MESTERKURZUS
Sokáig két Walerian Borowczykot ismerhettek a filmbarátok. Az ünnepelt alkotót, aki szürrealista kisfilmjeivel új dimenziókat tárt fel az animáció számára, s akinek első élőszereplős játékfilmjei a modern művészfilm becses darabjai közé tartoztak. A másik a kegyvesztett rendező, akin eluralkodott az erotománia. Miután hozzáférhetővé váltak eddig csak hallomásból ismert rövidfilmjei, beszélhetünk egy harmadik Borowczykról is, az újraértékelt művészről.

Varga Zoltán: Rosalie és az angyalok (Walerian Borowczyk 100)  
Kiss Dalma: Késői találkozás Helsinkiben (Aki Kaurismäki: Hulló levelek)
Alföldi Nóra: Üdítőznek a vitorláson (Jacques Rozier 1926-2023)  

PÁRIZS LÁNGJAI
2015. november 13-án, pénteken este terrortámadás-sorozat rázta meg Párizst. Az Iszlám Államhoz kötődő terroristák háromfős csoportokban támadtak meg hat zsúfolt helyszínt, sportcsarnokot, éttermet, kávéházat, a Bataclan rockkoncertjét. A francia film meglepően korán megkezdte a feldolgozást és a szembenézést a kollektív traumával. A 2018-as Amanda óta hét film idézte meg a terrortámadás traumáját.

Gyöngyösi Lilla: Együtt erősek vagyunk (Filmek a párizsi terrortámadásokról)
Buzsik Krisztina: Nyitni kék, nyílni kék (Képregény-legendák: Julie Maroh: A kék a legmelegebb szín)  
Fekete Tamás: A kutya két élete (Anaïs Barbeau-Lavalette: Fehér kutya)  
Horváth Laura: A romlás virágai (Maïwenn: Jeanne du Barry – A szerető)

Új adásunkban folytatjuk a Scorsese-sorozatot A pénz színével, és természetesen kielemezzük az előzményfilmjét, A svindlert is. Szóba kerül Pablo Larraín Velencében debütált netflixes vámpírfilmje, A gróf (El Conde), amihez a Drakulics elvtárs rendezőjét, Bodzsár Márkot hívjuk szakértőnek. Plusz megbeszéljük, mi történt az Inkubátor Programmal.

Menetrend:

4:45 - Inkubátor program
19:30 - A gróf
          20:40 - Bodzsár Márk A grófról
51:50 - A svindler
1:21:20 - Scorsese-sorozat: A pénz színe
02:07:00 - Ajánljuk még (Poker Face)

Október 13. és 20. között érkezik a kurrens dél-koreai mozi legjava a Corvin és a Sugár moziba. A jegyértékesítés szeptember 28-án indul.

A Koreai Kulturális Központ idén is elhozza Budapestre a kurrens dél-koreai mozi legjavát. Panasz nem hagyhatja el a szánkat: 19 válogatott nagyjátékfilm és 5 rövidfilm kerül majd bemutatásra 4 szekcióban (Friss, Arcok, Fókusz, Extra), ráadásul a mostani kiadásban is lesz két közönségtalálkozó: Kim Hee-jung rendezőnő és Park Ha-sun színésznő érkezik hozzánk Szöulból október 14-én és 15-én.

A következő öt filmet ajánljuk a kínálatból:

Előző életek (Past Lives, 2023)

Október 17. és 22. között ismét az év legkülönlegesebb látványú filmjei versengenek egymással az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál programjában. A szervezők idén is olyan filmeket tárnak a nagyközönség elé, amelyek nem, vagy csak elvétve láthatók a magyar mozik kínálatában. 

A fesztiválon lesz a magyarországi bemutatója Moldovai Katalin Elfogy a levegő (Without Air) című filmjének, amelynek a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film a szolnoki premier előtt közvetlenül a régió egyetlen A-kategóriás filmfesztiválján, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon is szerepel a versenyprogramban. Az október 20-i vetítést közönségtalálkozó kíséri a stábbal a TISZApART Moziban, az alkotók egyenesen Varsóból érkeznek oda.

A film a pedagógus Ana történetét meséli el, aki felelősségteljesen végzi munkáját, míg egy nap egy szülő feljelenti őt, amiért diákjainak a Paul Verlaine és Arthur Rimbaud kapcsolatát boncolgató filmet ajánlja. Miközben a főszereplő megküzd a fullasztó rendszerrel, egyre jobban érzi, hogy nincs a helyén ebben az intoleráns társadalomban. A látványvilág kiemeli a megfelelés, az elnyomás és a személyes hitelesség témáit.  Látványtervező: Bocskai Gyopár. A film a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának segítségével valósult meg, országosan a hazai mozikban november 2-től látható a Mozinet forgalmazásában.

A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös filmhetét idén október 5-15. között rendezik meg a budapesti Művész moziban. Debrecenben, Szegeden, Pécsett és új helyszínként Veszprémben is vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit. A német nyelvterület 11 legfrissebb alkotását négy tematikus blokkba rendezve vetítik, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. Érkezik többek között Németország idei Oscar-nevezettje, A tanári szoba, mely a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat nyert és tarolt a Német Filmdíjon is. Csak most lesz látható Nico, a Portishead és a Le Tigre zenéjével a többszörösen díjazott Sisi és én, az Oskar Kokoschka és Alma Mahler destruktív szerelmét feltáró Alma és Oscar és a bécsi alternatív zenei szcénát bemutató Vienna Calling.

Október 5-én a budapesti a Művész moziban Christian Petzold az idei Berlinalén Ezüst Medve-díjat és a zsűri nagydíját nyert Tűzvörös égbolt című filmjével nyit a fesztivál. Szerelmi sokszög alakul ki egy baráti társaság tagjai között, miközben a körülöttük lévő kiszáradt erdő lángra kap. A VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK blokkban lesz látható továbbá a magyar származású svájci rendező, Barbara Kulcsar a Juno 11 forgalmazásában a mozikba kerülő Aranyéveink című vígjátéka. Egy frissen nyugdíjba vonuló házaspár újrakezdésének története bájos humorral, mély együttérzéssel, könnyedséggel beszél fontos kérdésekről. A felső szomszédok című, szintén svájci vígjátékban a címszereplők pikáns ajánlatot tesznek, ami próbára teszi Anna és Thomas egykor halhatatlannak tartott szerelmét.

Hatodik alkalommal rendezik meg a Blue Danube Nemzetközi Filmfesztivált, idén 2023. szeptember 20. és 30. között.

A fesztivál célja elhozni a világ legfrissebb rövidfilmes termésének a legjavát a nézőknek, a programban rendszeresen helyet kapnak nagy sikereket elért, többek között Cannes-ban (kanadai Same Old, az angol Wild Summon, a francia La Perra), Berlinben (az ukrán It's a Date, az osztrák Happy Doom), Annecyben (Fox Tossing a magyar Mira Zénótól, a portugál Garrano) szerepelt és Európai Filmdíjra (az osztrák Hardly Working, görög AirHostess-737) jelölt alkotások.

A fesztivál teljes versenyprogramját levetítik Bécsben és Budapesten, mely szakmai vitafórummal is kiegészül,  rövidfilmes rendezők, producerek, fesztiválszervezők és állami döntéshozók között. Idén új helyszínekkel bővül a fesztivál, Esztergomban kísérleti filmeket, Pozsony-Dévényben a Duna Sellő kategória több filmjét láthatják az érdeklődők. 

Pressburger Imre (1902-1988) angol forgatókönyvíróként lett halhatatlan. Michael Powellel közös, látványban és elbeszélésben egyaránt szellemes és merész filmjeiket a közönség éppúgy nagyra becsülte, mint a kortárs kritika.

A filmipart – vagy filmművészetet – körülvevő dicsfényből alighanem a forgatókönyvíróra vetül a legkevesebb. Egy-egy híres rendező vagy operatőr nevét még a nagyérdemű is megjegyzi olykor, de forgatókönyvírók érdemeit már csupán szakemberek tartják nyilván, ha egyáltalán. Helyzetükről és szerepükről a filmtörténet elrettentő példákat őriz – gondoljunk a két világháború közötti klasszikus hollywoodi korszakra, a stúdiók által felbérelt, bentlakásra és felügyelet alatti heti forgatókönyv-kvóta előállítására kényszerített írókra, közöttük olyanokra, mint William Faulkner vagy Francis Scott Fitzgerald. (A Coen-fivérek 1991-es Hollywoodi lidércnyomása nyomasztóan hű képet ad e gyakorlatról.) De jobb időkben, jobb körülmények között sem jegyzik őket, s az auteur-korszakban immár szinte a létezésükről is szokás – álszent és önző módon – megfeledkezni.

Ritka az olyan eset, mint az angol Emeric Pressburgeré (aki magyarnak született, mégpedig 1902-ben Miskolcon, és eredetileg Pressburger Imrének hívták). Jól ismert és elismert forgatókönyvíró lett, híres és gazdag ember: valóságos sztár, mégpedig egy olyan foglalkozásban, ahol ez igazán kivételesnek számít. Az angol film huszadik századi történetének jó húszéves korszakán hagyta rajta művészi kéznyomát, 1939-től – első sikeres angol filmje, A kém feketében bemutatójának éve – nagyjából 1956-ig, utolsó igazán sikeres filmjéig (A River Plate-i csata).