A hangalámondás tulajdonképp a kísérleti filmezés nem is olyan távoli rokona, hisz véletlenszerűen roncsolja és folyamatosan eltéríti az eredeti alkotói szándékokat, új dimenziókat nyitva a filmélménynek. Az elmaradhatatlan német szinkronra igen figyelemreméltó hanghordozzással felhordott bevezetés, a “Casette ist nur original mit roter Klappe” meta-iróniája (“A kazetta csak piros borítóval eredeti) már önmagában is imádnivaló minőségek, a dolog végül mégis a film ikonikus címének ösztönösen csodálatos ferdítésével üt ki minket:

Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Pannonia Entertainment együttműködésében februártól új színházi közvetítéssorozat indul, amely az orosz színház kiemelkedő társulatai, a Moszkvai Művész Színház és a Vahtangov Színház produkcióit hozza el a budapesti közönségnek, magyar felirattal. A sorozat első előadása Csehov egyik legismertebb műve, a Cseresznyéskert lesz február 14-én.

Csehov tragikomédiáját, egyik legismertebb és sorrendben utolsó színművét több mint 110 éve mutatták be először a legendás Moszkvai Művész Színházban, de mondanivalója manapság aktuálisabb, mint valaha. Csehov ebben a történetében egyszerre sűríti magába a múlt század elején kiütköző dekadens világszemléletet és az ország bizonytalan jövőképét egy olyan világban, ahol pénz szerepe fel-, míg az emberi kapcsolatok szerepe egyre inkább leértékelődik. A darab Adolf Sapiro új rendezésében, az orosz filmművészet és színházi világ legextravagánsabb színésznőjének titulált Renata Litvinova főszereplésével tér vissza „otthonába”, a Moszkvai Művész Színházba, és a „Stage Russia HD” című színházi közvetítéssorozat keretében világszerte a mozivásznakra. Az előadás közvetítését február 14-én mutatják be az Urániában, majd május 16-án megismétlik, emellett a szegedi Belvárosi Mozi is vetíti. A magyar felirat Tóth Árpád műfordítása alapján készült.

A Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával a Magyar Filmakadémia Egyesület 2017. február 26. és március 5. között rendezi meg a Magyar Filmhetet és azt követően a Magyar Filmdíjak ünnepélyes díjátadóját. A Magyar Filmdíjakra nevezett alkotások közül a Filmakadémia tagjaitól legtöbb szavazatot kapott filmalkotások és alkotók összesen 23 kategóriában versenyeznek. Budapesten új helyszínen, a Cinema City Aréna moziban vetítik le a tavalyi év legjobbnak ítélt filmjeit. Idén első alkalommal 10 vidéki nagyvárosban is lesznek Magyar Filmhét vetítések, sőt országos közönségdíjat is odaítélnek majd.

A Magyar Filmhétre a 2016. január 1. – 2016.december 31. között moziban és televízióban bemutatott filmeket lehetett regisztrálni. A benevezett filmekből a Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai titkos szavazással jelölték ki az 5-5 legjobb alkotást, amelyeket 5 kategóriában (nagyjátékfilm, kisjátékfim, TV–játékfilm, animációs film, dokumentumfilm) vetítenek majd a Magyar Filmhéten. Február 5-én lezárult a szavazás, így immár publikus, hogy 2017-ben az alábbi filmek versenyeznek majd a Magyar Filmdíjért.

JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával a 21. század filmkészítés egyik legizgalmasabb szakmunkájának képzése indul a HSC Stábiskolában. Február 10-ig lehet jelentkezni.

A Nemzeti Filmalap támogatásával, a gyakornoki program keretében a HSC Stábiskola DIT- digitálisképtechnikus-képzést indít. A DIT (digital imaging technician) a kameracsapatok egyik legfelelősségteljesebb munkáját végzi, a rögzített anyagok kezelését, illetve az operatőr és rendező számára a felvett anyag végső szín és fényvilágának helyszíni fényelését. A képzésre olyan érettségizett fiatalok jelentkezését várják, akik készségszinten kezelik a leggyakrabban alkalmazott képfeldolgozó szoftvereket, e területen szerzett OKJ-s előképzettség előny.

A filmszakmai oktatás várhatóan 2017. február közepén kezdődik és május 30-áig tart. A hétvégenként történő képzést elismert, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező filmes szakemberek tartják, akik többek között olyan szuperprodukciókban dolgoztak, mint Ridley Scott részben hazánkban forgatott alkotása, a Mentőexpedíció.

A képzés teljes árából a jelentkezőnek a Filmalap támogatásával a teljes összeg 20% – át kell kifizetniük, azaz 650.000 Ft helyett 130.000 Ft.-ot. A szervezők garantálják, hogy a hallgatók hazai és nehzetközi produkcióban egyaránt kapnak majd munkát, így a gyakorlati életben is tudják majd alkalmazni az itt megszerzett tudást.

Az alámondásos filmek világába tett kirándulások nem várt, de annál izgalmasabb velejárója a legkülönfélébb obskúrus alkotásokkal való szembesülés lehetősége. Magyarán: amikor olyan filmekkel akadunk össze,

1. amiket már teljesen elfelejtettünk,
2. amikről soha nem is tudtunk róla, hogy léteznek.

Terveink szerint több ilyen, ún. WTF-kategóriás alkotást is bemutatunk majd a sorozatban, olyannal azonban még e körben is ritkán akadtunk össze, amely már önmagában a műfaja miatt is figyelemreméltó, ráadásul egyedülállóan eredeti jelenetek is akadnak benne.

A SCI-FI HATÁRAI
A sci-fi Verne Gyula nyomán mindig megelőzte a valóságot. Mára a helyzet megfordult, a technológiai paradigmaváltás gyorsabb, mint a hollywoodi science-fiction mozi színeváltozása. Az álomgyár réges-régi rémálmokkal küzd, miközben a természettudomány és a technika már egészen másutt jár.

Schubert Gusztáv: Robo Sapiens (Mesterséges intelligencia – fények és árnyak)
Sepsi László: Szerelem világvége idején (Sci-fi, románc, melodráma)
Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről (Filmanatómia: A sci-fi)
Baski Sándor: Szilaj gyönyörök (Jonathan Nolan – Lisa Joy: Westworld)
Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája (Videójátékok filmvásznon)

JIM JARMUSCH
A Halott ember (1995) óta Jarmusch a zsánerfilmek felé nyitott, és azóta is nagy élvezettel játszik a western, a gengszterfilm, a krimi, a vámpírfilm vagy épp a romantikus vígjáték kliséivel. Buszra cserélte a taxit, mert így talán kicsit több embert tud fuvarozni a hátsó üléseken, de még mindig ugyanaz a merengésre hajlamos költő ül a volánnál.

Jankovics Márton: Titkos vérvonal (Jim Jarmusch és a műfaji film)
Varró Attila: Talált versek (Jim Jarmusch: Paterson)

LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
Emmanuel Lubezki már Arau és Cuarón operatőreként is izgalmas látta a világot, de igazából Malick mellett lett eredeti képalkotó. Pablo Larraín hősei számára közvetlen környezetük megértése is küzdelem, személyes elfogultságuk ritkán enged rálátást a történelmi pillanatokra.

Lichter Péter: Lebegés a fény határán (A kép mesterei: Emmanuel Lubezki)
Árva Márton: Emberek, akik ott voltak (Pablo Larraín)
Soós Tamás Dénes: Pablo Larraín: Jackie

ÚJ RAJ
Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! (Kirill Szerebrennyikov)

FILMMÚZEUM
Harmat György: Bergman színre lép (A nulladik opus)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” (Beszélgetés Rózsa Jánossal)
Tóth Klára: Egy színésznő regénye (Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve)

FESZTIVÁL
Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők (Amszterdam)

TELEVÍZIÓ
Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala (Raphael Bob-Waksberg: BoJack Horseman)
Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete (Tony Krawitz – Roman Woods: The Kettering Incident)

KÖNYV
Kelecsényi László: Életünk legszebb évei (Zalán Vince: Film van, babám!)
Nagy V. Gergő: A menekülő test (Lichter Péter:A láthatatlan birodalom – Írások a kísérleti filmről )

FILM/REGÉNY
Roboz Gábor: Éjjel élnek (Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye)
Varró Attila: A sztárok bűnei (Ben Affleck: Az éjszaka törvénye )

KRITIKA
Barkóczi Janka: Jó itt (Vranik Roland: Az állampolgár)
Benke Attila: Idegen a Vadkeleten (Kostyál Márk: Kojot)
Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet (Maria Schrader: Stefan Zweig – Búcsú Európától)
Teszár Dávid: Szekuláris megváltás (Anne Fontaine: Ártatlanok)

FILM/ZENE
Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent (Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling)

A címlapon: Enyedi Ildikó: Testről és lélekről (Borbély Alexandra) – A Mozinet Kft. márciusi bemutatója. A Berlini Filmfesztivál versenyfilmje.

Különcség, magány, melankólia, fekete humor. Egyre izmosabb és bátrabb az új izlandi film, amely már a nemzetközi közönséget is képes megszólítani.

Ha Izland, akkor halszag, vulkánok és végtelen tél. A kép, ha nem is torzít jelentősen, de árnyalásra szorul. A szigetországról immár nyugodtan asszociálhatunk a futballra (a népességarányhoz viszonyítva Európában itt követik a legtöbben a sportot, a nemzeti csapat pedig története során először kijutott az Európa-bajnokságra), de a kultúrafogyasztás tekintetében is az élbolyba tartoznak – az egy főre eső könyvvásárlásban vezetik a kontinentális toplistát.

A gyakorlatban csak a 80-as évek óta létező izlandi filmipar is egyre izmosabb. Szórványos sikerekben korábban is volt részük – Fridrik Thór Fridriksson és A természet gyermekei 92-ben az Oscar-jelölésig jutott –, az új évezredben viszont egy új generáció lépett színre, és az elmúlt években már át is lépte a kritikus tömeget a nemzetközi forgalmazásba eljutó izlandi produkciók száma. 2000 előtt évente átlagosan három film készült, később, az új filmtörvény és az Izlandi Filmközpont 2003-as megalakulásával ez a szám hatra nőtt, és ma már az évi 10 bemutató sem ritka, ami egy mindössze 320.000 lakosú országtól megsüvegelendő teljesítmény.