Ha úgy tűnt pár héttel ezelőttig, hogy MINDENKI a Trónok harca utolsó évadát nézi, az azért volt, mert tényleg majdnem mindenki azt nézte, és erről a nézők/rajongók be is számoltak a különféle on- és offline fórumokon. (Voltak, akik podcastet is készítettek róla.)

Az HBO sorozatának óriási népszerűségét lehet azzal magyarázni, hogy a „sárkányos Dallas” valóban tévétörténelmet írt, ötvözve a klasszikus kosztümös műfajok dogmáinak kiforgatását a korhatáros kalandfilmek és királydrámák izgalmaival, de a tömegvonzás aspektusát sem lehet zárójelbe tenni. Indulásakor a sorozatot George R. R. Martin regényének rajongói és a fantasy műfaj kedvelői követték, és persze azok, akik a csatorna évtizedek alatt kiépített reputációjának köszönhetően minden nagyobb szabású HBO-produkciónak bizalmat szavaznak. Amint szép lassan kiderült, hogy a regényekhez hasonlóan a Trónok harca tévés változata sem egy ortodox fantasy, illetve a hagyományos és a közösségi médiában is egyre nagyobb visszhangot kaptak a széria nézői elvárásokat kicselező sokkpillanatai (Ned Stark kivégzése vagy a „vörös nász”), úgy csatlakozott be a szélesebb közönségréteg is – olyanok is, akik a műfajt amúgy nem kedvelik különösebben, és korhatáros tartalmakat sem szoktak fogyasztani.    

Június 22-én kiosztották a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál elismeréseit, a nagydíjat Láng Orsolya MOME Anim diplomamunkája, a Szezon után nyerte, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm pedig Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett.

Június 19. és 23. között tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, a legnagyobb és legrégebbi hazai animációs fesztivált, melyen több mint 300 film volt látható nyolc helyszínen, emellett számos kiállítás, mesterkurzus, könyvbemutató és egyéb szakmai program várta az érdeklődőket. A KAFF-al párhuzamosan futott a 11. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál, ahol egész estés filmek, sorozatok és TV-speciálok versenyeztek. A KAFF idei díszvendége Afrika volt, de kiemelt szerepet kapott a 150 éves múltra visszatekintő japán-magyar kapcsolat.

A több mint 200 beérkezett magyar nevezésből összesen 2 egész estés alkotás, 14 diákfilm, 22 rövidfilm, 23 televíziós sorozatepizód és 28 alkalmazott animáció került a versenyprogramba, emellett közel 30 film az információs programban mutatkozott be. Az európai versenyben 6 egész estés alkotás, 28 sorozatepizód és 6 speciál volt látható, valamint 12 animációt vetítettek versenyen kívül.

Sorozatajánló és mélyelemző adásunkban közkívánatra kitárgyaljuk 2019 eddigi legnagyobb tévés sorozatsikerét, a Csernobilt, aztán levezetésképpen megvitatjuk (szó szerint) az Egynyári kaland befejező és a Black Mirror 5. évadát. A kérdések, amikre lehet, hogy választ is adunk:

• Számítanak-e az apró pontatlanságok a Csernobilban?
• Mitől működik ennyire, és mekkora a hype szerepe?
• Melyik az a jelenet, amit végül már az alkotók sem mertek betenni a végső verzióba?
• Egynyári kaland: romkom, dramedy vagy valami több?
• Mi a sorozat ideológiája, "üzenete", egyáltalán, van-e neki olyan?
• Zomborácz Virág az új Billy Wilder?
• Miért lett más ez a Fekete tükör, mint a korábbi Black Mirror-epizódok?
• Ajánljuk-e a Barryt és a Cobra Kait? (Spoiler: igen.)
• Akik vitatkoztak: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor

Menetrend:
0:00 - Csernobil
42:28 - Egynyári kaland
1:15:07 - Black Mirror

A mozi mindig előszeretettel nyúlt témaként a szélsőséges szervezetekhez. Az amerikai demokrácia paradoxona, hogy intézményrendszere a legstabilabb a világon, ám a társadalomban időről időre olyan mozgalmak formálódtak ki, amelyek támadást intéztek az állam vagy a társadalom más csoportjai ellen. A föderalizmus, a hatalmi ágak szétválasztása, az erős elnöki hatalom biztosították az államrend stabilitását és védelmét szövetségi szinten, miközben regionálisan, a tagállamok szintjén a legelképesztőbb politikai irányzatok szerezhették meg a hatalmat. Az 1920-as évek nativista (bevándorlás-ellenes), antikommunista közegében például a Ku-Klux-Klan tagja két államban is beülhetett a kormányzói székbe

Tanulmányunkban a Klanról készült filmeket tekintjük át, a kezdetektől napjainkig, abból a nézőpontból, hogyan változott a Klan megítélése az amerikai moziban, és a rendezők milyen szociológiai rétegeket tekintettek a tipikus Klan-szimpatizánsoknak. Minden szélsőjobboldali mozgalom tevékenységének három szereplője van: a tettesek, az áldozatok és a szimpatizánsok. Jelen tanulmány inkább a tettesek és a szimpatizánsok, azaz Klan-tagok, és kevésbé a közismert áldozatok, a feketék oldaláról mutatja be a szervezet tevékenységét.

Schwechtje Mihály Democracy Work In Progress munkacímű filmterve nyerte a június 9-én véget ért 18. Kolozsvári Filmfesztivál (TIFF) szakmai programját. A díjjal 20.000 eurós támogatás jár, melynek célja, hogy a filmterv korai fejlesztési szakaszában elinduljanak a koprodukciós tárgyalások. 

Schwechtje Mihály új filmterve, melyet Petrovits Genovéva producerrel prezentált, egy bűnügyi fekete komédia. A terv munkacíme Democracy Work In Progress. A történet abból az alaphelyzetből indul ki, hogy Magyarországon a jogosítvány megszerzéséhez sok esetben le kell fizetni a vizsgabiztost és az oktatót is. Egy vizsgabiztos találkozik egy politikai aktivista lánnyal, aki erősen hisz abban, hogy a korrupciót fel kell számolni az országban, ezért nem hajlandó fizetni. Kialakul köztük egy konfiktus, ami aztán gondolkodásra készteti a férfit, aki alapvetően soha nem gondol a demokráciára, közéletre, csak ügyeskedéssel szeretne jó pénzt keresni. 

A díjat odaítélő zsűri tagjai Ada Solomon román producer, Katriel Schory, az Izraeli Filmalap volt vezetője, és Audrius Stonys litván filmrendező voltak; az Eurimages-t Francine Raveney képviselte. A zsűri tagjai szerint "a történet egy hétköznapi alaphelyzetből indul ki, de idővel jóval szélesebb távlatba helyezi a korrupció jelenségét, reflektálva annak pusztító hatására és társadalmi beágyazottságára. Az elismerésben kiemelték, hogy "a film alkalmas lesz arra, hogy az ország határain túl is forgalmazzák, mert széles körben érvényes állításokat fogalmaz meg." Ennek megfelelően a film megvalósítását a producer, Petrovits Genovéva nemzetközi koprodukcióban tervezi és az ehhez szükséges tárgyalásokat hamarosan meg is kezdik. 

Az 1987-ben született, Skóciában tanult dokumentumfilmes, Miklós Ádám a tibeti buddhizmus (Dolma lányai, 2013) és a tibeti medicina (Menla hagyatéka, 2016) szemrevételezése után egy egyedülálló, a magyar kultúrához kötődő személyes sorsot mutat be új alkotásában, A magyar nóta belga mesterében.

Tcha Limberger, a Belgiumban született vak zenei zseni több hangszer és műfaj kiváló ismerője, személyes kedvence azonban a magyar cigányzene. Fiatal korában elhatározta, hogy elutazik Magyarországra, megtanulja a nyelvet és a mesterévé válik a cigányzenének: róla szól ez a megkapó, egyórás portréfilm, amely sikerrel közvetíti a csupaszív, örök optimista Limberger szenvedélyét és figyelemreméltó kitartását. Képet kapunk a magyarul tökéletesen beszélő hegedűvirtuóz barátairól, zenésztársairól, tanárairól, családi hátteréről, és a saját együttese ünnepelt nemzetközi szerepléseiről. A több helyszínen játszódó A magyar nóta belga mestere tanúbizonysága szerint Limberger egyszemélyben vállalkozott arra, hogy életben tartsa és népszerűsítse a kihalófélben lévő zenei műfajt. Személye bízvást nevezhető telitalálatnak mind a dokumentumfilmre, mind pedig a cigányzenére nézve.

Tévépremier: június 16. 13:50 (Duna World)

Június 14. és 16. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban nem csak a kiállítás, de 3 kiemelt kínai film, egy sci-fi, egy történelmi film, valamint egy szerelmes film is megtekinthető majd.

Június 14. és 16. között a Kínai Népköztársaság megalapításának és a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok létrehozásának 70. évfordulója alkalmából a Kínai Filmmúzeum filmvetítéssel, előadással és kiállítással tarkított tiszteleg a távolkeleti ország filmművészete előtt. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott ingyenes fesztivál keretein belül három nagyjátékfilm, a Kínai Filmmúzeum a kínai film fejlődésének történetét és eredményeit bemutató nemzetközi vándorkiállítása is megtekinthető lesz, továbbá az érdeklődők részt vehetnek Wang Dan, a Kínai Filmszövetség biztosának a filmipar fejlődéséről szóló előadásán. A nyitóelőadáson a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A fesztivál programjai ingyenesen látogathatók, helyfoglalás érkezési sorrendben lehetséges.

A kínai filmről szóló nemzetközi vándorkiállítás 2013-ban indult útjára. Megtekinthető volt az ENSZ genfi székhelyén, Oroszországban, Beloruszban, az Egyesült Államokban, Szerbiában, Nagy-Britanniában, Törökországban, Kanadában és Ukrajnában, most pedig a hazai közönség is megismerkedhet vele.