Tarr addig-addig filmezett, míg majdnem megszüntette a filmet 

(mentegetőzés) 

Rögtön az elején fölfedem elfogultságomat a Tarr-Krasznahorkai páros iránt, kűrjük mindig érdekel, drukker vagyok, schlachtenbummler, nem pontozó. Az ilyen kijelentés persze gyanús, okkal. Én azt szeretném megúszni evvel az elővágással, hogy közben tiszteletköröket kelljen futnom, hadd beszéljek többé-kevésbé egyenesen. A film bennem sok olyan, nemcsak önmagára vonatkozó problémát vetett föl, melynek tárgyalását, szóbahozását megkönnyíti (mert, így remélem, kevésbé lesz félreérthető) egy efféle fontoskodó vallomásocska. 

Carlo Pedersoli, vagy ismertebb nevén Bud Spencer számos vidám, megható pillanatot szerzett mozinézők százezreinek a világon. Életműve során számos alkalommal bújt nyomozó bőrébe. Három sorozatban (a Piedone-tetralógia, az Óriás nyomozó és az Extralarge) is nyomozót alakított, aki olykor egyedül, olykor segítőtárssal küzd az alvilág sötét erői ellen. A Piedone, a zsarut, a tetralógia első darabját 1973-ban forgatták. Szinte nem telik el nyár anélkül, hogy valamelyik televízió le ne vetítené ezt a klasszikus alkotást, amelynek nemcsak főhőse, hanem rendezője, Stefano Vanzina, művésznevén Steno is legendás az olasz filmtörténetben. Piedone mára a nápolyi mentalitás és lokálpatrióta érzelem szimbóluma lett.

Írásomban abból a szempontból elemzem a Piedone, a zsarut, hogy milyen mértékben tükrözi a korabeli (1970-es évekbeli) nápolyi és olasz valóságot, vagyis túl a szórakozáson, mennyiben használható korforrásként.

A most mozikba kerülő Fehér éjszakák (Midsommar) forgatása volt az első alkalom, hogy magyar szakembert – Takács Gergelyt – kértek fel egy amerikai film vizuális effektjeinek megvalósítására. Ráadásul sikerült a VFX utómunka egy részét is Magyarországra hozni. 

Pontosan egy évvel ezelőtt folytak a film magyarországi forgatásának előkészületei, ekkor mutatta be Ben Rimmer producer Takács Gergelyt Ari Aster rendezőnek és Pawel Pogorzelski operatőrnek. Olyan VFX szakembert keresetek, aki segíteni tud előkészíteni és felügyelni azokat a jeleneteket, amelyek vizuális trükköket fognak tartalmazni. 

„Első találkozásunkkor megtaláltuk a közös hangot – emlékszik vissza Takács. – Hasonló gondolkodású emberek lévén rögtön elkezdett szárnyalni a kreativitásunk. A forgatókönyv részletes áttanulmányozása után tudtuk, mik lesznek a film igényei a trükkök terén. Ari egyedi stílusa és sajátos látásmódja lehetővé tette, hogy nagyon változatos feladatokon kelljen dolgoznunk.

Szeptember 4. és 11. között harmadik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Filmalap a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A restaurált klasszikus filmek seregszemléjén nyolc nap alatt mintegy 100 filmet láthat a közönség több budapesti moziban, és idén is lesznek Egerben és Győrben vetítések. Budapestre érkezik Pierre Richard, Michael Nyman, Udo Kier, Johanna Ter Steege és Magda Vášáryová is. Budapesten a Szent István Bazilika előtt ismét lesznek ingyenes szabadtéri vetítések. 

Az idei program a film és a zene közel 125 éves közös történetét és fejlődését mutatja be. A filmzenetörténeti válogatásban helyet kapnak megzenésített némafilmklasszikusok, világhírű musicalek, mint pl. a My Fair Lady, az Ének az esőben, az Óz, a csodák csodája, legendás film noirok a Máltai sólyomtól A Szamurájig, western eposzok, a filmművészet kiemelkedő zenei témájú kultfilmjei mint a Ragtime, a Jazz Királya, a Mindhalálig zene, a Hair, az Evita, a Rocky Horror Picture Show, és csodálatos magyar zenés filmek is. 

Először láthatja a közönség a teljeskörűen restaurált Meseautót, melyhez egy izgalmas kiállítás is kapcsolódik majd. A rendszerváltás 30. évfordulóját külön filmes blokkal ünnepli a 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton. Olyan magyar zenés kultuszfilmek frissen felújított változatait is megtekinthetik a nézők, mint az Eszkimó asszony fázik, Kopaszkutya vagy István, a király. 

Csuja László Karlovy Varyban díjazott első filmjének peremre szorult hősei menekülő szerelmeseket játszanak. (A Virágvölgy jelenleg elérhető az HBO GO kínálatában.)

A társadalomtól elidegenedett, kallódó magyar hősök hagyománya olyan jelentős a magyar filmben, hogy egyes filmtörténészi vélekedések szerint a hetvenes évek óta alapvetően ez a tradíció határozza meg a művészfilmjeinket, és évtizedes távlatokban a csökkenő nézőszámokhoz is sok köze van. A különc hősök számkivetettségét az alkotók gyakran amatőr színészek kiválasztásával hangsúlyozzák. A kis Valentinótól a Cukorkékség Ferijén át a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan Áronjáig olyan szereplőkkel találkozunk, akik eleve másképp mozognak a vásznon, mint a profik: esetlenek vagy magabiztosak, de karizmájuk mindenképp különösebb, talányosabb, mint a képzett színészeké.

25 éve megnyílt Cirko-Gejzír mozi szeptemberben filmfesztivállal ünnepel: a CIRKO25 – Ami kimaradt elnevezésű rendezvényre olyan fontos filmeket válogatnak össze, amelyeket Magyarországon moziban még nem láthattak a nézők. Ezen kívül a szeptemberi eseménysorozatig minden hónapban más-más meglepetéssel várják a nézőket: július 11-én ingyenes szabadtéri mozizásra hívják az érdeklődőket a mozi eredeti helyén, a Lőrinc pap téren. 

Július 11-én Marion Cotillard és François Cluzet új filmjét, az Együtt megyünk című francia vígjátékot mutatják be a mozi eredeti helyszínén, a Lőrinc pap téren. Sötétedéskor, 20.30-tól szabadtéren és a régi vetítőteremben, a Jaromir sörpincében is kezdődik majd vetítés. A különleges mozizási lehetőség a szeptemberi CIRKO25 – Ami kimaradt születésnapi fesztivált felvezető eseménysorozat része.