Új adásunkban a nemrég elhunyt Jean-Luc Godard egyik legizgalmasabb filmjével foglalkozunk (Megvetés), tisztelgünk a 80 éves Werner Herzog előtt az idén 50 éves Aguirre, Isten haragjával, és George Miller új romantikus mesefantasyjét is véleményezzük (Háromezer év vágyakozás). A podcast saját Facebook-oldala itt érhető el.

Az adásból kiderül többek közt:

• milyen lett Spielberg új filmje,
• működik-e a kémia Tilda Swinton és Idris Elba között,
• mi köze a szerelemnek az 5G hálózathoz,
• nézhető-e feminista filmként a Megvetés,
• hogyan (és miért) zenélt Godard,
• miért vonzódott Herzog Klaus Kinskihez,
• és mi lett a lehányt forgatókönyvvel?

 A világ és Magyarország filmarchívumainak kincseit lehetett látni a szeptember harmadik hetében zajló Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is. A rendezvénysorozat keretében nagy sikerrel vetítettek számos hazai klasszikust, amelyből most vasárnap estig hat alkotás ingyenesen megtekinthető a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.
 

Álmodozások kora (1964)

Jancsi és mérnökként végzett barátai közösen helyezkednek el egy vállalatnál, az eleinte lelkes társaság azonban az élet nagy forgatagában apránként széthullik. Az Oscar-díjas Szabó István első mozifilm rendezése személyes hangú történet, amely saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait ragadja meg. 

 A világhírű filmrendezővel Velencében beszélgettünk új filmje kapcsán.

Oliver Stone a Velencei Filmfesztiválon mutatta be legújabb dokumentumfilmjét. A Nuclear Joshua Goldstein A Bright Future című könyve nyomán készült, a forgatókönyvet Stone és Goldstein együtt írták, a zenéjét pedig Vangelis szerezte – ez volt a legendás görög zeneszerző utolsó filmzenéje.

A Nuclear érinti a nukleáris energiához kötődő pánikot, ami Amerikában robbant ki a hetvenes években, a nukleáris energia használatának környezetbarát hatásait, és az ez irányú, aktuális és legkorszerűbb tanulmányokat. Ezekről a témákról beszélgettünk Velencében a világhírű filmrendezővel, Oliver Stone-nal és Joshua Goldstein forgatókönyvíróval.

K: Oliver, mi vonzotta e téma felé?

Október 14-én és október 21-én egy különleges összművészeti produkció részesei lehetnek a nézők az Átriumban. A Robert Schumann dalciklusa nyomán készült Dichterliebe – A tizenkét óriás című előadásban egy elképzelt szerelmi történet elevenedik meg együtt a filmvásznon, a zenében és a színpadon, amelyet Horvát Lili írt és rendezett.

A főszereplők Szemenyei János és Wrochna Fanni, míg a filmes jelenetekben többek között Nagy Zsolt és Stork Natasa is szerepel, akikkel a rendező korábbi, számos nemzetközi díjat nyert, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjében dolgozott már együtt. A színpadon megjelenő összesen 40 percnyi filmanyag – amely akár egy nagyjátékfilm részeként is megállná a helyét – nem háttérvetítésként működik: egyenrangú részei az előadásnak.

Robert Schumann Dichterliebe dalciklusából Balogh Máté Erkel-díjas, Junior Prima Díjas zeneszerző készített feldolgozást a Danubia Zenekar számára. Az ez alapján Horvát Lili által írt előadásban a ciklus tizenhat dalát kísérve felváltva, ám egymásra felelve látható egy-egy filmjelenet, majd színpadi történés, amelyek együtt kormálódnak egésszé a nézők előtt.

Szeptember 17-én, szombat este ünnepélyes zárógála keretében átadták a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztivál Grosan Cristina Hétköznapi kudarcok című új filmjének hazai premierjével, és Giuseppe Tornatore Ennio című dokumentumfilmjének vetítésével zárult.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat Ruijun Li rendezése, a Porrá leszünk című kínai alkotás kapta. A Zukor Adolf-díjat, a fesztivál nagydíját Szakonyi Noémi Veronika rendező Hat hét című magyar filmje, a közönségdíjat pedig a Nyugati nyaralás érdemelte ki.

Az ünnepélyes megnyitón Molnár Piroska vehette át a fesztivál életműdíját, míg a záró ceremónián egy másik kiemelkedő életmű előtt tisztelegtek a szervezők: a legendás hazai animációs filmkészítő, Rófusz Ferenc sok évtizedes kiemelkedő, kontinenseken átívelő munkásságáért kapta az elismerést. A tiszteletére levetítették az Oscar-díjjal kitüntetett A légy című rövid animációt. A film és alkotója akkor és azóta is sok más elismerésben részesült itthon és világszerte a Kossuth-díjtól a Szent István-rendig.

Több mint negyven telt házas vetítéssel, közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal zárult a Budapest-Bécs-Hollywood mottóval megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, a Nemzeti Filmintézet felújított mozgóképeket bemutató rendezvénye. A mérleg: 100 film, hat nap, négy helyszín, húszezer néző.

A Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum igazgatóság és a világ filmarchívumainak gyűjteményeiből felújított klasszikusokat, nagyvásznon ritkán látható legendás filmeket mutatott be az V. Budapesti Klasszikus Film Maraton, melyen összesen húszezer néző vett részt, megdöntve ezzel a korábbi évek látogatottságát

Telt házas volt a fesztivált megnyitó King Creole című, Elvis Presley főszereplésével készült Kertész Mihály-film vetítése. A Szent István téri ingyenes vetítéseken összesen közel ötezren nézték meg a Macskafogót, a Szelíd motorosok és Szárnyas fejvadász című klasszikusokat, illetve Kertész Mihály korai remekművét, A tolonc című némafilmet, amelynek vetítését a Győri Filharmonikus Zenekar élő zenével kísérte.

A napokban hunyt el a francia új hullám legendája, Jean-Luc Godard. Élete egyik főművének, a Kifulladásignak a megszületéséről Ádám Péter írt egy mindenre kiterjedő cikket a Filmvilág 2019 szeptemberi és októberi számában. Ezt a szöveget adjuk most közre.

A filmművészetben meg a szerelemben az a közös, hogy egyiknek sincsenek szabályai.” - François Truffaut

1959-ben két Chabrol-filmmel mutatkozott be a fiatal filmesek mozgalma: A szép Serge-zsel meg az Unokafivérekkel. De a sajtó meg a közönség elismerését François Truffaut Négyszáz csapása szerezte meg az Új Hullámnak. Jean-Luc Godard-nak a rákövetkező év márciusában bemutatott első filmje, a Kifulladásig pedig végképp bebiztosította a Nouvel Vague sikerét. A film forgatása hatvan évvel ezelőtt, 1959. augusztus 17-én kezdődött – nemcsak a rendező legnagyobb kereskedelmi sikere lett, de Orson Welles Aranypolgára mellett az egyik legtöbbet emlegetett, legtöbbet idézett, legtöbbet elemzett filmje a mozi történetének. Tökéletesen illik rá Corneille Cidjének két verssora: „Az olyannak, mint én, akárki meglássa, / Rögtön mestervágás első kardcsapása.”