
A most mozikba kerülő Fehér éjszakák (Midsommar) forgatása volt az első alkalom, hogy magyar szakembert – Takács Gergelyt – kértek fel egy amerikai film vizuális effektjeinek megvalósítására. Ráadásul sikerült a VFX utómunka egy részét is Magyarországra hozni.
Pontosan egy évvel ezelőtt folytak a film magyarországi forgatásának előkészületei, ekkor mutatta be Ben Rimmer producer Takács Gergelyt Ari Aster rendezőnek és Pawel Pogorzelski operatőrnek. Olyan VFX szakembert keresetek, aki segíteni tud előkészíteni és felügyelni azokat a jeleneteket, amelyek vizuális trükköket fognak tartalmazni.
„Első találkozásunkkor megtaláltuk a közös hangot – emlékszik vissza Takács. – Hasonló gondolkodású emberek lévén rögtön elkezdett szárnyalni a kreativitásunk. A forgatókönyv részletes áttanulmányozása után tudtuk, mik lesznek a film igényei a trükkök terén. Ari egyedi stílusa és sajátos látásmódja lehetővé tette, hogy nagyon változatos feladatokon kelljen dolgoznunk.





Az 1920-as évek elején az oklahomai Osage megye lakóit, majd egy idő után a helyi és az országos médiát is az oszázs indiántörzset sújtó átok, pontosabban a gazdag törzstagokat érintő feltűnően sok gyanús haláleset foglalkoztatta. Az oszázsok (akik gyakorlatilag egytől egyig vagyonosak voltak, tehát mind a veszélyeztetett kategóriába tartoztak) szabályosan rettegtek, és minden okuk megvolt rá: kegyetlen, változatos eszközökkel elkövetett gyilkosságok, fura öngyilkosságok és rejtélyes betegségek tizedelték őket. Nem segítettek rajtuk sem a pénzen megvehető eszközök és szolgáltatások, sem az elővigyázatosság, ráadásul a külvilágra, a többségi társadalomra sem számíthattak. A média ugyanis már a gyilkosságsorozat előtt is sokat foglalkozott velük, de csak mint egzotikus, primitív, ám dúsgazdag vadakkal, és az akkor még magától értetődő rasszizmustól a hatóságok sem voltak mentesek, sőt. Közömbös és ellenséges környezetben kellett küzdenie a törzsnek, ám egyszer csak megjelentek Edgar J. Hoover emberei, és véget vetettek az őslakosok szenvedéseinek.