Lakos Nóra író-rendező és a JUNO11 Pictures európai összefogásban készíti a Véletlenül írtam egy könyvet című egész estés családi mozit: a Nemzeti Filmintézet, az Eurimages és a Nederlands Filmfonds támogatásával készülő produkció ötvennapos forgatása június 16-án indult

Nina (Demeter Villő) legfőbb vágya, hogy író legyen, kreativitását az animációs filmrendező apjától (Mátray László) örökölte. Mindennapjait kétbalkezes bűvész öccse (Hárs Bonca) kavarja fel, s mivel az anyukája (Lovas Rozi) korán meghalt, a női mintát kissé merev nagynénje (Tenki Réka) nyújtja a családban. Amikor apja életébe új szerelem (Rujder Vivien) érkezik, Nina a szomszédban élő bohém írónő (Zsurzs Kati) iránymutatásait követve az írás segítségével dolgozza fel édesanyja elvesztését, és nyitja meg szívét az új családtag és az első szerelem (Kövécs Barnabás) előtt.

Ulrich Seidl legújabb játékfilmjében Richie Bravo hakniénekes olyan édes életre vágyik vissza, ami talán soha nem volt az övé. (A film elérhető az HBO Maxon.)

A dokumentumfilmjeivel nevet szerzett osztrák Ulrich Seidlnek az ambiciózus Paradicsom-trilógia hozta el a megkésett elismerést és közel tíz évet kellett várni, hogy ismét fikciós munkát lássunk tőle. Valójában persze a két formátum sosem különült el élesen a rendezőnél: valós, gondosan kiválasztott helyszíneket mutat be minden esetben, de Werner Herzog stilizált dokumentumfimes kamerájához hasonlóan rögzíti a környezetet, amelyben groteszk figurái keresik a helyüket, valamint az emberi gyarlóság megnyilvánulásai érdeklik fikciós és nem fikciós filmjében egyaránt.

Hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Filmintézet a restaurált klasszikusok és filmtörténeti gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton 2022 - NFI szeptember 12. és 17. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várja a látogatókat, és ezúttal sem maradhatnak el az ingyenes szabadtéri vetítések a Bazilika előtt, a Szent István téren. A rendezvényt változatos szakmai programok, kerekasztal-beszélgetések kísérik, valamint több restaurálási premier és filmtörténettel foglalkozó alkotás bemutatója is várható.

A fesztivál kiemelt témája a Korda univerzum lesz, a látványos közönségkedvenc filmek alkotója, a Sir Alexander Kordaként világhírűvé vált Korda Sándor rendező-producer születésének 130. évfordulója alkalmából. A filmválogatás nem csak Korda Sándor pályáját és fontosabb alkotásait mutatja be, hanem azt az izgalmas szellemi közeget, azokat a magyar és nemzetközi munkatársakat is, akik közreműködtek a második világháború utáni brit filmipar megteremtésében, többek között a két másik Korda testvért, Zoltánt és Vincét és a legendás forgatókönyvírót, Bíró Lajost.

Szombat este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét. 111 alkotás volt versenyben és 20 kategóriában osztottak ki díjakat.

Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása tarolt a 16. KAFF-on. Elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film díját is. Utóbbit Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével megosztva kapta. José Miguel Ribeiro Nayola című filmje különdíjban részesült. A legjobb európai tévésorozat díját a Patouille és az ejtőernyős magok nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva a Pánikfalva és a Télapó hadművelet vihette haza.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját a Műanyag égboltnak (rendező: Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta) ítélték. A legjobb rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért. A Városi legendák: Zongorizmus (rendező: Glaser Kati) különdíjban részesült.

Új adásunkban folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat A komédia királyával, beszélünk az Eufóriát is jegyző Sam Levinson új HBO-sorozatáról (Az idol), Wes Anderson új rendezéséről (Asteroid City), és a Blackberryről, a világ első okostelefonjáról szóló kanadai filmről.

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• van-e fantázia Az idolban,
• a Blackberry lett-e az új Social Network,
• melyik magyar termékről lenne érdemes filmet csinálni,
• miért vannak tömve sztárokkal a Wes Anderson-filmek,
• hányszor kell megnézni az Asteroid Cityt, hogy egyszer lássuk,
• hogyan öregedett A komédia királya,
• miért (nem) lehet vígjátékként nézni?
  
  

Menetrend:

A nők és a művészet kapcsolatáról szól majd a Pont Csopak június 24-i eseménye. Olyan erős nőket mutat be, akik szavakkal, dalokkal, festményekkel küzdenek az olykor láthatatlan, máskor nagyon is konkrét sztereotípiák ellen. A délután kezdődő rendezvényen fellép a magyar hiphop-szcéna legkarakteresebb női előadója, Sisi, saját könyve alapján osztja meg hétköznapi szorongásait Benedek Ágota író, látható lesz a cannes-i Arany Pálmával díjazott magyar rövidfilm, a 27, és Magyarországon a Pont Csopakon mutatják be a világ rangos filmfesztiváljain taroló Apolonia, Apolonia című dokumentumfilmet. Az esemény vendége lesz a film rendezője, Lea Glob is.

Az év legfelkapottabb női rapelőadója, a friss Fonogram-díjas Sisi különleges koncerttel készül a csopaki vízimalom kertjében rendezett eseményre. Az underground hiphop friss tehetsége fontosnak tartja, hogy képviselje azokat a nőket, akik szeretnének saját világot teremteni maguknak. Ehhez kapcsolódik Benedek Ágota felolvasása is. Az író saját élethelyzeteiből merítő, szókimondó szövegeiben helyet kapnak a 21. századi fiatal nők frusztrációi és párkapcsolati nehézségei is.

A Cormac McCarthy regényeiből készült filmek nem csupán a déli gótika jegyében demitologizált vadnyugatról, hanem az enyészetre ítélt emberiségről is átfogó – de nem mindig tökéletes – képet adnak.

A Vad lovak elégikus szövegfolyamával McCarthy megkoszorúzta a vadnyugat mítoszának sírját. A cowboyok ideje elmúlt, a coltok helyett robbanómotorok hangja rázza meg a frissen aszfaltozott prérit. McCarthy Határvidék-trilógiájában – melynek nyitódarabja a Vad lovak – az évek során felépített mesterséges western-tipológia sosem létezett. John Grady Cole története ugyanis a vadnyugat romantikájának hamvába holt kutatása. Ha voltak is arra mutató jelek, hogy egy-két cowboy felemelő szájharmonika-melódia kíséretében lovagolt el a naplementében, McCarthy súlyos szavai ezeket földbe tiporták. A fejlődés zajától messze hajtott John Grady viszont még hisz abban, hogy a szabadság legkönnyebben lóháton közelíthető meg. A Billy Bob Thornton által rendezett filmváltozat egyik emlékezetes vágóképén – John Grady (Matt Damon) elvágtat egy teherautó mellett – rendkívül jól észlelhető ez a naiv elvágyódás a mitikus western világába. McCarthy könyvében John Grady karakterét átjárja valamiféle önként vállalt és aszkétikus ragaszkodás felmenői erkölcs- és életrendjéhez. A mexikói határ átlépésével azonban hirtelen egy ismeretlen és kiszámíthatatlan táj kebelezi be, melynek életjelein száraz por ül, végtelen ege pedig ősi civilizációk csendjére borul.