Hitchcock zongora fantázia (vetítéssel) 2014. október 8. 19:30
Előadó: Oláh Dezső
Több mint ötven filmet átölelő karrierje során Alfred Hitchcock többszörösen is bizonyította hogy a legnagyobb rendezők között a helye. Amikor Jack Sullivan író 2008-ban Hitchcock’s Music címmel először foglalta össze a Hitchcock filmek zenéjét, nem kisebb dolgot állított, mint hogy a rendező olyan részletes instrukciókat adott zeneszerzőinek, mintha ő lenne a zenék szülőatyja. Habár ez a megállapítás talán túlzó egy kicsit, az kétségtelen hogy minden Hitchcock film ezen a téren is magán viseli a rendező kézjegyét. A Hitchcock zongora fantázia a világon először ad látványos összegzést a témáról egy filmvetítéssel kísért zongorakoncert formájában.
A fantázia programja a Mester legnagyobb filmjeinek zenei aláfestéséből készít egy összefüggő, Hitchcock karrierjének legnagyobb részét lefedő egyveleget. A programban szerepel az Alfred Hitchcock bemutatja morbid indulója, a Kötél bűntudatébresztő zongorajátéka, a Szédülés wagneri megszállottsága, a Hátsó ablak zenei játékossága, az Észak-északnyugat fandangója, a Psycho vonósainak zongoraátirata, a Madarak mondókára épülő borzadálya és még sok más klasszikus pillanat Hitchcock életművéből.
A Hitchcock filmek zenei aláfestéséből kreált, félig improvizatív zongora fantázia Oláh Dezső tolmácsolásában sűríti egy szűk órába a Mester legnagyobb sikereit. Legyen szó Bernard Herrmann eredeti filmzenéiről vagy új kontextusba helyezett komolyzenei pillanatokról, a fantázia egységes képbe foglalja az életmű legjobb darabjait – az előadást a koncert teljes ideje alatt az adott filmek emlékezetes részletei kísérik.
A gyönyörök kertje (filmvetítés élőzenével) 2014. október 12. 19:30
Zeneszerző: Oláh Dezső; előadó: Trio a lá Kodály
Alfred Hitchcock legkorábbi fennmaradt filmje nem nevezhető a rendező tipikus művének, habár filmtörténeti szerepe vitathatatlan. A film két táncosnőről szól, akik a címadó színházban lépnek fel együtt: Patsy, a már befutott táncos lány megsajnálja a vidékről érkezett Jillt, aki új barátnője közbenjárására kap munkát a szórakozóhelyen. London nyüzsgése hamarosan beszippantja a szerelemben tapasztalatlan művészeket, a gazdag udvarlók hada és egy rejtélyes herceg felbukkanása pedig próbára teszi a lányok barátságát. A féltékenységgel és árulással tarkított szerelmi sokszögek csupán a történet végére oldódnak fel.
Habár ez a legelső egyedül forgatott filmje, Hitchcock már a nyitójelenetében bemutatja későbbi karrierjének több visszatérő motívumát (a Hitchcock-szőkék felbukkanása, szédítő csigalépcső, voyeurizmus). A film tökéletes korképet és körképet ad az 1920-as évek Londonjáról melyet a stúdió a saját módján próbált érdekesebbé tenni. A gyönyörök kertje volt az egyik legkorábbi angol film melyhez igazi hollywoodi sztárokat szerződtetek Virginia Valli (Patsy) és Carmelita Geraghty (Jill) személyében.
A filmet az amerikai sztárok szerződtetése mellett más körülmények is megdrágították. Az egzotikus utazásokkal tarkított film egy részét Olaszországban vették fel, a hazaút során azonban Gaetano di Ventimiglia operatőr ügyetlenül rejtette el a kamerát az olasz vámosok elől. A határon elkobozták az addig forgatott anyagot, így a stábnak vissza kellett térnie, hogy mindent újravegyen. Miután befejezték a költséges újrafelvételeket, az olasz vámosok készséggel visszaszolgáltatták az elkobzott anyagot…
Az elátkozott film a mozikba sem járt jobban: habár 1926-ban szűkebb körben megtartották a bemutatót, a nézők csupán a következő évben láthatták, amikor A titokzatos lakó páratlan sikere miatt minden Hitchcock-film szerepe felértékelődött. 115 évvel Hitchcock születése után a magyar nézők is megnézhetik legelső filmjét, melyet külön az erre az alkalomra készült eredeti filmzenével vetítenek le.
A gyönyörök kertje új zenéjét Oláh Dezső szerezte, előadja a Trio a lá Kodály: Oláh Dezső (zongora), Erdő Zoltán (fúvósok), Tar Gergő (ütőhangszerek).
A titokzatos lakó (filmvetítés élőzenével) 2014. október 16. 20:00
Zeneszerző: Ágoston Béla; előadó: a szerző és barátai
Hitchcock egyik legjobb némafilmje az első igazi thrillere is, mely egy Londonban garázdálkodó sorozatgyilkos nyomába ered. A Bunting család elszörnyedve követi az eseményeket a napilapokban, ám amikor egy titokzatos lakó érkezik albérletükbe, sokkal közelebb kerülnek a rejtélyhez, mint szeretnék. A házaspár lánya, Daisy manökennek készül és természetesen nincs ellenére a nyilvánvalóan jómódú albérlő közeledése, ám a titokzatos Mr. Drew pont azokon az estéken tűnik el, amikor újabb lányok halnak meg a gyilkos keze által… Vajon ez véletlen egybeesés, vagy annál több?
A történet alapjául Marie Belloc Lowndes regénye, illetve az abból készült komikus színdarab szolgált, amely Hasfelmetsző Jack gyilkosságait dolgozta fel a fekete humor eszközeivel. Hitchcock adaptációja nem volt zökkenőmentes, Michael Balcon producer ugyanis legszívesebben be se mutatta volna a filmet, ám a kor népszerű filmkritikusa, Ivor Montagu tanácsára csupán apróbb változtatások után még is mozikba került a film. Hitchcock karrierje ettől a ponttól kezdődik igazán, még korábbi filmjeit is újra vetíteni kezdték a mozik. A Hitchcock kutató Donald Spoto szerint "A titokzatos lakó mutatja be először a rendező vonzalmát a szex és gyilkosság, illetve a halál és extázis párhuzamos bemutatása iránt."
A legendás angol színész, Ivor Novello főszereplésével készült mű ma is kifejezetten élvezhető, a film gyönyörűen restaurált változatában pedig eredeti színekkel élvezhető a némafilm korszak mesterműve. A vetítést Ágoston Béla külön erre az alkalomra írt zenéje kíséri, amely szokatlan hangszerelési megoldásokkal ad kortárs színezetet az örökérvényű történetnek.
