„Ahhoz, hogy valaki igazi sztár legyen, valami olyan többletre van szükség, amit Isten vagy megad, vagy nem. Iskolában megtanulni nem lehet.” Billy Wilder filmrendező találó megállapítása Errol Flynnre mindenképpen igaz. A harmincas évek legendás mozisztárja sohasem végzett színiiskolát, a semmiből érkezett Hollywoodba, és már ötödik filmszerepe – első főszerepe – világsztárt varázsolt belőle. A Blood kapitány, a Robin Hood és a Hét tenger ördöge eggyé váltak megformálójuk, Errol Flynn nevével.
Errol Flynn – egy név, egy legenda. Vékony kis bajuszka, vakító mosoly, a szebbik nem szívét megdobogtató tekintet, sportos külső, könnyed, rugalmas mozgás. Senki sem tudott úgy vívni, ahogy ő, senki sem tudott olyan akrobatikus ügyességgel hajmeresztő mutatványokat művelni, mint ő. Nem csoda, hogy már életében milliók kedvence lett – elsősorban természetesen a hölgyeké, akik valósággal rajongtak a sármos férfiért.
Errol Flynn sokak szerint a világ legszebb férfija volt. Ragyogó külső tulajdonságai ellentmondásos belső természettel párosultak. Bolondult a szoknyákért – állítólag több, mint száz szeretője volt, sőt, rossznyelvek szerint állítólag férfiakkal is voltak kalandjai. Az örök kalandor két végén égette a gyertyát: mértéktelenül ivott, betegségei orvoslására falta a gyógyszereket, nem ismert mértéket az élet élvezetében – elsősorban szerelmi téren. Senkiről sem kering annyi mendemonda, annyi rosszízű pletyka, mint róla. Kivételes szexuális képességei voltak? Náci kém volt, Amerika ellensége? Úgy bírta az alkoholt, mint senki más? Valójában ő maga okozta korai, 50 évesen bekövetkezett halálát?
Errol Flynn a kétarcú Ikrek jegyében született 1909. június 20.-án, az ausztráliai Hobart városkában. Apja köztiszteletben álló zoológusprofesszor, édesanyja pedig egy hajóskapitány lánya volt. Errol mindkettőjüktől örökölte egész életére kiható, határtalan tengerszeretetét. 16 évesen megszökött otthonról és hajmeresztő kalandok sokaságával töltötte ifjúságát. Vonzó megjelenése, veleszületett ügyessége a legnehezebb helyzetekből is kimentette. Aranyásónak állt, gyöngyhalász, bokszoló, krokodilvadász, sőt emberkereskedő is volt Új-Guineában. Kipróbálta a szerencsejáték minden fajtáját, közben szoknyák után futkosott, válogatás nélkül falta a nőket. A trópusi éghajlat alatt számtalan betegséget összeszedett: többek között maláriát és állandóan kiújuló, kínzó homloküreg gyulladást.
Új-guineai élményeiről újságcikket írt, bevitte a The Bulletin ausztrál hetilapnak, amely azonnal közölte, anélkül, hogy valaha is újságíró-iskolát végzett volna. Ettől kezdve az írás egyik szenvedélyévé vált: külsős munkatársként rendszeresen írt a lapnak, több tucat cikke jelent meg. Amikor a honoráriumért Sydneybe utazott, megtudta, hogy főszereplőt keresnek A Bounty sodrában című ausztrál produkcióhoz. Errol egyenes leszármazottja volt Fletcher Christiannek, és főszereplőnek jelentkezett. Természetes bájjal és könnyedséggel mozgott a kamerák előtt, alakításáért dicsérő kritikákat kapott. A kalandokat szerető fiatalember annyira élvezte a filmezést, hogy elhatározta, színész lesz.
Egy barátjával Londonba utazott, és másfél évi színházi színészkedés után epizódszerepet kapott a Warner Bros. Gyilkosság Monte-Carlóban (1935) című produkciójában. Szokott magabiztos fellépésével sétált be a felvételi irodába. „Sztár akarok lenni!” – jelentette ki a titkárnőnek. „Maga már most sztár…” – lelkesedett a titkárnő és azonnal a rendező figyelmébe ajánlotta a kezdő színészt. Jack Warner, a Warner Brothers alapító-igazgatója rövidesen értesült róla, hogy Londonban egy hihetetlenül jóképű, tehetséges felfedezettet találtak. Flynn, féléves hollywoodi szerződéssel a zsebében, azonnal Amerikába indulhatott. A hajón ismerte meg első feleségét, Lili Damita francia színésznőt, aki kezdeti időszakában egyengette karrierjét az álomgyárban.
A Blood kapitány (1935) hihetetlen sikert aratott: egy éjszaka alatt sztárrá varázsolta az addig ismeretlen fiatalembert és partnernőjét, a szépséges Olivia de Havillandet. Ettől kezdve a Warner Bros. első számú csillagaként tündökölt, noha „beskatulyázták” a romantikus kalandhős szerepkörébe. A köpenyes-kardos, kosztümös kalandfilmekben Errol Flynn valóban utolérhetetlennek bizonyult: utánozhatatlan könnyedséggel vívott, lovagolt, győzte le gonosz ellenségeit és hódította meg partnernői szívét. Nemcsak a filmvásznon: a kulisszák mögött is minden partnernőjével viszonya volt, két kivételtől – Olivia de Havilland és Gina Lollobrigida – eltekintve. A harmincas évek végén ért pályafutása csúcsára: a Robin Hood (1938) és a Hét tenger ördöge (1940) minden rekordot megdöntő sikert aratott és azóta örökzöld klasszikussá vált.
Kezdeti nagy sikereit Kertész Mihály rendezte, majd a negyvenes évektől Raoul Walsh rendező irányításával forgatta legjobb filmjeit. Walsh a civil életben is egyik legjobb barátja lett: kedvenc színészét „Báró”-nak szólította, Errol pedig „Bácsikámnak” hívta szeretett mesterét.
Errol Flynn nemcsak kosztümös kalandfilmekben remekelt: gyakran tűnt fel westernekben – legtöbbször lovastiszti egyenruhában, – és háborús filmekben is. Vadnyugati filmjei közül a Dodge City (1939) és a Santa Fé ösvény (1940) aratta a legnagyobb sikert. Raoul Walsh rendezésében sorra ontotta a jobbnál jobb, mára klasszikussá vált alkotásokat: a csúcsot Az utolsó emberig (1942) westernje, a Gentleman Jim (1942) és a Célpont: Burma (1945) című háborús produkció jelentette.
Blood kapitány és Robin Hood már életében legendás megformálója civil életében sötét árnyakkal küzdött: egyre jobban elhatalmasodott rajta alkoholizmusa, számos betegség – malária, homloküreg-gyulladás, tüdőtágulás, májgyulladás – ásta alá egészségét. De Errol fütyült a betegségekre és a közelében ólálkodó halálra, szórta a pénzt, minden útjába kerülő hölgyet elcsábított, írt, hajózott – három vitorlása is volt! – ivott, dohányzott, gyógyszerezte magát és sármos mosolyával mindenkit azonnal meghódított. Senki sem tudott haragudni egy ilyen sokoldalú, vonzó, bámulatos fickóra, aki 3 könyvet írt, 60 filmben szerepelt és mozirajongók millióinak volt rajongott ideálja.
De nemcsak a közönség, kollégái is lelkesedtek Flynnért. Legjobb barátja, David Niven így emlékezett vissza rá: „Életem legszebb emlékei között őrzöm a harmincas éveknek azt az időszakát, amelyben Errol Flynn barátja lehettem. Errol mellett bosszankodni lehetett, de unatkozni sohasem…”
Hollywood színészóriása, Kirk Douglas így nyilatkozott róla: „A kedvencem volt. Csodáltam. Tudott viselkedni. Stílusa volt. Sokan nem tartják nagyra, mint színészt, de én igen. Olyan személyes varázsa volt, amelyhez hasonlót azóta sem lehetett látni. Nem hiszem, hogy van olyan színész, aki az ő Robin Hoodja nyomába léphetne.”
Legnagyobb rajongója, Tony Curtis mindig a legnagyobb szeretettel beszélt róla: „Szerettem Errol Flynn-t. Nagyon kedves ember volt, csodáltam, mindig is csodálni fogom. Náci kém lett volna? Úgy tudom, sokan annak tartják. Én nem tudok róla. Akkoriban könnyű volt az embereket befeketíteni: ez piás, az buzi, az kommunista… Akkor hiszem el, hogy Errol náci volt, ha valaki mutat egy fényképet, amelyen Hitlerrel teázik…”
A legsármosabb férfi mindössze 50 évet élt. Második szívinfarktusa vitte el, 1959. október 14-én, Vancouverben. Háromszor volt nős, egy fia és három lánya született. Amikor eltemették, lányai márványlappal fedték le a sírját, koporsója mellé pedig 6 üveg vodkát temettek.
