ALIEN-MOZI
Míg az ötvenes évek az amerikai álmot fenyegető kozmikus behatolói vagy a nyolcvanasok betegség-metaforái egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen ellenségképről árulkodtak, addig a kétezres évek végén sokadvirágzását élő inváziós sci-fi már nem gonosz idegenekben gondolkodik. Az univerzumban magára maradt fajunk mai sci-fi mítoszaiban földönkívüli megváltókat keres, az emberi sorsot újra a távoli istenek formálják.

Varró Attila: Elidegenedés (Testrablók támadása)
Orosdy Dániel: Figyeld az eget! (A sci-fi horror két klasszikusa)
Sepsi László: Valakik odafent (Új látogatók az űrből)
Vajda Judit: Twilight Zone (Pittacus Lore: A negyedik)

AUSZTRÁL FILM
Zalán Márk: A kenguru ugrani készül (Ausztrál új hullám)
Szalay Dorottya: A vágy motorja (Jane Campion)
Szabó Ádám: Kertvárosi holttér (David Michod Ausztráliája)

TÓTH és TOTH
Tóth Endre alakjára és élettörténetére jellemző némi – olykor egészen Erich von Stroheim-féle – önmitizáló túlzás. Hollywoodi rendezőként felvett franciás csengésű művészneve (André de Toth), eltitkolt születési éve, hiányzó szemét fedő kendője, huszár apja, házasságai és gyermekei számáról (7 és 19) szóló híresztelések teszik a nagyközönség számára már elfeledett, de a filmrajongóknak máig élő legendává.

Ruprech Dániel: A kétarcú rendező (Tóth Endre/André de Toth)
Sólyom András: Kalandtúra ’39 (Varsói gyors)                                       
Nevelős Zoltán: Határvidék, hóban (André de Toth: A száműzött napja)

MAGYAR MŰHELY
Grunwalsky Ferenc: És mégis mozog (Új magyar film)
Stőhr Lóránt: Empátia és absztrakció (Beszélgetés Fillenz Ádám operatőrrel)
Harmat Eszter: A közösség hálójában (Az Új Néző-projekt)

MAGYAR TABU
Bori Erzsébet: A velünk élő spicli (Magyar ügynökfilmek)
Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása (Gervai András: Fedőneve: „Szocializmus”)

ISZLÁM HÁLÓ
Alig telt el pár hónap a Közösségi háló bemutatása óta, Mark Zuckerberg találmánya ismét a médiafigyelem középpontjába került. A rezsimek irányítóinak távozásával végződő tunéziai és egyiptomi tüntetések kapcsán az elemzők egy része „Facebook-forradalomról” kezdett beszélni, azt állítva, hogy az események alakulásában a közösségi oldalak kulcsszerepet játszottak. A kiber-utópistákkal szemben azonnal felsorakoztak a kiber-szkeptikusok is.

Baski Sándor: Nem lehet kihúzni (Arab twitter)
Schreiber András: Perzsa cenzor (A Panahi-ügy)

FILMISKOLA: A FILMZENE
Hubay Gergely: A jóltemperált futószalag (Így készül a filmzene)
Géczi Zoltán: Ördög bújt a partitúrába (Alternatív összhangzattan)

KRITIKA
Kolozsi László: Békaperspektíva (Miklauzic Bence: A Zöld Sárkány gyermekei)
Pálos Máté: Az elcsábított naplója (Atom Egoyan: Chloe – A kísértés iskolája)

A címlapon: Atom Egoyan: Chloe – A kísértés iskolája (Amanda Seyfried) – A Corner Film bemutatója.