Legújabb adásunkban folytatjuk a Coen-sorozatunkat a Llewyn Davis világával, de előtte kielemezzük Ruben Östlund új szatíráját (A szomorúság háromszöge), majd egy nyári (Elvis) és egy friss bemutató (Blonde) kapcsán vitatjuk meg, hogy mit ér az életrajzi film, ha unortodox.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• jó ötlet-e a Csupasz pisztoly-remake Liam Neesonnel,
• és egy új Barbarella Sydney Sweeney-vel,
• mennyire hatol mélyre Östlund kapitalizmuskritikája,
• vicces-e a hányásmaraton,
• beférne-e Tom Hanks Parker ezredese az Uborkába,
• rasszista volt-e Elvis,
• Marilyn Monroe vagy „Marilyn Monroe” a Blonde főszereplője,
• és milyen Ana de Armas szőkesége?

Október 6-án 19 órakor a Csodaszép című német tragikomédiával nyit a budapesti Művész moziban a 11. Szemrevaló Filmfesztivál. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe-Institut közös rendezvénye 10 napon át a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. Idén 11 filmet vetítenek, köztük Cannes-ban, Berlinben, a Német Filmdíjon és az Európai Filmdíjon méltatott alkotásokat is. Október 6–16. között a Művész moziban, majd Szegeden október 17-20-ig Pécsett és Debrecen pedig október 19-22-ig tart a Szemrevaló Filmfesztivál.

Október 6-án 19 órakor a budapesti Művész moziban a Csodaszép (Wunderschön) című tragikomédiával nyit a 11. Szemrevaló Filmfesztivál. A filmben öt nagyon különböző helyzetű és életkorú berlini nő küzd a nyugati társadalom szépségideáljaival és nemi szerepeivel. A film után a Leylát alakító Dilara Aylin Ziem színésznővel találkozhat a közönség. Október 15-én 20 órakor is lesz vetítés.

MESETERÁPIAMESETERÁPIA
Sándor Anna: „A mítosz nyelvét értem jobban” (Beszélgetés Boldizsár Ildikóval) 
Herczeg Zsófi: Kufliverzum a köbön (Beszélgetés Dániel Andrással és Jurik Kristóffal) 

KAMASZDRÁMÁK
Kortárs regények és filmek sora bizonyítja, hogy felnőni voltaképpen dühös, magányos, véres, bosszúszomjas és diadalittas horror, a felnőtt identitás kialakításához, még ha jobbára csak képletesen értve is, de több halálon át vezet az út, és a korosztályra jellemző érték- és identitásválság egyáltalán nem biztos, hogy sikeresen kezelhető. 

Schubert Gusztáv: Át a labirintuson (Kortárs magyar kamaszfilmek) 

Pethő Réka: Felnőni a természetben (Olivia Newman: Ahol a folyami rákok énekelnek) 
Rudas Dóra: Az életed adnám érted (Audrey Diwan: Az esemény) 
Forgács Nóra Kinga: Szabad-e játszani az élet értelmével? (Trine Piil Christensen – Seamus McNally: Semmi) 
Pazár Sarolta: Egymástól tanulva (Guðmundur Arnar Guðmundsson: Csodálatos teremtmények) 
Benke Attila: Érettségi a diktatúrában (Jan P. Matuszyński: Nem hagytak nyomokat)

MAGYAR MŰHELY
Varga Zoltán: Átadni a szabadság élményét (Beszélgetés Ulrich Gáborral) 
Kovács Kata: Lefilmezett élet (Schwechtje Mihály: Védelem alatt) 
Soós Tamás Dénes: Toldi, a naphős (Beszélgetés Csákovics Lajossal) 

ÁZSIAI ZSÁNEREK
Nincs még egy olyan szerzői mozgalom/korstílus a filmtörténetben, amelyet annyira áthatna a múlt iránti ambivalens vonzalom, mint a 80-as évek elején induló hongkongi új hullámot, amelynek rendezői előszeretettel keresték a válaszokat fenyegető jövőjük (Hongkong visszacsatolása Kínához) kérdéseire a keserédes félmúltban. 

Géczi Zoltán: Volt egyszer egy Hongkong (Hongkongi zsánerfilmek) 
Varró Attila: Szebb tegnap (Stanley Kwan nosztalgia-melodrámái) 
Kránicz Bence: Ima egy sorozatgyilkosért (Ali Abbasi: Szent pók) 
Szabó Ádám: Vesztesek dühe (Kōji Wakamatsu számkivetettjei) 
Búzás Annamária: Városi falusi gyerek (Lat: Kampung boy – Town boy) 

Miben változtatta meg a streaming a filmnézési szokásokat? Hogyan tehető újra trendivé a mozi? Mi a kritikus szerepe, és tudja-e befolyásolni a moziba járási kedvet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci CineFesten, az ország legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján.

A CineFest egyik szakmai programjára évek óta látogatnak el az Art-mozi Egyesület, a Forgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetségének tagjai, hogy találkozzanak és megvitassák az aktuális kérdéseiket. Idén két napon át tartott a program, amelyben helyt kapott egy - főleg - filmkritikusok részvételével létrejött panelbeszélgetés. 

A Mozik vs Streaming című panelbeszélgetésen a közönség soraiban helyet foglaló forgalmazási és mozis szakemberek előtt Báron György (Élet és Irodalom), Váradi Júlia (Klub Rádió), Baski Sándor (Filmvilág, port.hu), Varga Ákos (KULTer, Magyarhangya) és Gyenis Ajándok (Mozinet - mozi- és VOD-forgalmazás) ült a színpadon. A szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon már foglalkoztak a témával, sőt a szintén idei CineFesten megrendezett FIPRESCI éves gyűlésén is felvetődött a kérdés, hogy miben változtatta meg a filmnézési szokásokat, a mozik és a filmkritika helyzetét a streamingszolgáltatók jelenlétének erősödése. 

Csupó Gábor 70. születésnapja alkalmából szeptember 27-én mutatta be az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és a FilmHungary Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című életrajzi kötetét. A kiadvány a FilmHungary Magyarok Hollywoodban című sorozat részeként jelent meg.

A kiadvány – amelynek szerzői a Bánffy Miklós-díjas és a Magyar Filmdíjas Kollarik Tamás és a Magyar Mozgókép Díjas Takó Sándor - több mint három év kutató- és alkotómunka eredménye. A kutatómunka mellett számos személyes interjú készült Csupó Gáborral és a könyvben nyilatkozókkal: a magyarok közül megszólalt Csupó Attila, Jánosi Béla, Kálomista Gábor, Kerek Béla, Lakits László, Mándoki László, Mikulás Ferenc, Rófusz Ferenc, Szűcs László, Varga Tamara, Varsányi Ferenc és Wahorn András; Amerikából pedig George Acogny, Arlene Klasky, Tracy Kramer, Terry Thoren és Hal Waite. Csupó Gábor gyermekei közül nyilatkozott Brandon, Ruby és Kelcy Csupo is. A szerzők a történet elbeszélése során nagymértékben támaszkodnak arra az egyedülálló és a nyilvánosság előtt még nem publikált fotó-, film- és képzőművészeti forrásanyagra, amely Csupó Gábor és az interjúalanyok magángyűjteményéből való.

A könyv gazdagon illusztrált, albumszerű felépítése felidézi a magyar alkotó egész művészetét meghatározó vizuális látásmódot. A képek mellett kiemelkedő jelentőségűek a személyes visszaemlékezések, amelyeket a szerzők kultúr- és filmtörténeti vonatkozású írásai, értekezései kötnek össze.

Új adásunkban a nemrég elhunyt Jean-Luc Godard egyik legizgalmasabb filmjével foglalkozunk (Megvetés), tisztelgünk a 80 éves Werner Herzog előtt az idén 50 éves Aguirre, Isten haragjával, és George Miller új romantikus mesefantasyjét is véleményezzük (Háromezer év vágyakozás). A podcast saját Facebook-oldala itt érhető el.

Az adásból kiderül többek közt:

• milyen lett Spielberg új filmje,
• működik-e a kémia Tilda Swinton és Idris Elba között,
• mi köze a szerelemnek az 5G hálózathoz,
• nézhető-e feminista filmként a Megvetés,
• hogyan (és miért) zenélt Godard,
• miért vonzódott Herzog Klaus Kinskihez,
• és mi lett a lehányt forgatókönyvvel?

 A világ és Magyarország filmarchívumainak kincseit lehetett látni a szeptember harmadik hetében zajló Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is. A rendezvénysorozat keretében nagy sikerrel vetítettek számos hazai klasszikust, amelyből most vasárnap estig hat alkotás ingyenesen megtekinthető a Nemzeti Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n.
 

Álmodozások kora (1964)

Jancsi és mérnökként végzett barátai közösen helyezkednek el egy vállalatnál, az eleinte lelkes társaság azonban az élet nagy forgatagában apránként széthullik. Az Oscar-díjas Szabó István első mozifilm rendezése személyes hangú történet, amely saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait ragadja meg.