10 érv egy miskolci zarándokút mellett – Indul a 14. Jameson CineFest

2017. szeptember 07. 20:31 - filmvilág

cinefest.jpgSzeptember 8-án kezdődik és egészen jövő vasárnapig tart Magyarország legjobb filmfesztiválja, amely most a szokottnál is erősebb kínálattal csábítja a miskolci Urániába azokat, akik hamisítatlan moziélményre vágynak. 10 filmet ajánlunk a programból, a felét ezeknek már láttuk, azokért kezeskedünk is, a másik 5 is olyan ígéretesnek tűnik, hogy csak azért nem ajánlunk fel pénzvisszafizetési garanciát csalódás esetére, mert a Jameson CineFest vetítési idén is ingyenesen látogathatóak.

Anyám!

Semelyik korábbi filmjéhez nem fogható élményt nyújt Aronofsky legújabbja. A direktor gyönyörű komplexitással hangolja össze a hétköznapi kínokat (Rekviem egy álomért, A pankrátor) az allegorikus sztorik (Pi, A forrás, Fekete hattyú) grandiózus kivitelével, ám őrületszimfóniájára, robbanással felérő zajaira, idegtépő, barnában, sárgában, fehérben, zöldben, feketében tocsogó vizualitására és rengeteg határsértésére egyszerűen lehetetlen felkészülni. Látszólag katyvasznak tűnő, ám valójában mérnöki precizitással szerkesztett tudathorror született, ami bibliai példabeszédektől és társadalombírálattól kezdve a szexualitás kontra ridegség ellentétén keresztül a celebmániáig és az anyaságtól való félelemig ezernyi témát magáévá tesz, plusz Bunuel (Az öldöklő angyal), Polanski (Iszonyat, Rosemary gyermeke, A bérlő), Zulawski (Birtoklás), Lars von Trier (Antikrisztus) és talán még Alex van Warmerdam (Borgam) előtt is tiszteleg.
 mother.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Októberben mutatják be Mészáros Márta új filmjét

2017. szeptember 06. 16:30 - filmvilág

aurora_borealis_plakat.jpgA Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas és Arany Medve-díjas forgatókönyvíró-rendező, Mészáros Márta – akit az Oscar-díjakról döntő Amerikai Filmakadémia idén nyáron a film egyik forgatókönyvírójával, Pataki Évával együtt új tagjai közé választott – legújabb, immár 26. alkotása, az Aurora Borealis – Északi fény Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska főszereplésével október 19-én kerül a hazai mozikba. 

Az Aurora Borealis - Északi fény két idősíkon futó, fordulatokban gazdag családtörténet, amely anya és lánya kapcsolatának mélységeit boncolgatja. A Bécsben élő sikeres ügyvéd, Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari) váratlanul kómába esik. Amíg Mária élet és halál közt lebeg, Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan. Az egyre szenvedélyesebb kutatás  az '50-es évek háború utáni Európájába vezeti vissza, ahol útja végén ő maga áll: egy olyan ember, akit korábban nem ismert.

A plakátot Magyarország egyik legmarkánsabb filmplakát-tervezője, Kenczler Márton készítette. A poszter szerkezete rímel a film párhuzamos idősíkjaira és érzékenyen utal az anya-lánya kapcsolat ellentmondásosságára.

A forgatókönyvét Mészáros Márta, Pataki Éva és Jancsó Zoltán közösen jegyzik. A film operatőre a híres Sobocinski operatőr-dinasztia legfiatalabb tagja, Piotr Sobociński jr., akit a szakma 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is a legjobb operatőrnek járó Lengyel Filmdíjjal méltatott. Az Aurora Borealis - Északi fény a Filmteam gyártásában készült, producere Major István, társ-producere Gül Togay. A film október 19-én kerül a hazai mozikba a Vertigo Média forgalmazásában.

Szólj hozzá!

Ki nevet a végén? - Az

2017. szeptember 06. 12:28 - Bilsiczky Balázs

az_film2.jpg

A mozivászon előtti rettegésre a legkisebb mértékben sem vágyó nézőként különösen aberrált húzásnak tűnhet önként jelentkezni a horror, mint alapzsáner bármilyen nyúlványát értékelő recenzió megírására (és a cikk tárgyát jelentő film ezzel járó megtekintésére), az átélt élmény mégis inkább a tapasztaltak érdekessége és a felismerések, rádöbbenések sora, semmint a perverzió bármilyen válfaja felé mutat. Nehezíti viszont a helyzetet, ha egy olyan, klasszikus történet aktuális feldolgozásáról van szó, amelynek alapjait a műfaj egyik megkerülhetetlen géniusza, Stephen King vetette papírra a nyolcvanas években, és amely néhány évvel később már mozgóképen is megjelent egy kétrészes tévéfilm formájában. A (rajongó) olvasók tehát mindent tud(hat)nak a témával kapcsolatban, a cikk szerzője nagyjából semmit.

Tovább
Szólj hozzá!

Idén is szemrevételezhetjük a Szemrevaló filmeket

2017. szeptember 05. 17:22 - filmvilág

Szeptember 21. és 30. között rendezik idén a budapesti Művész moziban a SZEMREVALÓ │ SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLT. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye immár hatodik alkalommal hozza el a német nyelvterület új filmjeinek legjavát, eredeti nyelven, magyar felirattal vagy tolmácsolással. 

4 tematikus blokkban – Fritz Lang újragondolva, Társadalmi törésvonalak, Válságok és választások és Legendák nyomában - 18 filmet vetítenek, melyek között a történelem, az irodalom és a képzőművészet iránt érdeklődők is találnak kedvükre valót. Egy kisebb válogatást bemutatva Szegeden, Debrecenben és Pécsett is lesz SZEMREVALÓ! 

golden_girls.jpg

Tovább
Szólj hozzá!

Itt a szeptemberi Filmvilág!

2017. szeptember 01. 17:36 - filmvilág

fv1709.jpgHOLLYWOODI RENESZÁNSZ
Nicholson jól ismeri a „Method”-színészetet, de egészen más technikával dolgozik, mint példaképe, Marlon Brando: alaposan készül egy szerepre, de lényegében önmagát játssza, nagy belső szabadsággal és nem egyszer improvizálva. – Az idén 80 éves Jack Nicholson Új-Hollywood hullámain lett nagy színésszé.

Pápai Zsolt: A katasztrófamusical diszkrét bája (Robert Altman: Nashville)
Forgách András: Egy vérprofi faun (Jack Nicholson)
Varró Attila: Reneszánsz ember (Hal Ashby)

MAGYAR MŰHELY
Morsányi Bernadett: Életem filmjei (Beszélgetés András Ferenccel – 1. rész)
Szekfü András: Csak ne a Marseillaise (Beszélgetés Radványi Gézával)
Varga Zoltán: A praktikum  panorámája (Fülöp József–Kollarik Tamás: Animációs körkép)
Várkonyi Benedek: Érzelmes Bartók (Beszélgetés Sipos Józseffel)                    

ÚJ RAJ
Margitházi Beja: Érzékeny extrémek (Miranda July és Lucile Hadzihalilovic)

A KÉP MESTEREI
Vízkeleti Dániel: Közel Chrishez (Christopher Doyle)

PIER PAOLO PASOLINI
Harmat György: A város peremén (Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 2. rész)

AKI KAURISMÄKI
Aki Kaurismäki egyike a ma élő legnagyobb filmrendezőknek, és talán az egyetlen olyan alkotó, aki az évtizedek folyamán a leghűségesebb tudott maradni saját magához, stílusához és a mondanivalójához egyaránt. A remény másik oldalában két ember keresi új identitását: egy finn és egy szír férfi. Kaurismaki – mint mindig – most is a reményvesztettek pártjára áll.

Szalkai Réka: „Egyedül hatékonyabb vagyok” (Beszélgetés Aki Kaurismäkivel)
Baski Sándor: Szemben az árral (Aki Kaurismäki: A remény másik oldala)

TELEVÍZIÓ
Kránicz Bence: Búcsú a férfiaktól (Bryan Fuller–Michael Green: Amerikai istenek)

FESZTIVÁL
Baski Sándor: Kényszerkapcsolatok (Karlovy Vary)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Bájos lányregény, gótikus mese (Thomas P. Cullinan: Csábítás)
Varró Attila: Gyilkos szüzek (Sofia Coppola: Csábítás)

KRITIKA
Christopher Nolan második világháborús filmjével létrehozta a „ketyegő órás” suspense-narratívák par excellence darabját, ambiciója a 2001. Űrodisszeiát megalkotó Kubrickéhoz mérhető. A tökéletes feszültséggépezet titkát keresve  félresöpri a szigorú linearitást és a tér-idő viszonylagos egységét megtartó íratlan műfaji szabályokat.

Andorka György: Isten gyorsan őrlő malmai (Christopher Nolan: Dunkirk)
Barkóczi Janka: A fekete özvegy (William Oldroyd: Lady Macbeth
Huber Zoltán: Varázstalanság (Nikolaj Arcer: A setét torony)
Varga Dénes: Átkattan valami az agyban (Csupó Gábor: Pappa Pia)

A címlapon: Aki Kaurismäki: A remény másik oldala  (Sherwan Haji, Sakari Kuosmanen) – A Cirko Film szeptemberi bemutatója

Szólj hozzá!

Bohémvéres történelem - Portré Makk Károlyról (1925 - 2017)

2017. augusztus 31. 13:46 - filmvilág

makk_karoly_1.jpg

Huszonkét nagyjátékfilm, négy moziban is forgalmazott szkeccs, tucatnyi tévéfilm. Sarkadi-, Örkény-, Déry-, Ottlik-adaptációk. Impozáns életmű, nemes anyagból. Meg persze díjak és elismerések, köztük talán a legértékesebb az a kritikusok összeállította lista, amelyben – nagyon is megérdemelten – a Szerelem is ott szerepel (a magyar filmek közül a Szegénylegényekkel másodmagában) a film első száz évének száz legjobbja közt. Mégis, a legpontosabb, legrészletesebb lexikon sem adhat száz százalékos bizonyítékot arra, hogy a magyar film egyik leggazdagabb, legizgalmasabb életművével van dolgunk.

A hazugság szentjei 

A valódi magyar filmtörténet mellett létezik egy sehol sem jegyzett, soha meg nem írt párhuzamos virtuális filmtörténet is, az el nem készült filmek vagy a megkésve elkészült filmek története. A Szerelem filmnovellája már 1964-ben készen állt. Az Utolsó utáni embert ennek a filmnek kellett volna követnie. Ehelyett két súlytalan vígjáték (Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Bolondos vakáció) következett, majd négy évnyi hallgatás után egy súlyosnak szánt, de a szándéktól messze elmaradt családi-nemzedéki-nemzeti dráma, a polgárháború után hozzánk emigrált görögök közt játszódó Isten és ember előtt. Makk, aki 1954 és 63 között minden évben forgatott, épp a Megszállottakkal elindított magyar új hullám legtermékenyebb éveiből maradt ki. Hogyan alakul Makk pályája és az új hullám sorsa, ha a Szerelem elkészülhet a maga idejében? Utólag már rekonstruálhatatlan. Meglehet, a hét év érlelődés a remekmű kihordásának kényszerű ideje volt.

Tovább
Szólj hozzá!

Álmok álmodója - Verne Gyula magyarul a moziban

2017. augusztus 29. 17:02 - filmvilág

vernemagyarkonyvek.jpg

Sokáig a legolvasottabb szerzők között tartották számon Jules Verne-t, akit a többség – afféle tiszteletbeli magyar íróként – Verne Gyula néven ismer. A francia szerző életművét sok irodalomkritikus értelmezte: hol a sci-fi irodalom megalapozására, hol a technikai és mérnöki fejlődés vagy az emberi akaraterő dicshimnuszára, hol a politikai utópiákkal való rokonságra helyeződött a hangsúly. Ebben a bejegyzésben azt vizsgáljuk, hogy a filmművészet miként jelenítette meg Verne magyar tárgyú regényeit. Mert az 1863-tól kezdődő Különleges utazások sorozat több darabja is kapcsolódik Magyarországhoz: vagy ott játszódnak, vagy egyik-másik szereplőjük magyar.

A Különleges utazások sorozat

Jules Verne több operettlibrettó, elbeszélés és színdarab megírásával a háta mögött kezdett bele a Különleges utazások sorozatba, amelynek első darabja, az 1863-ban kiadott Öt hét léghajón azonnal fergeteges siker lett, és meghozta a vágyott sikert a 35 éves szerző számára. A breton gyökerekkel rendelkező tőzsdeügynök, aki Nantes-ból került el Párizsba, az irodalmi szalonok világába, éveken át élt az id. Alexandre Dumas védő-óvó szárnyai alatt. A breton öntudat nem lebecsülendő Verne indíttatásában: elég utalni arra, milyen meleg hangon írt az elnyomott kis népekről, de különösen a rokon kelta népekről, a skótokról és az írekről (előbbiekről a Grant kapitány gyermekeiben, utóbbiakról a Senki fiában).

Tovább
1 komment