Ezúttal nem Elvis Presleyre emlékezünk, bár a király szó olvastán a legtöbben őrá gondolnak. Olyan világsztárt idézünk fel, aki ma már csak az idősebb mozirajongók emlékezetében él. Számukra ugyanis február 1. mindörökre Clark Gable születésnapját jelenti.
1937-ben az egyik legnagyobb amerikai moziújság húsz millió olvasója őt választotta meg Hollywood jelképes királyává. Csaknem 30 éven át „uralkodott”, és ma, sok évtizeddel a halála után sem került sor a „trónfosztásra”, nincs olyan utódjelölt, aki elhomályosíthatná feledhetetlen egyéniségét. A nagyszerű színész az Elfújta a szél ellenállhatatlan Rhett Butlerjeként írta be a nevét a mozi aranykönyvébe.
A legendás szerep halhatatlan alakítója 1901-ben, az amerikai Cadizben született. Változatos, kalandos életútja során orvostanhallgatóból lett vándorszínész, de dolgozott favágóként és olajmunkásként is. Sportos külseje, markáns arca révén hamar meghódította Hollywoodot: a kezdeti statisztaszerepek után egyre fontosabb feladatokat kapott. „Hivatalos” színészi képzettség nélkül, született tehetsége, vonzó egyénisége folytán igen rövid idő alatt az élvonalba került. 1931 volt az üstökösként felívelő pálya első start-éve: 10 (!) filmet forgatott, közülük a Szabad lélekkel berobbant a sztárok közé. „Ő volt minden amerikai nő álma, az erő, a bátorság megtestesítője, aki mégis meg tudott maradni hétköznapi embernek, kedves, közvetlen fickónak, akit minden mozinéző szeretett.” – így emlékezett Gable-re kortársa, Ben Hecht forgatókönyvíró.
A sármos férfi kora egyik legnagyobb szexszimbóluma volt: a legszebb, leghíresebb színésznőkkel játszott, Greta Garbótól Vivien Leigh-ig, Lana Turnertől Ava Gardnerig.
1934-ben (is) bizonyította, hogy színésznek sem utolsó: az Ez történt egy éjszaka főszerepe Oscar-díjat hozott a számára. A Metro-Goldwyn-Mayer legnagyobb férfi sztárjaként számos filmben nyújtott egészen kiváló alakítást: ilyen volt a Lázadás a Bountyn (1935) első változata (Gable-t Oscar-díjra jelölték, partnerével, Charles Laughtonnal együtt), a San Francisco (1936), az Olajváros (1940),- mindkettőben Spencer Tracy volt a partnere, s persze a már említett Elfújta a szél (1939).
Minden idők legsikeresebb alkotását minden kategóriában (összesen 13-ban) jelölték az Oscar-díjra, s végül 10 aranyszobrocskát el is nyertek a film alkotói – Gable kivételével…
A joggal csalódott sztár töretlenül folytatta királyi pályafutását. Sikert sikerre halmozott, s magánélete sem volt egyhangú: ötször nősült, gyermeke viszont hosszú ideig nem született. Harmadik felesége, legnagyobb szerelme, Carole Lombard színésznő a háború idején repülőszerencsétlenségben elhunyt, és a megözvegyült Gable önkéntesnek jelentkezett a légierőhöz. Kétévi szolgálat után, őrnagyi rangban szerelt le, és – már közel az ötvenhez –, visszatért a filmvilágba. Ezután már kevesebb siker kísérte szerepeit, ő pedig egyre fiatalabb feleségekkel igyekezett vigasztalódni.
1961-es, utolsó filmjében, a Kallódó emberekben még egyszer megcsillantotta kivételes színészi képességeit. Partnere, legnagyobb rajongója, Marilyn Monroe volt, aki pótapjának tekintette, valósággal istenítette őt.
Gable ötödik felesége, Kay Williams akkoriban várta első és egyetlen gyermekét. A boldog apajelölt azonban nem élte meg sem kisfia születését, sem a Kallódó emberek nagy sikerét: néhány nappal a forgatás befejezése után, 1960 novemberében szívinfarktusban elhunyt. Trónja azóta is üresen áll Hollywood legnagyobb csillagai között.
