A nagy komikus portréja kritikák, esszék mozaikjaiból bontakozik ki.
Szomorú apropó egy életrajzi könyvhöz a „tárgy” korai, ráadásul önkezű halála. Magyarországot is megrázta ez év augusztusában a tragikus hír: Robin Williams, mindössze 63 évesen, véget vetett az életének. A szomorúság mellett persze az értetlenség volt a legerősebb: miért? Gazdag, elismert és sikeres filmsztár, tömegek kedvence miért dobja el magától az életet? A pontos és igaz válasz – mániás depresszióban szenvedett – egyben meglehetősen semmitmondó is, miközben egyáltalán nem kizárt, hogy mi, kívülállók némi segítséggel közelebb kerüljünk a rejtélyhez. A jó életrajzi könyv megadja ezt a segítséget, és a Duna Könyvklub Robin Williams című kiadványa – szerencsére – jó életrajzi könyv.
És ennek megfelelően nem követi el azt a hibát, hogy csak és kizárólag a megrázó véggel foglalkozzon, mindent a halállal kapcsolva össze (különösen nagy hiba lenne ez olyasvalaki esetében, akit elsősorban a humora, méghozzá oldott és energikus humora tett híressé). Gálvölgyi János bevezetője a Zoli bohócról szóló híres anekdotával felhívja rá a figyelmet, hogy a nagy nevettetők többnyire nem a boldog emberek közül kerülnek ki, amit a kötet anélkül támaszt alá, hogy külön és rendszeresen hangsúlyozná. Williams nem szegény családba született és hamar utolérte a közönségsiker, tehát elvileg minden adott volt számára, ami a folyamatos boldogsághoz kell. Akkor miért? – tehetjük fel megint a kérdést.
2.5. Film noirok az újságírásról 
