Roger Moore páratlan állócsillag, az elegánsan szellemes angol úriember első számú mozgóképes ikonja. Egy éve hunyt el.

Egy sajnos immár végleg lezárult pálya összegzésekor csak a szépre és jóra illik emlékezni, ám Roger Moore életművéhez épp az a kulcs, amit általában kegyes csúsztatásokkal szokás körülírni. Az angol színész karrierje során tulajdonképp végig egyetlen típusfigurát variált és képtelen volt szabadulni a hűvösen laza gentleman nyomasztó árnyékától. A világ elsősorban a szmokingos szuperkémként ismeri, ő a „másik” Bond, a komolytalanabb, a humorosabb. Az a 007-es, akit mindig hátrébb sorolnak az Őfelsége titkos ügynökeit összemérő listákon, és akivel szemben rendre újrapozícionálják a korszerűbbnek szánt reinkarnációkat. A közönség szeretete és az anyagi sikerek ellenére hálátlan színészi sors jutott a számára, Sir Roger mégis meghatározó popkulturális jelenség tudott maradni, jóval a hangos világsikerek után is. Karizmatikus személyisége, mély önismerete és egészséges öniróniája soha nem hagyták cserben.

A japán filmhéten ezúttal (június 4-8. között) a japán filmtörténet aranykorának tekintett ’50-es évek klasszikusaiból szemezgethetnek a Toldi mozi látogatói. A korszak két legmeghatározóbb rendezőjének, Ozu Yasujirōnak és Mizoguchi Kenjinek a remekműveit vetítik. A filmek főhősei hétköznapi emberek, akiknek a mindennapi élet drámáival kell szembenézniük. Viszontagságaik és kételyeik ellenére lankadatlan kitartásuk inspiráló példát nyújt, hogy a legmélyebb sötétségből is lehet kiút.

A filmeket japánul, angol felirattal és választható magyar hangalámondással vetítik, felújított 4K felbontásban. (A hangalámondáshoz a készülék arcképes igazolvány leadásával vehető igénybe.) A belépődíj vetítésenként 500 Ft, jegyek a Toldi mozi jegypénztárában kaphatók május 24-től.

A tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon még több Netflix által gyártott filmet is bemutattak, idén már tiltólistára kerültek ezek a produkciók. Világos, hogy mind a Fesztivál, mind a streamingszolgáltató a saját érdekeit védi, de kinek van igaza? Új adásunkban erről vitatkozunk meghívott vendégünk, Rusznyák Csaba, a Geekz főszerkesztője közreműködésével. Szóba kerül még, hogy:

• veszélyt jelent-e a mozira a streaming felfutása,
• mi történik, ha majd a Disney is belép erre a piacra,
• nyerhet-e Netflix-film Aranypálmát,
• van-e valamilyen koncepció a Netflix-filmek és sorozatok (illetve kiválasztásuk) mögött,
• és tényleg nem fog moziba kerülni Scorsese új filmje?

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)    

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját nyerte el Szilágyi Zsófia Egy nap címe filmje, amely egy háromgyerekes anyuka hétköznapjait mutatja be.

„Nagyon örülök ennek a díjnak, mert a fesztiválvetítéseken azon aggódtam, hogy érthető-e ez a magyar történet a nemzetközi közönségnek. Ezek szerint érthető – nyilatkozta Szilágyi Zsófia az MTI-nek. – A kritikusok megértették a filmnek a szellemi értelemben vett tétjét, azt, hogy az Egy nap kísérlet volt arra, hogy az átlagos hétköznapi valóságot, a háromgyerekes nők valóságát meg lehet-e érdekesen mutatni. A díjnak az az üzenete, hogy igen."

Fél évszázaddal ezelőtt mutatták be minden idők egyik legnagyobb hatású sci-fi kultuszfilmjét. Az évforduló alkalmából május 21-én hétfőn 19:00 órakor különleges filmklub vetítést szerveznek a Pólus Mozi Nagytermében, ahol 120 m2-es mozivásznon láthatják a nézők Stanley Kubrick időtlen remekművét.

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán egy különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évmilliókkal később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt azonban az űrhajót irányító HAL 9000 mesterséges intelligencia alapú fedélzeti számítógép meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

A (majdnem) minden létező rekordot megdöntő Bosszúállók: Végtelen háború kapcsán ültünk mikrofon elé kielemezni a Marvel-jelenséget a Geekz főszerkesztőjével, Rusznyák Csabával. A megválaszolni próbált kérdések:

• zseniális húzás a Végtelen háború befejezése vagy tét nélküli blöff,
• mennyire forradalmi a Marvel univerzumépítési projektje,
• miért szerződtet Kevin Feige blockbusterszűz rendezőket,
• milyen hatással van a Marvel képregényes részlegére az MCU sikere,
• az eddigi 19 Marvel-filmből melyik(ek)ből lehet műfaji klasszikus,
• miért nem sikerült a Netflixen hasonló szuperhős-univerzumot kiépíteni?

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)       

Irodalomcsempészet, punk, szamizdat, Rocky Romániában, ’68, cenzúra: egy nemzedék törekvései, akik megváltoztatták fél Európa életét. 16 film az egykori szocialista országok ellenkultúrájáról, Magyarországon először a Courage-Parevo nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválon. Június 1-2-án a Premier Kultcaféban azok az elhallgatott történetek kapnak reflektorfényt, amelyek megteremtették a rendszerváltás lehetőségét ott, ahol ’88-ban még senki sem gondolta volna, hogy valaha véget ér a szocializmus.

A fesztiválra egész Kelet-Európából érkeztek filmek, kezdve a lengyel graffitis forradalmi mozgalmat feldolgozó alkotástól a magyar punk érát bemutató munkán át egészen a jugoszláv nonkonformizmust tárgyaló műig. Ezek a filmek többek egyszerű kordokumentumoknál: egy lázadó generáció pózoktól mentes, korántsem veszélytelen szerepvállalásait mutatják be emberi sorsokon keresztül. Arról beszélnek, hogy mitől került ki a forradalom az utcára, és mi közünk van nekünk mindehhez néhány évtized elmúltával.