A filmművészet az volt a modern diktatúrák számára, ami a nyomtatás a reformációnak. Mindegyik diktatúra arra törekedett, hogy felhasználja a mozgóképet saját céljaira. Az olasz fasizmus és a sztálini szovjet rendszer egyaránt kitermelt olyan filmes alkotásokat, amelyek a filmművészet csúcsára méltók – nyilván ez önmagában persze nem menti a filmművészet felelősségét az ideológiai tartalom alól. A hitleri rendszer is szívesen élt a mozgókép általi mozgósítás eszközével. Tanulmányunkban annak járunk utána, milyen volt egy bizonyos filmtípus, a kosztümös film a Harmadik Birodalomban. A rendszer a hivatalos ideológiának megfelelően annyira átmaszkírozta a történelmi szereplőket, hogy az alkotások jelentős része inkább propagandafilm, még azok is, amelyeket szórakoztató célúnak szántak.

A huszonnegyedik óra

Amikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra került Németországban, még semmi nem utalt arra, hogy a politikához hasonlóan a filmművészetben is új időszámítás kezdődik. A nemzetiszocialista zsargonban „hatalommegragadás” néven említett kancellári kinevezés pillanatában Németország vitathatatlanul filmes nagyhatalomnak számított. A Weimari Köztársaság filmes kultúrája sokat merített az expresszionizmusból, amely az emberi lélek legmélyén kavargó szenvedélyek, lelkiállapotok művészi megjelenítésére törekedett. A háború utáni Németországban a horror (A gólem, Dr. Caligari, Nosferatu) és a bűnügyi film (Dr. Mabusse I-II, M- egy város keresi a gyilkost) virágkorát élte, mintegy leképezve a német társadalom széles rétegeinek szorongását. A horror és a krimi voltak azok a műfajok, amelyek jól illettek a holnaptól rettegő, munkanélküliségen és infláción, szélsőjobboldali puccskísérleteken és külpolitikai elszigeteltségen átment német társadalomhoz. A német filmesek a sci-fi történetéhez is hozzájárultak Fritz Lang 1929-es A Hold asszonya című művével. 1931-ben még elkészült a kommunista párti Bertolt Brecht színdarabja alapján a Koldusopera, amelynek végleges forgatókönyve Balázs Bélától származott, de már egyre hangosabb lett az SS- és SA-legények csizmáinak csattogása a német nagyvárosok utcáin.

Az Artmozik Éjszakáján öt fővárosi művészmozi összesen 14 termében este 6-tól másnap reggel 6-ig folyamatosan pörögnek a filmek, amelyek egyetlen belépő megvásárlásával korlátlanul látogathatók.

A népszerű és rendszerint telt házzal futó rendezvényben résztvevő mozik: Művész, Puskin, Toldi, Tabán, Kino Cafe. A belépésre szolgáló karszalagok kizárólag e mozik pénztárában, személyesen vásárolhatók meg 3500 ft /db áron. Az egyes vetítésekre nincs helyre szóló jegy, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

Idén is bekerültek a műsorba olyan filmek, amelyeket az országos premier előtt, az Artmozik Éjszakán láthat először a hazai közönség, ilyen a Yao utazása Omary Sy, a Csillagok határán Robert Pattinson főszereplésével, A szavak ereje és a Mr. Casanova, Pedro Almodóvar új filmje, a Fájdalom és dicsőség, valamint a Pajzán kíváncsiság. De május 17-én éjszaka még egészen friss bemutatónak számít A szívek királynője és a magyar underground együttesekre fókuszáló Pécsi szál is.

Az elmúlt hónapok legnagyobb artmozis sikerei közül is válogathatunk, látható lesz többek között Triertől A ház, amit Jack épített; az új Csillag születik; a magyar animációs Ruben Brandt, a gyűjtő; és Gaspar Noé legutóbbi vizuálorgiája, az Extázis is. Külön említést érdemelnek továbbá azok a filmek, amelyek már kikerültek a mozik műsorából és feltehetően most láthatók utoljára nagyvásznon, mint a Suspiria, vagyis a Sóhajok, az azóta Európa-szerte remake-elt Teljesen idegenek, vagy Nicolas Cage korábbi meglepetésfilmje, a Joe.

A teljes program mozikra, illetve termekre lebontva itt található meg.

Új adásunkban a Mi-t, azaz Jordan Peele horrorját vesézzük ki spoileresen. Megbeszéljük többek közt, hogy

•  hányféle filmes utalást, szimbólumot sikerült belegyömöszölni a filmbe, és hogy jó-e ez nekünk,
• Jordan Peele-e a horrorfilmek Tarantinója,
• milyen értelmezési lehetőségeket dob fel a rendező,
• érdemes-e keresni a logikát,
• hogy következik Peele komikusi múltjából a horrorkarrierje,
• és rontja-e a filmélményt, ha láttuk a spoileres (?) előzetest?

Az epilógusban kitérünk még a Peele közreműködésével újraindított Alkonyzóna sorozatra, és a True Detective 3. évadára, szintén spoileresen.

Közreműködők: Huber Zoltán, Baski Sándor és a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba.

Idén rekordszámú nevezés érkezett, így a kísérő programokkal együtt összesen 203 filmet nézhet meg majd a közönség. Most először televíziós sorozatok is bekerültek a Filmhét kínálatába. A televíziós forgalmazású filmek ingyenesen tekinthetők meg, a nagyjátékfilmek pedig kedvezményes, 500 Ft-os áron. A jegyelővétel április 15-én kezdődik.

Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera az az öt művész, akinek pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület idén először életműdíjjal méltatja. Az ünnepélyes díjátadóra az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén, április 22-én a budapesti Corvin moziban kerül majd sor. Az est zárásaként a Camerimage operatőri fesztiválon nagy sikerrel bemutatott Fényképezte Zsigmond Vilmos című, Zsigmond Vilmosról készült utolsó portréfilmet láthatja majd a közönség. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését, 2000-ben a köztársasági elnök személyes megbecsülése jeléül elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001-ben pedig a Magyar Corvin-lánc birtokosa lett. Zsigmond Vilmos tagja volt az Amerikai Operatőrök Társaságának, valamint a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda díjas, kiemelt tagja volt is.

Az amerikai középiskola kasztrendszere komoly traumát jelent az örök kívülállóknak, legalábbis a témával akár csak érintőlegesen foglalkozó könyvek és filmek ezt a képet sugározzák felénk. A mikroközösségek persze mindig szigorú külső-belső szabályok szerint működnek, a beilleszkedés ellentmondásait így nyilván az is átérezheti, aki egy öltözőszekrényes kertvárosi suli helyett másfajta intézményekben próbál helyt állni. Az Orgyilkos osztályban pontosan az a jó, hogy egy mindenki számára ismerős helyzetből pokolian szórakoztató és sötét szatírát farag. A képregény elsősorban mégis azért zseniális, mert a remek sztorikat fantasztikus vizuális megoldásokkal tálalja.

Az író Rick Remender gyerekként két-három évente kénytelen volt új helyen kezdeni az iskolát, ami nyilvánvalóan traumatikus élményt jelentett a számára. A középiskola egy tinédzser számára maga a nagybetűs társadalom, ahol a hatalmi struktúrák a különféle szubkultúrák látványosan elkülönülő rétegei mentén szerveződnek. Egy kialakuló személyiség számára kiemelten fontos a megfelelő csoporthoz való tartozás, illetve a saját identitás kérdése. Remender ezeket a mindenki számára ismerős problémákat nagyítja fel és keveri a saját emlékeivel. A képregény így nemcsak a Reagan-korszak ellenkultúrájának egy különösen izgalmas és ironikus lenyomatát adja, de egyértelműen érezhető az is, hogy a történet bizonyára terápiás céllal íródott.

A Filmalap Inkubátor Program tíz döntőse személyesen mutatta be filmterveit a szakmai közönségnek és a zsűrinek a Corvin moziban megrendezett pitchfórumon. A Filmalap célja a pályakezdő filmesek innovatív alkotói bemutatkozásának támogatása. 

A zsűri döntése és a szakmai közönség szavazatai alapján az alábbi filmtervek nyertek: 

Csáki László – Felszeghy Ádám: Kék Pelikan - Mit ér a szabadság, ha nem lehet vele élni? Az animációs-dokumentumfilm a ’90-es évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát mutatja be, három barát történetén keresztül, akik meghackelik a rendszert. De vajon mindenki megússza szárazon? 

Dér Asia: Nem haltam meg (dokumentumfilm) – Az életimádó műkincskereskedő 51 évesen megtudja, hasnyálmirigy rákja van. A túlélés esélye alig 5%, ő mégis megváltásként tekint betegségére – hiszi, ha megváltozik, és új emberré válik, túléli. 

Fazekas Máté Bence: Kilakoltatás - Egy fiatal elszánt bírósági végrehajtó és egy elkeseredett, kilakoltatás előtt álló öreg néni heroikus küzdelme egy napba sűrítve. 

Mayer Bernadette: Szemem fénye - Egy érettségi évében járó fiú szimbiózisban él fiatalos anyjával, ám életük felborul, amikor a nő megvakul. Egyre fojtóbban ragaszkodó anyja mellett családfenntartóvá, ápolóvá kell válnia, míg sorra veszíti el a számára fontos dolgokat. Ebben a présben egyszer csak már nem lehet megmaradni. 

Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi – Egy egypetéjű ikerpár mindkét tagja ugyanabba a férfiba szeret bele, aminek hatására kénytelenek az addig jól palástolt, hétköznapi nyomorultságukkal szembesülni. 

MAGYAR MŰHELY
1930 és 2010 közötti nyolcvan évben készült magyar hangos nagyjátékfilmek száma tart az ezerhez. Ezekből huszonkettőnek van közvetlen köze az 1848-49-es esztendőkhöz. Közülük csak öt játszódik a szabadságharc idején, a többi a megtorlás időszakát idézi fel. A diadalmas forradalom ábrázolásának fő akadálya: minden forradalmunkat leverték.

Vincze Teréz: A nők éve (Filmrendezőnők a magyar filmben)
Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok (A Szindbád színdramaturgiája)
Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? (Magyar történelmi filmek: 1848-49)
Benke Attila: Thriller és történelem (Szász Attila portré)

REBELLIS KLASSZIKUSOK
A brit film legnagyobbjai közé tartozó Nicolas Roeg látomásos filmjeiben a kizökkent idő és a tér zavara közvetlen, testi tapasztalattá válik, és rendre összehangzik a karakterek pszichés helyzetével. A felbomlott világ magányát megélő főhősök mindig bizonytalan talajon járnak, távoli, idegen vidéken, amelynek gyakran a nyelvét sem ismerik.

Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat (Nicolas Roeg 1928-2018)
Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny (Nicolas Roeg: Ne nézz vissza!)
Vágvölgyi B. András: Luk a lelken (Dušan Makavejev 1932-2019)

ÚJ RAJ
A kilencvenes években induló Harmony Korine, az amerikai függetlenfilm huszonéves enfant terrible-je nem követte az „indie filmesből szupersztár” karriersémát, mindmáig megőrizte az avantgárd lázadó szellemiségét. Eddigi legnagyobb sikerét a 2012-es Spring Breakersszel aratta, nem véletlenül: a popkultúrát és az avantgárdot összeeresztő esztétikai program működött, a felforgatás gesztusa paradox módon jól állt az általa kiröhögött világhoz.

Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben (Harmony Korine)

LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező (Ringo Lam 1955-2018)

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Borbíró András: Ép testben ép lélek (Mesterséges intelligencia)