Mint számtalan produkcióé, úgy az HBO Maxre (az HBO új streamingplatformjára) tervezett sorozat, a Tokió Vice munkálatai is állnak. A stáb csupán 6 napot forgatott Japánban március első felében, mielőtt a COVID-19 térdre kényszerítette a világot, ezért a kényszerszünetet ildomos a forrásanyag elemzésére használni. A pilotot dirigáló Michael Mann-nél - még ha már ő sem a régi - jó kezekben van az anyag, a 10 részes bűndrámaszéria további epizódjait Destin Daniel Cretton (Átmeneti állomás) kapja, Jake Adelstein 2009-es true crime-könyvét J.T. Rogers színműíró alkalmazza képernyőre, a főszerepet a Baby Driverből ismert Ansel Elgort játssza. Szebb névsor a 2014-esnél, amikor a Rihanna-klipeket rendező Anthony Mandler dédelgette volna az anyagot az Adelsteint játszó Daniel Radcliffe-fel.

De ki ez a már kétszer is emlegetett Adelstein? Az úriember 1993 és 2005 között bűnügyi riporterként (plusz az egyetlen amerikaiként) dolgozott a legnagyobb példányszámban eladott konzervatív japán napilap, a Yomiuri Shinbun szerkesztőségében, ahol rendőrségi kapcsolatokra tett szert, voltak örömei és bánatai, angoltanárként, masszőrként és hostként (a hostess férfi megfelelője) vágott zsebre némi mellékest, a Miami Vice és a Ridley Scott-féle Fekete eső modorában szippantotta be a japán kultúra többnyire bűzös levegőjét, hogy aztán a fejére kitűzött vérdíjjal csapjon le a helyi szervezett bűnözésre. Jakuzatablójának legnagyobb erénye, hogy Adelstein nemcsak zseniális oknyomozó újságíró, hanem príma mesélő is, így a newspaper noir (A nagy karnevál, A siker édes illata) címkéjű Tokió Vice egyensúlyra lel a higgadt tudósítóhangnem és az olvasmányos, a tényeket fordulatos police procedurallé alakító elbeszélői stílus között.

Eddig több mint 2 millió látogatót vonzott a Nemzeti Filmintézet (NFI) Online Filmklasszikusok programja, amellyel az intézmény a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatáshoz és az otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához kíván hozzájárulni. Az NFI Filmarchívum 90 irodalmi adaptációt, történelmi, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilmet tett ingyenesen elérhetővé online március 21-től. A legnépszerűbbnek a gyermek és ifjúsági filmek bizonyultak, de kedveltek voltak a kötelező olvasmányok filmváltozatai, a történelemoktatáshoz kapcsolódó játékfilmek és a Filmhíradók 100 éve sorozat is. 

A nézettségi listát Dargay Attila rajzfilmjei, A három nyúl és a Vuk mellett olyan ifjúsági közönségkedvencek vezetik, mint az Égigérő fű vagy a Keménykalap és krumpliorr. Különösen nagy volt az érdeklődés az irodalmi klasszikusok, kötelező olvasmányok filmváltozatai iránt is, 10-15 ezres nézettség körül jár az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, de sokan kattintottak a ritkábban látható irodalmi adaptációkra is, mint A beszélő köntös, a Bogáncs, A Pendragon legenda, vagy a Tanár úr kérem. 

Film és politika. Első hallása meghökkentőnek tűnhet a gondolat, hogy a filmművészetnek szerepe lehet a politika formálásában. Amennyiben a politikát leszűkítjük a szűk értelemben vett politikai berendezkedésre, a közjogi intézményekre, abban az esetben valóban értelmetlennek tűnhet az elmélkedés a film és a politika kapcsolatáról. Ám ebben az iratban a politika alatt nem az intézményeket értjük, nem is egyszerűen a politika olyan meghatározását, amely a „politics” (a politikai verseny) jegyében értelmezi a fogalmat, hanem a politikát úgy tekintjük az eredeti arisztotelészi értelmezésben, mint a közügyek gyakorlását. Minden politika csak közösségben létezhet. Ezért elsősorban abból a szempontból vizsgálom a filmeket, hogyan járulnak hozzá a demokratikus politikai közösségek kialakulásához. Ezt a nézőpontot néhány kiválasztott európai ország filmművészetén keresztül mutatom be a 20. században, különböző demokratizálódási folyamatokhoz kapcsolódóan.

A Nemzeti Filmintézet a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére Filmipari Segélyalapot kezdeményez, amelyre 50 millió forintot különített el. Az NFI célja, hogy rendkívüli jövedelempótló gyorssegély útján támogassa a megbízás nélkül maradt filmeseket. Az NFI várja a stabil gazdasági helyzetű filmes vállalkozások és magánszemélyek felajánlásait is. 

A Filmipari Segélyalapot a hazai mozgóképszakmát tömörítő Magyar Filmakadémia fogja működtetni, az igénylés feltételeinek kidolgozása folyamatban van. Várhatóan április 15-től lehet jelentkezni, a részletekről hamarosan a Magyar Filmakadémia honlapján tájékozódhatnak a nehéz helyzetbe került filmesek. 

„A koronavírus járvány kitörése óta a Nemzeti Filmintézet vezetésével közösen azon dolgozunk, hogy a forgatások elmaradása és a várható csúszások miatt a filmipar szereplőit érintő veszteségeket mérsékeljük. Kezdeményeztük több film forgatásának és gyártáselőkészítésének átütemezését, amelynek köszönhetően a produkciók felkészülhetnek a veszélyhelyzet feloldását követő időszakra, hogy akkor minél hamarabb, minél több film gyártása elindulhasson, munkát adva mihamarább az ágazat szereplőinek. A filmtámogatási tevékenységünk továbbra is folyamatos. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy ezek az intézkedések sem tudnak teljes mértékben segítséget nyújtani a megbízás nélkül maradt filmeseknek, ezért úgy döntöttünk, hogy a bevétel nélkül maradt kollégák rendkívüli megsegítésére kezdeményezzük a Filmipari Segélyalap létrehozását.” – nyilatkozta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. 

A FILMELMÉLET MESTEREI
Kovács András Bálint: A filmről gondolkodás művészete (Bíró Yvette 90. születésnapjára)
Kelecsényi László: A hivatásos túlélő (Bíró Yvette)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Idő és figyelem (Beszélgetés Kocsis Ágnessel)  
Vajda Boróka: Az önazonosság útjain (Teketória/Pál Adrienn)  
Murai András: Meghurcoltak igaza (Varga Ágota történelmi dokumentumfilmjei)  
Soós Tamás Dénes: Kemény versenyben (Beszélgetés Kollarik Tamással)

FELLINI 100
A cirkusz és az álom Fellini kulcsmotívumai. A Maestro a Satyricont tartotta leginkább álomszerű filmjének. Azt emlegette, hogy elragadta Petronius pogány, ókori világa, de már forgatás közben rádöbbent, hogy semmiképp nem tudja, nem akarja az antikvitást hűen, történészi precizitással ábrázolni; filmje tehát átfordul, átzuhan valamiféle saját álomfantáziába.

Bikácsy Gergely: Álom a cirkuszról (Fellini 100)

KÉPREGÉNY LEGENDÁK
Kránicz Bence: Perzselő színek (Lorenzo Mattotti: Tüzek)
Varga Zoltán: A medve titka (Lorenzo Mattotti: Medvevilág Szicíliában)  

ÚJ RAJ
Jurdi Leila: Bűn és bűnhődés Kínában (Diao Yinan)

A ZSÁNERFILM TRENDJEI
A járvány „fertőzőképessége” nem csak a biológiai tényezőkön múlik, hanem azokon a kulturális reprezentációkon, mozgóképeken, amelyek a médiában megmutatják a láthatatlan ellenfél kiváltotta hatásokat. A járvány körüli média-hisztéria a vírusok terjedéséhez hasonló epidemiológiai törvényszerűségeket mutat.

Nemes Zoltán Márió: Képfertőzés (Járványfilmek)  
Andorka György: Horror vacui (Leigh Whannel: A láthatatlan ember)
Herpai Gergely: A Gonosz érintése (Hősök, akiket imádunk gyűlölni)

Online mutatkozik be Lichter Péter és Máté Bori legfrissebb kísérleti filmje, A horror filozófiája. Az alkotók a bevételek egy részét a Filmvilág és a Metropolis filmművészeti folyóiratok támogatására ajánlják fel.

Lichter Péter és Máté Bori legújabb egész estés absztrakt filmje Noël Carroll híres műfajelméleti könyvére, a The Philosophy of Horrorra (1990) épül. Carroll a nemzetközi művészetfilozófia és filmelmélet egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek szövegei meghatározó szerepet játszanak a kortárs filmelméletben. A horrorfilm műfaját vizsgáló kötet elsősorban a horror paradoxonját járja körül, vagyis azt a műfajt meghatározó ellentmondást, miszerint a horror nézője önként és nagy élvezettel veti alá magát olyan érzelmeknek, melyektől egyébként ösztönösen kerülne.

2020. december 31-én hivatalosan is véget ér az évtized, mi pedig úgy döntöttünk, megadjuk a módját az elmúlt 10 év összegzésének. Új podcastsorozatunkban 2011-től kezdve minden évnek egy külön adást szentelünk, megnézzük, mely filmek uralták annak idején a mozipénztárakat és a filmfesztiválok díjkiosztóit, kik voltak a legizgalmasabb színészek és melyek voltak a legérdekesebb mozis trendek. Előkeressük a korabeli toplistáinkat is, és szembesítjük magunkat velük, újranézzük a kedvenc filmjeinket, és bepótoljuk a hiányosságainkat. 2020 decemberében, a sorozat végén pedig kihirdetjük az évtized legjobb filmjeit.

Az első adás témája tehát 2011 (mert papíron ekkor kezdődött az évtized), a menetrend pedig a következő:

5:30 - Box Office és a fesztiválszezon
44:47 – Újranézve: személyes kedvenceink
     49:50 – Drive
     56:45 – Scott Pilgrim a világ ellen
     1:06:45 – Az élet fája
1:23:30 – Méltatlanul elfelejtett filmek
1:31:55 – Így jöttek: az év színészi felfedezettjei