence: Traumák és maszkok (Scott Derrickson: Fekete telefon) 
Rudas Dóra: „Lélek lép a lajtorján” (A „belső gyermek” a filmekben) 
Vajda Judit: Valóra vált kamaszálmok (Matt és Ross Duffer: Stranger Things)

Július 6-án elhunyt egyik kedvenc színészünk, James Caan. Új adásunkban az ő emlékére néztük meg az egyik legjobb filmjét, a Michael Man-féle Az erőszak utcáit. Han Solo, Indiana Jones és a Szárnyas fejvadász Deckardja, azaz Harrison Ford július 13-án töltötte be a 80-at, az ő tiszteletére az idén 30 éves Férfias játékokat vettük elő. Folytattuk a Coen-sorozatot is az Egy komoly emberrel, bemelegítésnek pedig a Netflix legújabb sikerfilmjét, A szürke embert veséztük ki.

Az adásból kiderül többek közt, hogy

• miért működik / nem működik A szürke ember,
• van-e különbség a James Bondban és a Netflixen akciózó Ana de Armas közt,
• jól áll-e Harrison Fordnak a darabosság,
• miben hasonlít Deckard és Jack Ryan nyomozati munkája,
• hogyan lehet romantikusan fényképezni egy emberrablást,
• lehet-e úgy rajongani egy karakterért, ha még a nevét sem tudjuk,
• miért az Egy komoly ember a Coenék legszemélyesebb filmje,
• és miért olyan könnyű / nehéz dekódolni?

Menetrend:

Elkezdődött a Tündérkert című magyar történelmi-politikai thriller forgatása. A 8 részes, epizódonként 48-52 perces sorozat Móricz Zsigmond háromkötetes Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készül. A sorozat a MEGAFILM és az MTVA koprodukciója a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a televíziós bemutató 2023 szeptemberében várható.

Pontosan 100 esztendő telt el az 1922-ben kiadott regény és a 2022 nyarán, július 25-én elindult forgatás között. A Megafilm Tündérkert című sorozatában, Móricz regénye nyomán a XVII. századi Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg, szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiújának, Bethlen Gábornak és Báthory Gábornak a főszereplésével. Az írók: Bereményi Géza, Tasnádi István, Horváth András Dezső.

Helmeczy Dorottya producer majdnem 4 éve dolgozik ezen a sorozatterven, „karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thrillert” ígér a nézőknek.