MAKK KÁROLY (1925-2017)
Az első Makk-trilógia, a Megszállottak, az Elveszett Paradicsom és az Utolsó előtti ember azonos stílusban megfogalmazott közös gondolata a modern ember válsága. A változást, az elmozdulást a filmekben e gondolat egyre tisztább, egzisztencialista színezetű kifejtése jelenti, amely együtt jár a modern stíluseszközök mind fokozottabb alkalmazásával. 

Gelencsér Gábor: Keretjáték (Makk modernizmusa)
Szekfű András: „Nem éreztem cinizmust” (Beszélgetés Makk Károllyal – 1. rész)

A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
2019 disztópiájához képest a 2049-es Blade Runner jövőképe még komorabb, még sivárabb. Kietlen pusztulat ily lélegzetállító soha nem volt még a vásznon (felderengnek John Ford klasszikus westernjei), a Budapesten forgatott belsők klasszicista hangulata harmonikusan ellenpontozza a kopár külsőket – ez a nyomasztó, méltóságteljesen lepusztult világ ízig-vérig Philip K. Dick világa.

Parragh Ádám: Diszkrét zendülés (Az elnyomás allegóriái)
Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda (Denis Villeneuve: Szárnyas fejvadász 2049)
Zalán Márk: Gyógyító határátlépések (Denis Villeneuve)     

A KÉP MESTEREI
Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró (Néstor Almendros)

MICHAEL HANEKE
Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul (Haneke és a thriller)
Baski Sándor: A burzsoázia fantomja (Michael Haneke: Happy end)

JEANNE MOREAU
A legszebb, legvonzóbb, legprofibb francia filmszínésznő? Ki volt Jeanne Moreau? Csak egy biztos, a legtalányosabb, aki körül mindig vibrál a filmvászon. Kiemelkedő alakítása Catherine a Jules és Jim-ből. A fiús csábító, akinek semmi köze Moreau „gonosz nő” szerepeihez, a hagyományos, „veszedelmes viszonyos” hideg szívtiprókhoz. 

Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm (Jeanne Moreau 1928-2017)    

MAGYAR MŰHELY
Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” (Beszélgetés Mészáros Mártával)
Kolozsi László: Budapest Confidental (Beszélgetés Gárdos Évával)
Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ (Beszélgetés Buvári Tamással)
Bokor Ágnes: A legjobb játék (Beszélgetés Deák Kristóffal)

KÖNYV
Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig (Király Jenő: A mai film szimbolikája)

PANORÁMA
Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában (A mai katalán film)

FESZTIVÁL
Baski Sándor: A megoldás: empátia (CineFest – Miskolc)

FILM/REGÉNY
Kolozsi László: Fagypont alatt (Jo Nesbø: Hóember)
Sepsi László: Hidegítés (Tomas Alfredson: Hóember)

KRITIKA
Jankovics Márton: A történelem fekete doboza (Mészáros Márta: Aurora Borealis – Északi fény)
Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei (Buvári Tamás: Szeretföld)
Nevelős Zoltán: A pokol kapuja (Martin Koolhoven: Megtorlás)
Ádám Péter: A zseni árnyékában (Jacques Doillon: Rodin)

A címlapon: Michael Haneke: Happy end – A Cirko Film bemutatója

Ma kezdődik az újjászervezett Filmarchívum négynapos nemzetközi archív filmfesztiválja az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben és a Corvin Moziban. 

A Filmarchívumot működtető Magyar Nemzeti Filmalap tíz évre szóló Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási programot indított el a nemzeti filmvagyon filmjeinek restaurálása érdekében. Elsőként Fábri Zoltán teljes életműve került a programba. A magyar film nagy klasszikusa, Fábri születésének 100. évfordulója alkalmából a közönség először a Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatja a rendező öt, digitálisan restaurált filmjét. A rendezvény nyitófilmje a Cannes Classics-ban már nagy sikerrel vetített Körhinta lesz.

A rendezvénysorozaton látható lesz a Hannibál tanár úr, a Két félidő a pokolban, az Utószezon és A Pál utcai fiúk című filmek digitálisan restaurált 4K felbontású mozikópiája is. A filmek restaurálása az operatőrök - Hegyi Barnabás, Szécsényi Ferenc és Illés György - tanítványainak közreműködésével készült. A 100. évfordulóra megjelenő díszdobozos életmű-sorozat első, öt lemezt tartalmazó DVD kollekciója, az 1955-61 között készült korai klasszikus Fábri-filmek teljeskörűen restaurált, kiemelkedő darabjait tartalmazza, számos korabeli és frissen forgatott extra kíséretében. A díszdobozos Fábri-DVD bemutatása a Budapesti Klasszikus Film Maraton első eseménye lesz. A Maratonon egy kerekasztal beszélgetés keretében mutatják be Barabás Klára „A történelem körhintáján” című Fábri Zoltán monográfiát is. 

November 8. és 10. között ismét az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be az Európai Parlament filmművészeti díjára, a LUX filmdíjra jelölt döntős alkotásokat. Az idei filmkínálat különlegessége, hogy egy Oscar-nevezett alkotás mellett a legnevesebb hazai fesztiválok, a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál és a Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíjasai is szerepelnek a válogatásban. 

A LUX filmdíj az Európai Parlament filmművészeti díja, amelyet minden évben fontos társadalmi problémákat érintő és érzékeny témákra reflektáló filmeknek ítélnek oda. Az elismerésre jelölt döntős alkotásokat, amelyeket nemzetközi szakmai zsűri választott ki, az Európa-szerte megrendezésre kerülő LUX-filmnapok keretében mind a 28 tagállamban bemutatják. Magyarországon 2017. november 8-10. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik a három döntős filmet, magyar felirattal. A győztes alkotást november 14-én hirdetik ki az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. A vetítésekre a belépés díjtalan, jegyeket az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának Facebook-oldalán lehet nyerni egy rövid kvízjáték kitöltésével.

Kanzoli és a Polgár-lányok története, külföldre költözők és hazatérők, Ember Judit portréja, visszapillantás a csillagos házra és a mélyszegénységből meseterápiával és zenével kitörő fiatalok. 12 filmet mutat be a 14. Verzió Emberi Jogi Filmfesztivál a magyar panoráma programban. 

November 14-én kezdődik a 14. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, mely idén 12 magyar dokumentumfilmet mutat be. A Kanzoli a Délibáb című Hajdu Szabolcs-film asszisztensének sziszifuszi küzdelmét meséli el, hogy megtalálja és magával vigye a forgatásra a Kanzolit, azaz a lovas pribéket alakító amatőr szereplőt. A Polgár-lányok (r.: Yossi Aviram) az ambíciózus apa sokat vitatott kísérletének történetét mutatja be, aki sakkbajnokot faragott a három nővérből. Izgalmas és pontos portré készült Visszahúz a múlt (r.: Dér Asia) címmel Ember Juditról, az emberi szenvedésre fogékony filmrendezőről és társadalomkutatóról, aki soha nem riadt vissza attól, hogy a legjárhatatlanabb utat válassza. A Beágyazott emlékeink (r.: Oláh Kata) családi titok után nyomoz az újlipótvárosi Csanády utcai csillagos házban: hogyan élte túl két 4 éves gyerek a holokausztot? 

Súlyemelő lányok, akik a hegyi törzsek gyermekei; azonos nemű társat kereső férfiak; vietnami énekesnő, aki a tajvani opera hagyományos világába csöppen; modellek, akik merész gondolatokat hirdetnek a női testről; szellemősök és korhadó fák; és egy kisfiú, aki az óceán közepén él, de nem hallja a hullámok zaját. Arcok, vágyak, fájdalom és szépség, keresés és rátalálás a színek szigetéről, Tajvanról. 

A Tajpej Képviseleti Iroda és a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány harmadik alkalommal rendezi meg a Taiwan Dox – Tajvani Dokumentumfilm Napokat. A háromnapos, ingyenes filmfesztiválon az elmúlt évek legjobb 7 tajvani dokumentumfilmjét mandarin nyelven, magyar és angol felirattal vetítik. Az előadásokon a részvétel ingyenes, de regisztrációs jegyet kell váltani a mozi pénztárában. Minden filmet rövid pódiumbeszélgetés követ. 

Szeretföld címmel, közösségi finanszírozással készítette el első nagyjátékfilmjét Buvári Tamás, akit főként az előző évtizedben forgott rövidfilmjei, többek között a 2002-es Velencei Biennálén is bemutatott Posztkatona, vagy a 2006-os Filmszemle kísérleti és kisjátékfilm szekciójában fődíjjal jutalmazott Kivégzés révén ismerhetünk.

A filmet először az OFF-Biennálé Budapest fesztivál keretein belül mutatják be az Art+Cinemában november 2-án, Halottak Napján, méltóan a háborús tematikához. A rendezővel készült interjúnkat a Filmvilág novemberi számában közöljük, ebből adunk most egy rövid ízelítőt, illetve meghallgathatjuk két főszereplő, Turós-Máté Kinga és Lipták Jeanne nyilatkozatát az általuk játszott karakterek jellemzőiről vagy a forgatás körülményeiről, a film néhány jelenetébe is betekintést nyerve.

A fiatal magyar demokrácia markáns fordulópontja volt, mikor az aktuálisan legnépszerűbb párt a valóság tudatos és szisztematikus elferdítésével abszolút hatalomra kezdett törekedni. Az üdvözítendőnek tartott ideológiát maximális mellszélességgel szolgáló író a tények teljes zárójelezésével olyan figurát talál ki, akinek a tettei és jellemvonásai hazugságon alapulnak ugyan, de remekül szolgálják a párt érdekeit. A nemesnek gondolt céljait követve az író egyre szörnyűbb tettekkel tudja csak megakadályozni, hogy a megalkotott fikciót kikezdje és elsöpörje a valóság. Az igazság és a hazugság gyorsan relatív fogalmakká válnak, majd végül a hatalom dönt arról, ki hazudik és ki mond igazat. Így lesznek sokakból büntetendő ellenségek, a diktatúra pedig szépen összezáródik. Az Árulók címet viselő új tévéfilm szerint Magyarország pontosan ilyen hely - természetesen 1948-ban.

Igaz, az artikulálatlan üvöltözössé silányított közbeszéd hatására az embernek lassan már mindenről AZ jut az eszébe, így egyre meglepőbb és örömtelibb cizelláltabb fogalmazásmódokkal találkozni. A Köbli Norbert nevével azonosított friss produkció legnagyobb érdeme, hogy erőteljes, mégsem didaktikus áthallásokkal dolgozik, akár a média egy részére, akár a hatalom igazsággal kapcsolatos érveire, akár egy bizonyos típusú mentalitásra gondolunk. A megtörtént eseményekből és valós személyekből kiinduló történet a híres Guszev-ügyön keresztül néhány karaktert ütköztet egymással, így mutatva fel az ideológiai relativizmus és vállalható kompromisszumok szubjektív határhelyzeteit. A személyes drámákkal a forgatókönyv célja nem kevesebb, mint a diktatúra szörnyű természetéről beszélni, amit ha nem is átütő erővel, de végül csak sikerül felvillantani.