Enyedi Ildikó ötödik nagyjátékfilmje a Testről és lélekről. Két ismeretlen, egy férfi és egy nő története, akik éjszakánként ugyanazt az álmot álmodják. Az álom a valóságban is összehozza őket, de a hérakleitoszi szabályt, miszerint külön világban álmodunk, és közös világban ébredünk, nem mindig követi a valóság. Belső énünk könnyen elkallódik a materiális elvekre épített külvilágban. Különösen, ha a férfi és a nő nem épp összeillő álompár. De hát épp ennek a taszítóan rideg valóságnak az ellensúlya a szerelem.

A Testről és lélekről operatőre Herbai Máté, zeneszerzője Balázs Ádám, vágója Szalai Károly, hangmérnöke Lukács Péter, látványtervezője Láng Imola. A főszerepben Morcsányi Géza és Borbély Alexandra, valamint Tenki Réka, Nagy Ervin, Schneider Zoltán, Mácsai Pál. Gyártója az Inforg – M&M Film, producere Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő. A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta 420 millió forinttal.

Tizenhat év telt el úgy, hogy nem készített játékfilmet. Ilyenkor a rendező nem jön ki a gyakorlatból? Vagy inkább jót tesz a szünet, mert lehet erőt gyűjteni, készülni?

A 7. Frankofón Filmnapok és Fesztivál keretében a Budapesti Francia Intézet és partnerei ismét elhozzák Magyarországra a legfrissebb frankofón filmeket. Francia, belga, kanadai, marokkói, svájci és román alkotások is szerepelnek a tíz napig tartó mustra programjában. Oscar- és César-díj esélyes filmek is kerülnek az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Art+ Cinema és a Francia Intézet vetítőtermeibe március 1-től 10-ig.

A szervezők kizárólag a filmnapokon látható alkotásokkal, premier előtti vetítésekkel és beszélgetésekkel készülnek az évente megrendezett eseményre. Xavier Dolan, Romain Duris, Nathalie Baye, Léa Seydoux, Tahar Rahim, Sophie Marceau, Vincent Macaigne – csak néhány név a legnagyobbak közül, akik feltűnnek az idei válogatásban. A budapesti filmnapok után a vetítések 11 nagyvárosban tovább folytatódnak, miközben koncertek, előadások, felolvasóestek és további francia nyelvi programok is várják a frankofón közönséget április elsejéig.

A Filmnapokat a Tahar Rahim és Emmanuelle Seigner főszereplésével készült Szívvel-lélekkel nyitja meg. Rendezője, Katell Quillévéré nem ismeretlen a magyar közönség számára, hiszen Suzanne c. filmjét már 2014-ben láthatták a Frankofón Filmnapokon. A fiatal francia tehetség Maylis de Kerangal azonos című regényéből készült negyedik nagyjátékfilmjét Xavier Dolan Mommyjához is hasonlítják. 

Ma már nehéz elképzelni, de az instant rendelkezésre álló internetes források előtt sokszor semmit nem lehetett előzetesen megtudni a lejátszóba keveredő filmekről. A kalózmásolatok íratlan szabálya alapján a 195 perces kazetta első felére a fő attrakció került (Stallone, Schwarzi, JVCD, Norris - ilyenek), a nagy testvér mellé pedig mindig egy vonzó című műalkotás, ki tudja miféle forrásból. Ki tudhatta például annak idején, hogy a Ninja titkos küldetésben néven befutó 1984-es opus minden idők egyik legjövedelmezőbb svéd (igen, svéd!) produkciója, melyet bő félszáz országban forgalmaztak. Nem voltak még tematikus fórumok vagy imdb triviák (pedig mik vannak itt!) - csak a magyar cím, tollal a címkére vésve és csókolom. Most pedig utazzunk vissza az időben, képzeljük el, hogy nem virtuálisan, hanem a távirányítón nyomjuk meg a play gombot és a videómagnóban indul el a kazetta! Adjuk át magunkat a bizsergésnek, a meglepetéseknek: a mű valódi élvezetét a hihetetlen képminőség, a középen futó csík, a rongyos hangsáv és természetesen a német szinkronra rábeszélő, iszonyú laza magyar alábeszélő adja.

Hogy mi ez az új rovat? Katt és kiderül!

Asterix
A kis növésű, szőke bajszú Asterix és a nagydarab, kövér, kék-fehér csíkos nadrágú Obelix a képregényirodalom egyik legismertebb párosa lett. Ők jelképezik Bretagne, a francia partokhoz sodródott talpalatnyi Írország különc, lázadó kelta lelkületét, miközben a képregényirodalom „legfranciább” hőseivé magasztosodtak. Persze, ha tekintetbe vesszük, hogy a rómaiakat leckéztetik minden epizódban, akkor a kicsiny gall falu a birodalmiság ellenpólusa.

Boldog tudatlanság vagy húsbavágó valóság? A STEREO Akt utópiája e két végpont közti dilemmát mutatja be sci-fi hangulatú színházi előadásában. 2021 Magyarországának legnézettebb talkshowjából indulunk, amelyben puccsisták veszik át az irányítást, akik azt akarják megakadályozni, hogy eljöjjön a „Tiszta Szem” országa: az ország, amelyben a társadalom kiveti magából mindazokat, akik az igazságot választják a megnyugtató hazugságok helyett.

„Az előadás kiindulópontja a manipuláció, a propaganda és az izoláció, azaz az intézményesített agymosás. Valójában azonban nem konkrét politikai esemény ihlette, vagy az ún. magyar rögvalóság, amelyet a hírekben látunk/olvasunk. A közeli jövőben játszódik, minket ugyanis elsősorban a propaganda személyes vonatkozása érdekelt. Azok a gyenge pontok, amelyeken keresztül megvásárolhatóak vagyunk, vagyis annak a mechanizmusa, ahogyan az egyén saját narratívát gyárt ahhoz, hogy elfogadhatatlannak tűnő alkukba belemenjen.” (Boross Martin, 7ora7.hu)

Boross Martin rendező, aki 2016-ban Junior Príma-díjat kapott, előszeretettel dolgoz fel társadalmi, közösségi témákat. Mostani előadása elsősorban a hatalom személyiségre gyakorolt hatásával foglalkozik. A produkció koncepcióját ezúttal nem egyedül, hanem Thury Gábor dramaturggal közösen alakították ki.

Idén negyedik alkalommal és immár négy helyszínen várják a cseh filmek rajongóit a Cseh Filmkarneválra. A kínálat a drámától a dokumentumfilmen keresztül a vígjátékig terjed. 

A Filmkarnevált Petr Václav társadalmi drámája, a cseh határvidéken játszódó Sosem vagyunk egyedül nyitja. A periférián élő emberek sorsával foglalkozó rendező korábbi, Kiút című filmjét két éve szintén a Filmkarnevál keretében mutatták be. Az Én, Olga Hepnarová drámája egy megtörtént esetet dolgoz fel, Olga volt Csehszlovákiában az utolsó halálra ítélt és kivégzett nő. A cseh filmkritikusok ennek a cseh-lengyel-francia-szlovák koprodukcióban készült filmnek és elsőfilmes rendezőinek ítélték a legtöbb elismerést a 2016-os év terméséből. A foci gyakori téma Csehországban is, bár az FC Roma csapata még nem gondolkodik nagyobb stadion építésén, egyelőre az emancipáció és önmaguk elfogadtatásának göröngyös útját járják. Az emancipáció nemek közti mellékhatásait próbálják feltérképezni a Tigris elmélet alkotói, a film főszerepét, a „féktelen tigrist” nem más, mint a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója, Jiří Bartoška alakítja. A budapesti vetítéssorozatot Jan Hřebejk cseh-szlovák koprodukcióban készült filmje, A tanítónő zárja, melynek története a manipuláció művészetébe avatja be a nézőt. Bár a történet a 80-as években játszódik, a film megtekintése során sokszor érezhetünk párhuzamot az adott kor és napjaink történései között. 

A Toldi mozi vetítéseire jegyek már kaphatók! 

A Cseh Filmkarnevál főtámogatója idén is a Staropramen, a világ első számú prágai söre. Szakmai partnere a Budapest Film mellett a budapesti Toldi mozi, a miskolci Művészetek Háza, Béke Art-mozi, a szegedi Grand Café és a debreceni Apolló mozi.

Filmek és vetítési időpontok / Budapest / Toldi mozi

Február 16. és március 29. között ingyen lehet szemlézni a 13. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál filmjeiből összeállított válogatást a Blinken OSA Archívumban (Budapest, Arany János u. 32.) és Gólyában (Budapest, Bókay János u. 34.)

AZ ÉN HÁBORÚM február 16. 18:00 Blinken OSA Archívum

Lidija Zelović / 2015 / Hollandia / 57 perc / angol & holland & szerb & horvát / angol felirattal

A filmet a 13. Verzió Filmfesztivál Nemzetközi Panoráma programjában vetítették.

Lidija Zelović vegyes etnikumú családba született, Szarajevóban nőtt fel, ott kezdett TV riporterként dolgozni. Az 1990-es évek elején menekült a háború elől Hollandiába, de később visszatért, hogy tévés újságíróként tudósítson hazájából. Ezúttal személyes ügyben jött, szeretne dűlőre jutni a szülőföldjéhez való viszonyával. Boszniában Zelović növekvő ellenérzésekkel tapasztalja, hogy hogy az emberek fejében még mindig dúl a háború, a régi gyűlölködéssel új nacionalista agresszió párosul, és még azzal is kénytelen szembesülni, hogy a családja nem teljesen az ártalmatlan áldozat, akinek beállítják magukat.

A film után beszélgetés a Blinken OSA Yugoslavia Archive Project csapatának tagjaival.

Nézzétek meg a kísérleti videódokumentációt a 1993 és 1999 közötti bosnyák, horvát és szerb televízióadások újraarchiválási projektjéről, ami egyben útmutatóként is szolgál az említett felvételek kutatásához.