Ha egy ember beszél, az hangalámondás, ha több, az már a szinkron előszobája. A két véglet között számos igen különös minőség létezik, vegyük például azt az esetet, hogy egy férfi és egy nő beszél rá az eredeti hangra és még némi színészi eszköztárat is bevetnek a célzott hatás érdekében. A kérdés már csak az, mi lehetett egy ilyen vállalás célja? A jobb filmélmény? Hatásosabb fordítás? Izgalmas, kínzó kérdések, de a végeredmény kétségtelenül csodálatos.
Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!
A magyar népszerű-tudományos dokumentumfilmezés kitűnő rendező-operatőrére emlékezik barátja és pályatársa.
„Édesapádat régebben ismertem meg, mint téged. Nyugdíjas mozigépészként dolgozott a műhelytelepi kultúrházban, ahová filmvetítésekre is el-eljártam. Azt csak jóval később tudtam meg róla, hogy miközben villanyszerelőként dolgozott a MÁV Főműhelyben, valóságos munkásértelmiségi volt. Versmondóként országosan ismertté vált, színészként és rendezőként pedig sokáig meghatározó személyisége volt a Magyarság Dal és Önképző Egylet színjátszó csoportjának.
Nyolc gyermekének egyikeként benned is hasonló késztetések munkálkodhattak, hiszen a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szereztél operatőri diplomát – Illés György tanítványaként, 1961-ben.
1962-től a Híradó és Dokumentumfilm Stúdió munkatársa lettél, ahol a legtöbbször Mészáros Márta és Kis József filmjeit fényképezted igényesen, szépen. Műveikben emlékezetes képsorokat tártál elénk az emberarcokon s a hazai világon túl a Közel- és a Távol-Keletről is.
Mikor Kis József érdeklődése az ismeretterjesztő filmek felé fordult, bebizonyosodott, hogy a természet és a kultúrtörténet megjelenítésében is csodákra vagy képes. Herman Ottó néprajzi munkásságának szentelt filmjeiteket, a Hortobágyról készítettet, valamint a kortárs népművészeket bemutatókat mind-mind operatőri díjra találták érdemesnek a miskolci rövidfilm-fesztiválokon.
Április 6 és13 között, nyolc napon át zajlik m
ajd a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen 27 nemzet 34 friss filmjét mutatják be hat kategóriába osztva (Versenyben, Fesztiválkedvencek, Ázsiai szelek, A sötét oldal, Amerikai függetlenek, Titanic dox). A fesztivál az Óriás című svéd filmmel nyit, itt lesz látható hazánkban először Török Ferenc új alkotása, az 1945, de vetítenek Oscar-jelölt filmeket, Ewan McGregor, Koncsalovszkij és Jim Jarmusch egy-egy munkáját és dokumentumfilmet David Lynch-ről és Leonard Cohenről. A zsűri tagjai Frédéric Strauss francia kritikus és Dragomán György író, a zsűri elnöke Enyedi Ildikó lesz.
A zenés dokumentumfilmek kivételével minden filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítenek. A fesztivál teljes programját a www.titanicfilmfest.hu oldalon lehet böngészni.
A bemutatója óta már közel 40.000-en látták a Testről és lélekrőlt, a jövő héten pedig a fővárosi közönségnek több alkalma is lesz találkozni Enyedi Ildikó rendezővel.
Március 27-én hétfőn 17 órakor a Filmművész Szövetség szervezésében a Ráday utca 31-ben vetítik a filmet, utána Báron György beszélget Enyedi Ildikóval. Március 28-án, kedden 19 órakor az Erzsébet téri Akvárium Klubban a Zeitgeist sorozat 9. estjét Az álom témának szentelik. Az est folyamán Enyedi Ildikó, Dr. Angster Mária pszichoterapeuta, a Hellinger-féle családállítás hazai szakértője és Dr. Bódizs Róbert pszichológus, álomkutató beszélgetnek egymással. A rendezvényre ezen a linken lehet regisztrálni.
Március 29-én a New York Művész Páholy művészeti szalonban Juhász Anna beszélget Enyedi Ildikóval, március 31-én a 18 órai vetítés után az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz közönségtalálkozó Enyedi Ildikóval, április 1-jén, szombaton a Művész moziban 18 órakor pedig angol felirattal pereg a Testről és lélekről, utána pedig angol nyelven lesz beszélgetés a film rendezőjével.
Miloš Forman 1984-ben készült, 8 Oscar díjjal jutalmazott zenés életrajzi drámájának kibővített rendezői változatát március 16-tól vetítik Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen.
A Peter Shaffer azonos című színdarabján alapuló életrajzi drámában Antonio Salieri (F. Murray Abraham), a bécsi udvari zeneszerző kétségbeesetten tapasztalja, hogy az isteni tehetség, amire mindig is vágyott, egy zabolátlan, életvidám és időnként alpári fiatalembernek adatott meg, aki nem más, mint a II. József udvarába érkező Wolfgang Amadeus Mozart (Tom Hulce). Az irigységtől elvakult középszerű zeneszerző mindenáron tönkre akarja tenni Mozartot. De vajon valóban ő némította el a világ egyik legnagyobb zenei zsenijét? Mozart halálos ágyánál végül Salieri is ráeszmél: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van – Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a Teremtő kegyeltje volt.
Rovatunk hasábjain Orosdy kolléga már kimerítő alapossággal körbejárta a kínzó ontológiai problémát, hogy vajh’ miért készültek hangalámondások pornófilmekhez?!?! Gondolatmenetét folytatva idézzük fel a Boogie Nights Jack Hornerének örökbecsű rendezői hitvallását: “Az az álmom, a fõ célom, az elképzelésem, hogy olyan filmet csináljak, ami valósággal magába szívja a közönséget, és miután kilövelltek, ülnek tovább a saját levükben. Meg sem tudnak mozdulni, amíg kiderül, hogy mi a vége.” Nos, a Taboo híres pornósorozatának alkotói kezdetben bizonyára hasonló célokat tűztek ki maguk elé, azaz valódi történeteket kanyarítottak a különféle akció köré.
A Taboo (ami véletlenül sem keverendő össze Tom Hardy új sorozatával!) az egyik legősibb tiltás, az incesztus megszegéséből csiholt ...khmm… erotikus feszültséget. Akad tehát némi drámai kötőanyag, nevezetesen az apa-anya-húg-bátyó négyszög pontjai kell összekötögetni. Ez a sztori talán még Freudot is érdekelte volna, innen pedig néhány logikai lólépésben rögtön el is juthatunk a magyar hangalámondás létjogosultságához. Az internetes ingyenpornóba fulladó utókornak pedig óriási szerencséje, hogy valahogyan fennmaradtak ezek a remegő képi világú, német szinkronra felmondott gyöngyszemek. A két aktus közé szorított párbeszédek már csak a műfaj sajátosságai miatt, definíció szerint is mókásak, ám a már egyszer germánra átfordított szöveg tolmácsolása néhol egyenesen fantasztikus.
Bizonyítandó a fentieket következzék most egy abszolút munkahely-kompatibilis, egy perces dialógus a Taboo II címet viselő klasszikusból. Hősnőink kellemes szaxofonmuzsikával kísérve a szerelem mibenlétéről elmélkednek, Coelho-díjas megmondásokkal világítva rá a szexus természetére, majd egy elképesztő poénnal ütik el a dolgot. Ismeretlen férfi tolmácsunk mindezt Oravecz-különdíjas mondatokban, csodálatos hangsúlyozással ültette át magyarra, amelyhez nagyon nincs mit hozzátenni. Stílszerűen fogalmazva: Kedves Olvasó, élvezze!
Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!
Március 29. és április 2. között újra Friss Hús a Toldi moziban, a programot most is új nemzetközi és magyar rövidfilmekből állították össze.
A nemzetközi versenyprogram három blokkjának válogatásában olyan filmek szerepelnek majd, mint az idén februárban a Berlinalén bemutatott The Rabbit Hunt, az Európai Filmdíjra jelölt és számos rangos nemzetközi díjjal kitüntetett Small Talk, a Kristály Medve díjas Balcony, vagy az idei Oscar-díjra jelölt La femme et la TGV és Timecode című filmek, de bekerültek a válogatásba olyan alkotások is, amelyek a Sundance vagy a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjaiban versenyeztek.
A magyar programba összesen 36 filmet válogattak be. A hazai közönség a Friss Húson láthatja először Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs filmjét, amelynek világpremierje az idei Berlinalén volt. Áprily Zoltán Ungvár című történelmi animációját a bristoli Encounters filmfesztiválon már látta a nemzetközi közönség, Magyarországon a Friss Húson lesz a premierje. A korábbi rövidfilmjeivel világszerte nagy sikereket arató, két évvel ezelőtti Friss Hús-díjazott Szilágyi Fanni két rövidfilmmel tér vissza a fesztiválra (A csatárnő bal lába életveszélyes, Minden vonal), de a Friss Húson mutatkozik be Tóth Barnabás, Szabó Simon és Hartung Attila új rövidfilmje is.