Ősszel mutatja be a TV2 a 6 részes S.E.R.E.G című, 865 milliós állami támogatásból készülő sorozatot, amelyben magyar katonák vadásznak terroristákra.  Ettől a projekttől függetlenül, de ugyanúgy a Magyar Honvédséggel együttműködésben készül egy mozifilm is.

A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 1,7 milliárd forint támogatást szavazott meg az Operation Sámán munkacímmel készülő mozifilm gyártására. A produkció egyedi kormányhatározat alapján további 1,067 milliárd forint támogatásban is részesül.

A nagyszabású akciófilm megtörtént események alapján készül a Szupermodern Stúdió gyártásában Horváth Áron forgatókönyvéből, Dyga Zsombor rendezésében, Lajos Tamás producer vezetésével. A film bemutatja, amint a Magyar Honvédség több mint 500 embert, köztük majdnem 200 gyermeket kiszabadít egy ostromlott nagyvárosból.

Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 22 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. Idén is ötfős szakmai zsűri díjazta a versenyben lévő filmeket és alkotóikat. A zsűri elnöke Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, érdemes művész volt. A zsűri további tagjai Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Dombrovszky Linda rendező, Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató tartalomfejlesztésért felelős igazgatója és Lukácsy György dramaturg, forgatókönyvíró.

A legjobb játékfilmnek járó díjat a Semmelweisnek ítélte a zsűri. A legjobb rendező díját Koltai Lajos vihette haza a Semmelweis alkotásáért. A legjobb elsőfilmes díját Breier Ádám kapta a Lefkovicsék gyászolnak című filmjéért. A legjobb női főszereplő kategóriában a díjat a Cicaverzumért Törőcsik Franciska vehette át. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Bezerédi Zoltánt díjazták a Lefkovicsék gyászolnak című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Gálffi Lászlónak ítélte a zsűri a Semmelweis-béli játékáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Mészáros Blanka vihette haza ugyanazért a filmért.

Káel Csaba kormánybiztos, Fülöp József MOME rektor és Pesti Ákos mozgóképipari kormányfőtanácsos a magyar animáció fejlesztéséért indított cselekvési program tervezetét ismertette a MOZ.GO fesztiválon Veszprémben.

A magyar animációt, melynek 110 évvel ezelőtti indulását emlékévvel ünnepeljük idén, gazdag hagyományok, sokszínűség és jelentős kulturális beágyazódottság jellemzik. A Magyarországon készülő nemzetközi produkciók mellett - jó példa erre a cannes-i filmfesztiválon nemrég bemutatott, az Oscar-díjas Michel Hazanavicius rendezésében, a Kecskemétfilm Stúdió közreműködésével készült La plus précieuse des marchandises (A legértékesebb áru) -, az élőszereplős alkotások is egyre több szakembert és technológiát alkalmaznak. A szakterület átfogó fejlesztését a növekvő piaci igények mellett a mesterséges intelligencia térhódításával járó robbanásszerű technológiai fejlődés is szükségessé teszi, figyelembe véve a tényt, hogy az animáció a tömegkommunikáció, a teljes szórakoztatóipar mellett az oktatás és a tudományos élet elsődleges megjelenítő eszközévé vált napjainkra.

A Filmvilág szerkesztősége megtört szívvel értesíti az olvasókat és a filmes szakmát, hogy Schubert Gusztáv élete 69. évében, rövid, de súlyos betegség után múlt éjjel elhunyt – fájdalmak nélkül, méltóságban és családja körében.

Lapunk főszerkesztője a Filmvilág legrégebbi állandó munkatársa volt, aki több mint négy évtizeden át dolgozott a szerkesztőség tagjaként, előbb rovatvezető (1986), majd főszerkesztő-helyettes tisztségben (1998-2010). Balázs Béla- és Cs. Szabó László-díjas filmes szakíróként a lap létrejöttének legfontosabb közreműködőjét jelentette, legyen szó a tartalmi összetételről, az egységes színvonal biztosításáról, valamint a technikai és anyagi feltételek megteremtéséről. Áldozatos és fáradhatatlan küzdelme a Filmvilág fennmaradásáért – különösen az elmúlt egy évtized hazai kulturális helyzetében – példaértékűnek, sőt bátran állítható, hogy páratlannak számít. Nem csupán főszerkesztői pozíciójában, de már jóval azelőtt is a Filmvilág meghatározó munkatársa, a motorja volt – és amennyiben rajtunk múlik, ezután is az marad.

Varró Attila, Sümeghy Éva, Pamuk Anna, Fonódi Luca, Baski Sándor

Folytatjuk a régi hagyományt: toplistázzuk az év első felét. A magyar bemutatók mellett a listákban szerepelnek a Cannes-ban és a Sundance Fesztiválon látott filmek is, amelyek hazai forgalmazásba csak később jutnak el (ha eljutnak), így ez az adás akár beharangozóként is hallgatható.

A listázók: Baski Sándor, Huber Zoltán, Pauló-Varga Ákos 

A Nyertes Zsuzsa főszereplésével készült Diamond Beauty nyerte a legjobb magyar élőszereplős rövidfilm díját.

Szerda délután tartották a Friss Hús Budapest rövidfilmfesztivál díjkiosztóját, ahol a legjobb magyar és külföldi film, legjobb animáció és a legjobb színészi alakítások mellett díjazták a legjobb magyar forgatókönyvtervet és filmtervet, valamint számos közönségdíjat és különdíjat is kiosztottak. A díjak és díjazottak teljes listája a fesztivál weboldalán található.

A különböző szekciókban kiosztott közönségdíjak:

Nun or Never (r. Heta Jäälinoja), nemzetközi versenyfilmek szekció;
The Dinner (r. Jesús Martínez “Nota”), Queer Dreams szekció;
Sincopat (r Paul Diggler) @Midnight szekció;
A Kind of Testament (r. Stephen Vuillemin), Weirdcore szekció;
Préda (r. Sztepanov Márkó), Műfajra, magyar! szekció;
Szarvasbőgés (r. Jakab Edit), nemzetközi dokumentumfilmek szekció

A nemzetközi versenyprogram zsűrije (Mia Avdagić, a Szarajevói Filmfesztivál Talents Sarajevo Projectjének koordinátora, Aneta Ozorek, a Kaboom Animációs Fesztivál művészeti igazgatója és Lukács Péter Benjámin hangmérnök és producer) az Even Though It’s Night és a The Miracle című filmeknek ítélte a szekció két különdíját, a legjobb nemzetközi rövidfilm ezer euróval járó díja pedig a Through Gloom (r. Arnas Balčiūnas, Litvánia) című filmé lett.

MAGYAR PANTHEON
András Ferenc keserű gúnnyal szólt a „Nagy Generációról”, de ő maga is egy valóban nagy generáció kiemelkedő tagja lett: egyaránt jegyez kultikus műfajfilmeket, legyen szó társadalmi szatíráról (Veri az ördög a feleségét) vagy film noirról (Dögkeselyű) és érzékeny portrékat saját nemzedékéről a kádári szocializmustól a rendszerváltás évein át az ezredfordulóig.

Szekfü András: Kalandos ifjúkor (Életút-interjú András Ferenccel – 1. rész)  

MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Magyar krónika (Gazdag Gyula filmjei – 1. rész)
Kiss Dalma: Jó-rossz filmek (Somossy Olivér: Hogyan csináljunk rossz filmet – Tímár Péter)  

KAFKA A MOZIBAN
A 60-as években még nem végezték el azt a filológiai alapmunkát, ami az azóta eltelt évtizedekben megtörtént, az eredeti Kafka-kéziratok sokáig nem voltak hozzáférhetőek és Kafka életének tényei is sokkal világosabban állnak előttünk. Orson Welles A per, Rudolf Noelte A kastély mégoly nagyszerű adaptációját még ennek a „kafkaiságnak” a jegyében képzelte el.