A most mozikba kerülő Fehér éjszakák (Midsommar) forgatása volt az első alkalom, hogy magyar szakembert – Takács Gergelyt – kértek fel egy amerikai film vizuális effektjeinek megvalósítására. Ráadásul sikerült a VFX utómunka egy részét is Magyarországra hozni. 

Pontosan egy évvel ezelőtt folytak a film magyarországi forgatásának előkészületei, ekkor mutatta be Ben Rimmer producer Takács Gergelyt Ari Aster rendezőnek és Pawel Pogorzelski operatőrnek. Olyan VFX szakembert keresetek, aki segíteni tud előkészíteni és felügyelni azokat a jeleneteket, amelyek vizuális trükköket fognak tartalmazni. 

„Első találkozásunkkor megtaláltuk a közös hangot – emlékszik vissza Takács. – Hasonló gondolkodású emberek lévén rögtön elkezdett szárnyalni a kreativitásunk. A forgatókönyv részletes áttanulmányozása után tudtuk, mik lesznek a film igényei a trükkök terén. Ari egyedi stílusa és sajátos látásmódja lehetővé tette, hogy nagyon változatos feladatokon kelljen dolgoznunk.

Szeptember 4. és 11. között harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A restaurált klasszikus filmek seregszemléjén nyolc nap alatt mintegy 100 filmet láthat a közönség több budapesti moziban, és idén is lesznek Egerben és Győrben vetítések. Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kier, Johanna Ter Steege és Magda Vášáryová is. Budapesten a Szent István Bazilika előtt ismét lesznek ingyenes szabadtéri vetítések. 

Az idei program a film és a zene közel 125 éves közös történetét és fejlődését mutatja be. A filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint pl. a My Fair Lady, az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, legendás film noirok a Máltai sólyomtól A Szamurájig, western eposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei mint a Ragtime, a Jazz Királya, a Mindhalálig zene, a Hair, az Evita, a Rocky Horror Picture Show, és csodálatos magyar zenés filmek is. 

Először láthatja a közönség a teljeskörűen restaurált Meseautót, melyhez egy izgalmas kiállítás is kapcsolódik majd. A rendszerváltás 30. évfordulóját külön filmes blokkal ünnepli a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton. Olyan magyar zenés kultuszfilmek frissen felújított változatait is megtekinthetik a nézők, mint az Eszkimó asszony fázik, Kopaszkutya vagy István, a király. 

Csuja László Karlovy Varyban díjazott első filmjének peremre szorult hősei menekülő szerelmeseket játszanak. (A Virágvölgy jelenleg elérhető az HBO GO kínálatában.)

A társadalomtól elidegenedett, kallódó magyar hősök hagyománya olyan jelentős a magyar filmben, hogy egyes filmtörténészi vélekedések szerint a hetvenes évek óta alapvetően ez a tradíció határozza meg a művészfilmjeinket, és évtizedes távlatokban a csökkenő nézőszámokhoz is sok köze van. A különc hősök számkivetettségét az alkotók gyakran amatőr színészek kiválasztásával hangsúlyozzák. A kis Valentinótól a Cukorkékség Ferijén át a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan Áronjáig olyan szereplőkkel találkozunk, akik eleve másképp mozognak a vásznon, mint a profik: esetlenek vagy magabiztosak, de karizmájuk mindenképp különösebb, talányosabb, mint a képzett színészeké.

25 éve megnyílt Cirko-Gejzír mozi szeptemberben filmfesztivállal ünnepel: a CIRKO25 – Ami kimaradt elnevezésű rendezvényre olyan fontos filmeket válogatnak össze, amelyeket Magyarországon moziban még nem láthattak a nézők. Ezen kívül a szeptemberi eseménysorozatig minden hónapban más-más meglepetéssel várják a nézőket: július 11-én ingyenes szabadtéri mozizásra hívják az érdeklődőket a mozi eredeti helyén, a Lőrinc pap téren. 

Július 11-én Marion Cotillard és François Cluzet új filmjét, az Együtt megyünk című francia vígjátékot mutatják be a mozi eredeti helyszínén, a Lőrinc pap téren. Sötétedéskor, 20.30-tól szabadtéren és a régi vetítőteremben, a Jaromir sörpincében is kezdődik majd vetítés. A különleges mozizási lehetőség a szeptemberi CIRKO25 – Ami kimaradt születésnapi fesztivált felvezető eseménysorozat része. 

Az 54. Karlovy Vary Filmfesztivál versenyprogramjában kivételesen nincs magyar induló, de magyar vonatkozást azért sikerült találnunk – teljesen véletlenül.

Az ukrán My Thoughts are Silent első jelenete 1526-ban, a Magyar Királyság területén játszódik, közvetlenül a mohácsi csata és II. Lajos halála után. A mocsárban két szerzetesnek egy vándorárus különleges ereklyét kínál eladásra: a kis Jézus tejfogát. A Kapa-Pepe-féle Jancsó-filmekre hajazó abszurd jelenet, amelyben (kárpátaljai?) magyar színészek szerepelnek, látszólag semmilyen formában nem kapcsolódik ahhoz, ami ezután következik. Ugrunk ugyanis a jelenbe, a 25 éves, Kijevben élő Vadimhoz, aki szabadúszóként zenét és hangokat szerez. (Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy óriási boom mikrofonnal járja a várost, és felveszi a keresett hangokat, legyen az emberi köhögés, papagájének vagy utcazaj.) Új megbízója egy kanadai játékgyártó cég, amelynek különleges állathangokra van szüksége, közte egy olyan madáréra, amely csak a Kárpátok egy bizonyos részén él. A tét nagy: ha sikerül teljesítenie a feladatot, akkor jó eséllyel kiköltözhet Kanadába, hogy teljes állásban dolgozzon a cégnek.

Az 1920-as évek elején az oklahomai Osage megye lakóit, majd egy idő után a helyi és az országos médiát is az oszázs indiántörzset sújtó átok, pontosabban a gazdag törzstagokat érintő feltűnően sok gyanús haláleset foglalkoztatta. Az oszázsok (akik gyakorlatilag egytől egyig vagyonosak voltak, tehát mind a veszélyeztetett kategóriába tartoztak) szabályosan rettegtek, és minden okuk megvolt rá: kegyetlen, változatos eszközökkel elkövetett gyilkosságok, fura öngyilkosságok és rejtélyes betegségek tizedelték őket. Nem segítettek rajtuk sem a pénzen megvehető eszközök és szolgáltatások, sem az elővigyázatosság, ráadásul a külvilágra, a többségi társadalomra sem számíthattak. A média ugyanis már a gyilkosságsorozat előtt is sokat foglalkozott velük, de csak mint egzotikus, primitív, ám dúsgazdag vadakkal, és az akkor még magától értetődő rasszizmustól a hatóságok sem voltak mentesek, sőt. Közömbös és ellenséges környezetben kellett küzdenie a törzsnek, ám egyszer csak megjelentek Edgar J. Hoover emberei, és véget vetettek az őslakosok szenvedéseinek.

Az utókorban nagyjából ennyi maradt meg az oszázsok kálváriájából, illetve ennyi se. Az egykor nagy feltűnést keltő és nem kis részben az FBI létjogosultságát-erejét is megalapozó történet a gazdasági világválság, majd a II. Világháború árnyékában egyre jelentéktelenebb lett, végül évtizedek alatt lassan megkopó emlékké és az ismét szegénysorba süllyedő oszázsok jócskán megfakult belügyévé vált – ezen még a témát érintő vagy feldolgozó alkotások (rádióműsorok, irodalmi alkotások, legalább egy játékfilm) sem változtattak érzékelhetően. David Grann könyve követ dobott az állóvízbe, de nem csak abban merül ki a jelentősége, hogy felhívta a figyelmet egy régen elfeledett ügyre, valamint alapanyagot biztosít egy izgalmasnak ígérkező Scorsese-DiCaprio együttműködésnek