MAKK KÁROLY (1925-2017)
Az első Makk-trilógia, a Megszállottak, az Elveszett Paradicsom és az Utolsó előtti ember azonos stílusban megfogalmazott közös gondolata a modern ember válsága. A változást, az elmozdulást a filmekben e gondolat egyre tisztább, egzisztencialista színezetű kifejtése jelenti, amely együtt jár a modern stíluseszközök mind fokozottabb alkalmazásával.
Gelencsér Gábor: Keretjáték (Makk modernizmusa)
Szekfű András: „Nem éreztem cinizmust” (Beszélgetés Makk Károllyal – 1. rész)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
2019 disztópiájához képest a 2049-es Blade Runner jövőképe még komorabb, még sivárabb. Kietlen pusztulat ily lélegzetállító soha nem volt még a vásznon (felderengnek John Ford klasszikus westernjei), a Budapesten forgatott belsők klasszicista hangulata harmonikusan ellenpontozza a kopár külsőket – ez a nyomasztó, méltóságteljesen lepusztult világ ízig-vérig Philip K. Dick világa.
Parragh Ádám: Diszkrét zendülés (Az elnyomás allegóriái)
Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda (Denis Villeneuve: Szárnyas fejvadász 2049)
Zalán Márk: Gyógyító határátlépések (Denis Villeneuve)
A KÉP MESTEREI
Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró (Néstor Almendros)
MICHAEL HANEKE
Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul (Haneke és a thriller)
Baski Sándor: A burzsoázia fantomja (Michael Haneke: Happy end)
JEANNE MOREAU
A legszebb, legvonzóbb, legprofibb francia filmszínésznő? Ki volt Jeanne Moreau? Csak egy biztos, a legtalányosabb, aki körül mindig vibrál a filmvászon. Kiemelkedő alakítása Catherine a Jules és Jim-ből. A fiús csábító, akinek semmi köze Moreau „gonosz nő” szerepeihez, a hagyományos, „veszedelmes viszonyos” hideg szívtiprókhoz.
Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm (Jeanne Moreau 1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” (Beszélgetés Mészáros Mártával)
Kolozsi László: Budapest Confidental (Beszélgetés Gárdos Évával)
Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ (Beszélgetés Buvári Tamással)
Bokor Ágnes: A legjobb játék (Beszélgetés Deák Kristóffal)
KÖNYV
Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig (Király Jenő: A mai film szimbolikája)
PANORÁMA
Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában (A mai katalán film)
FESZTIVÁL
Baski Sándor: A megoldás: empátia (CineFest – Miskolc)
FILM/REGÉNY
Kolozsi László: Fagypont alatt (Jo Nesbø: Hóember)
Sepsi László: Hidegítés (Tomas Alfredson: Hóember)
KRITIKA
Jankovics Márton: A történelem fekete doboza (Mészáros Márta: Aurora Borealis – Északi fény)
Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei (Buvári Tamás: Szeretföld)
Nevelős Zoltán: A pokol kapuja (Martin Koolhoven: Megtorlás)
Ádám Péter: A zseni árnyékában (Jacques Doillon: Rodin)
A címlapon: Michael Haneke: Happy end – A Cirko Film bemutatója





A fiatal magyar demokrácia markáns fordulópontja volt, mikor az aktuálisan legnépszerűbb párt a valóság tudatos és szisztematikus elferdítésével abszolút hatalomra kezdett törekedni. Az üdvözítendőnek tartott ideológiát maximális mellszélességgel szolgáló író a tények teljes zárójelezésével olyan figurát talál ki, akinek a tettei és jellemvonásai hazugságon alapulnak ugyan, de remekül szolgálják a párt érdekeit. A nemesnek gondolt céljait követve az író egyre szörnyűbb tettekkel tudja csak megakadályozni, hogy a megalkotott fikciót kikezdje és elsöpörje a valóság. Az igazság és a hazugság gyorsan relatív fogalmakká válnak, majd végül a hatalom dönt arról, ki hazudik és ki mond igazat. Így lesznek sokakból büntetendő ellenségek, a diktatúra pedig szépen összezáródik. Az Árulók címet viselő új tévéfilm szerint Magyarország pontosan ilyen hely - természetesen 1948-ban.