Tavaly nyáron hirdetett a Filmalap történelmi filmes pályázatot, amelyre összesen 404 filmterv érkezett. Közülük 14-et választott ki a Filmszakmai Döntőbizottság.  A Filmalap a nyertes filmtervek ötletgazdái mellé tapasztalt forgatókönyvírók és hozzáértő producerek bevonását szorgalmazta. Most, hogy az összes alkotócsapat kialakult, a korábbi 1 millió forint értékű díjazást követően, filmtervenként 2,5 millió forint forgatókönyvfejlesztési támogatással folytathatják a munkát az alkotók.

Íme, a nyertes filmtervek témái:

Bartók
Forgatókönyvírók: Horváth Áron, Petrik András

A filmterv Bartók életének négy különböző időszakából, négy művének előadásán keresztül mutatja be a világhírű magyar zeneszerzőt és műveinek jelentőségét.

Erdélyi menyegző
Forgatókönyvírók: Fazekas Máté Bence, Roy Chowdhury, Ugron Zsolna

1608-at írunk. Az erdélyi fejedelem húga, Báthory Anna merészen szembeszáll a kor és bátyja elvárásaival.

Feleségek felesége
Forgatókönyvírók: Tallián Mariann, Pacskovszky József

Szendrey Júlia megrázó sorsán keresztül betekintést kaphatunk Petőfi Sándorral kötött házasságának időszakába, majd özvegységének megpróbáltatásaiba. Egy nő a XIX. században, aki a szabadságért küzd.

A Pólus Mozi Klasszik Filmklub következő eseménye az "ALIEN 40 Emléknap" lesz május 10-én 19 órától. A program keretében Ridley Scott scifi-horror klasszikusa előtt tisztelegnek, amit 40 évvel ezelőtt, 1979. májusában mutattak be.

Az évfordulós program részeként egy beszélgetést hallhatnak a nézők Csákvári Géza és Kovács Gellért filmes újságírókkal az Alien máig tartó popkulturális hatásairól és egy különleges kiállítás is lesz a mozi előterében a film vizuális világát megálmodó H.R. Giger grafikáiból. Végül esemény résztvevői megtekinthetik A nyolcadik utas: a Halál rendezői változatát, 120m2-es vásznon, digitálisan restaurált képpel, eredeti nyelven, magyar felirattal.

2003-ban Ridley Scott elkészítette a film rendezői változatát, az Alien – Director's Cut az új jelenetek ellenére egy perccel rövidebb lett az eredetinél. Ennek oka, hogy a rendező a digitális felújítás mellett számos jelenetet rövidebbre, feszesebbre vágott, ill. néhányat kihagyott, hogy a mai igényeknek megfelelően kicsit felpörgesse a filmet.

Ajánlott olvasnivaló: Orosdy Dániel: Alien-mozi - Figyeld az eget!

MAGYAR MŰHELY
Hirsch Tibor: Wittman fiúk az Orfeumban (Történelmi filmek: Boldog békeidők)
Kovács Ágnes: Piros, fehér – szürke (A Fényes szelek színdramaturgiája)
Kincses Károly: Turától Bombayig (Sára Sándor fotográfiái)
Szekfű András: Hamvassy Anna és a Balázs-Béla-hagyatékok
Kránicz Bence: Kitaposott ösvények (Friss hús Fesztivál)

BIOMOZI/GENETIKA
A köztudatban a genetika mai napig baljósan hangzó kifejezés: a testi-lelki metamorfózis témája főleg a klasszikus rémfilm és a horror zsigeribb alműfajaiban dominál. E történetek alaphelyzete jellemzően valamilyen tudományos katasztrófa: félresikerült vagy elbizakodott kísérlet, ipari baleset, elszabadult hadászati kutatás.

Borbíró András: Isten munkaasztalán (Biohekkerek hajnala)
Sághy Miklós: Zöld filmek (Hódosy Annamária: Biomozi)
Sepsi László: Testképzavar (Charles Burns: Black Hole)

ÚJ RAJ
Huber Zoltán: A fal adja a másikat (Neil Marshall)

Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál „Cannes Classics” című hivatalos programja. 

Bacsó Péter 1969-ben forgatott kultfilmjét elkészítése után tíz évre dobozba zárták. 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be. 

A forgatás és a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások – hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén. 

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket - amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során - a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható a cenzúrázatlan változat.

Az eredeti verzióban, melynek Cannes-ban lesz a világpremierje, látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, s az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben. 

Közös mozizás, vetítések, előadások, közönségtalálkozók, beszélgetések, bulik és a külföldi magyar intézetek szervezésében Ankarától Washingtonig 35 városban is ünneplik a magyar filmet április 30-án, a  magyar film napján.

A Filmalap kezdeményezésére tavaly óta április 30. a magyar film ünnepe, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást.

A hagyományteremtő céllal indított A MAGYAR FILM NAPJÁ-hoz idén több mint száz saját szervezésű programmal csatlakoztak a résztvevők. Mozikban, filmklubokban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési központokban, sőt szórakozóhelyeken is - Budapesten, a nagyvárosokban és a legkisebb településeken egyaránt lesznek magyar filmes programok. A kezdményezéshez világszerte csatlakoztak a magyar intézetek, konzulátusok, nagykövetségek is. 

A Filmalap a világhírű magyar animációra fókuszálva ingyenes vetítésekkel, játékokkal és bulival ünnepel a Toldi moziban. Az Uránia Nemzeti Filmszínház két vetítéssorozatot indít el április 30-án a régi és az új magyar film két nagy színésznője, Szeleczky Zita és Törőcsik Mari tiszteletére. A Budapest Film Zrt. egész nap magyar filmeket vetít a Művész, a Puskin, a Tabán és a Kino mozik egy-egy termében. A Cirkó az Oscar-díjas Mephistót és Tarr Béla Kárhozat című filmjét tűzi műsorra. A Szimpla Kertben a Sose halunk meg! lesz a kedd esti program. 

Az 5. Magyar Filmhét zárásaként átadták a mozi forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat a Vígszínházban. A Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával rendezett 5. Magyar Filmhéten az akadémia tagjai titkos szavazással döntöttek 19 díj odaítéléséről.

A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában - rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adtak át díjakat. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai az 5. Magyar Filmhéten bemutatott alkotások közül választották ki a kategóriák jelöltjeit, majd a győzteseket. Ez alapján a Rossz versek kapta a legjobb nagyjátékfilmnek járó Magyar Filmdíjat, a Legjobb első film kategóriában az Egy nap nyert. A Legjobb rendezőnek járó díjat Reisz Gábornak ítélte az akadémia, a Legjobb női főszereplőnek járó díjat idén Szamosi Zsófia vehette át, a Legjobb férfi főszereplő kategóriában Hegedűs D. Géza nyert, az egészestés animációs filmek közül pedig a Ruben Brandt, a gyűjtő bizonyult a legjobbnak. A Közönségdíjat a BÚÉK nyerte.

Átadták a televíziós forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat tegnap este Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az 5. Magyar Filmhéten az akadémia tagjai titkos szavazással döntöttek a 45 díj odaítéléséről.

A legjobb tévéfilmért és a legjobb tévéfilmes forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat a Trezor című történelmi thriller alkotói, Bergendy Péter rendező, Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró vehették át a gálán. A legjobb tévéfilmes férfi főszereplő Anger Zsolt (Trezor) lett, a legjobb női főszereplő díját Szávai Viktória (A színésznő) nyerte.

A televíziós sorozatoknál a műfaj összes kategóriájában az Aranyélet nyert. A legjobb sorozatért járó elismerést Mátyássy Áron rendező kapta, a legjobb forgatókönyvért Vancsik Pétert és Vanicsek Olivért díjazták. A legjobb férfi és női főszereplőnek Thuróczy Szabolcsot és Ónodi Esztert választották.

A legjobb fényképezés díját a tévéfilmek között a Trezorért Nagy András, a televíziós sorozatoknál Marosi Gábor, az Aranyélet operatőre kapta. A legjobb vágás díját a tévéfilmeknél Király István (Trezor), a sorozatoknál Kiss Wanda (Aranyélet) nyerte. A legjobb mellékszereplőknek járó Magyar Filmdíjakat a tévéfilmeknél Tóth Ildikó (A színésznő) és Scherer Péter (Trezor), a sorozatoknál Danis Lídia és Végh Zsolt (Aranyélet) kapta.

A legjobb televíziós forgalmazású dokumentumfilm Bogdán Árpád alkotása, a Gettó Balboa lett. A legjobb ismeretterjesztő filmnek járó elismeréssel Mosonyi Szabolcs Vad Balaton című alkotását díjazták. A legjobb kisjátékfilmnek az Ostromot választották, a legjobb tévés animációs alkotás a Luther / Isten tenyerén? lett. 

A Közönségdíj Magyarország legnagyobb, 55 cm átmérőjű mézeskalács szíve azt a szívet mintázza, melyet 1956-ban a Fővárosi Mozi Vállalat dolgozói adtak Törőcsik Marinak és Soós Imrének a Körhintában nyújtott alakításukért. A díjat a Gasztroangyal / Az eleven Húsvét című ismeretterjesztő film nyerte, a kisjátékfilmek közül a közönség a 25 dollárt szerette a legjobban.