Cannes-ban vetítik először a Tanú felújított, cenzúrázatlan változatát

2019. április 30. 12:14 - filmvilág

bacso_the_witness_a3_web_2.jpgJancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál „Cannes Classics” című hivatalos programja. 

Bacsó Péter 1969-ben forgatott kultfilmjét elkészítése után tíz évre dobozba zárták. 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be. 

A forgatás és a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások – hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén. 

A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket - amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során - a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően most kiváló minőségben lesz látható a cenzúrázatlan változat.

Az eredeti verzióban, melynek Cannes-ban lesz a világpremierje, látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, s az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben. 

Tovább
Szólj hozzá!

Száznál több program a magyar film napján

2019. április 29. 17:16 - filmvilág

magyar_film_napja1.jpg

Közös mozizás, vetítések, előadások, közönségtalálkozók, beszélgetések, bulik és a külföldi magyar intézetek szervezésében Ankarától Washingtonig 35 városban is ünneplik a magyar filmet április 30-án, a  magyar film napján.

A Filmalap kezdeményezésére tavaly óta április 30. a magyar film ünnepe, annak emlékére, hogy 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar filmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást.

A hagyományteremtő céllal indított A MAGYAR FILM NAPJÁ-hoz idén több mint száz saját szervezésű programmal csatlakoztak a résztvevők. Mozikban, filmklubokban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési központokban, sőt szórakozóhelyeken is - Budapesten, a nagyvárosokban és a legkisebb településeken egyaránt lesznek magyar filmes programok. A kezdményezéshez világszerte csatlakoztak a magyar intézetek, konzulátusok, nagykövetségek is. 

A Filmalap a világhírű magyar animációra fókuszálva ingyenes vetítésekkel, játékokkal és bulival ünnepel a Toldi moziban. Az Uránia Nemzeti Filmszínház két vetítéssorozatot indít el április 30-án a régi és az új magyar film két nagy színésznője, Szeleczky Zita és Törőcsik Mari tiszteletére. A Budapest Film Zrt. egész nap magyar filmeket vetít a Művész, a Puskin, a Tabán és a Kino mozik egy-egy termében. A Cirkó az Oscar-díjas Mephistót és Tarr Béla Kárhozat című filmjét tűzi műsorra. A Szimpla Kertben a Sose halunk meg! lesz a kedd esti program. 

Tovább
Szólj hozzá!

Magyar Filmdíj: A Rossz versek a legjobb

2019. április 29. 10:20 - filmvilág

rossz_versek.jpeg

Az 5. Magyar Filmhét zárásaként átadták a mozi forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat a Vígszínházban. A Magyar Filmakadémia Egyesület szervezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával rendezett 5. Magyar Filmhéten az akadémia tagjai titkos szavazással döntöttek 19 díj odaítéléséről.

A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában - rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adtak át díjakat. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai az 5. Magyar Filmhéten bemutatott alkotások közül választották ki a kategóriák jelöltjeit, majd a győzteseket. Ez alapján a Rossz versek kapta a legjobb nagyjátékfilmnek járó Magyar Filmdíjat, a Legjobb első film kategóriában az Egy nap nyert. A Legjobb rendezőnek járó díjat Reisz Gábornak ítélte az akadémia, a Legjobb női főszereplőnek járó díjat idén Szamosi Zsófia vehette át, a Legjobb férfi főszereplő kategóriában Hegedűs D. Géza nyert, az egészestés animációs filmek közül pedig a Ruben Brandt, a gyűjtő bizonyult a legjobbnak. A Közönségdíjat a BÚÉK nyerte.

Tovább
Szólj hozzá!

Tarolt az Aranyélet, legjobb tévéfilm a Trezor

2019. április 28. 10:32 - filmvilág

aranyelet_1.jpg

Átadták a televíziós forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat tegnap este Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az 5. Magyar Filmhéten az akadémia tagjai titkos szavazással döntöttek a 45 díj odaítéléséről.

A legjobb tévéfilmért és a legjobb tévéfilmes forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat a Trezor című történelmi thriller alkotói, Bergendy Péter rendező, Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró vehették át a gálán. A legjobb tévéfilmes férfi főszereplő Anger Zsolt (Trezor) lett, a legjobb női főszereplő díját Szávai Viktória (A színésznő) nyerte.

A televíziós sorozatoknál a műfaj összes kategóriájában az Aranyélet nyert. A legjobb sorozatért járó elismerést Mátyássy Áron rendező kapta, a legjobb forgatókönyvért Vancsik Pétert és Vanicsek Olivért díjazták. A legjobb férfi és női főszereplőnek Thuróczy Szabolcsot és Ónodi Esztert választották.

A legjobb fényképezés díját a tévéfilmek között a Trezorért Nagy András, a televíziós sorozatoknál Marosi Gábor, az Aranyélet operatőre kapta. A legjobb vágás díját a tévéfilmeknél Király István (Trezor), a sorozatoknál Kiss Wanda (Aranyélet) nyerte. A legjobb mellékszereplőknek járó Magyar Filmdíjakat a tévéfilmeknél Tóth Ildikó (A színésznő) és Scherer Péter (Trezor), a sorozatoknál Danis Lídia és Végh Zsolt (Aranyélet) kapta.

A legjobb televíziós forgalmazású dokumentumfilm Bogdán Árpád alkotása, a Gettó Balboa lett. A legjobb ismeretterjesztő filmnek járó elismeréssel Mosonyi Szabolcs Vad Balaton című alkotását díjazták. A legjobb kisjátékfilmnek az Ostromot választották, a legjobb tévés animációs alkotás a Luther / Isten tenyerén? lett. 

A Közönségdíj Magyarország legnagyobb, 55 cm átmérőjű mézeskalács szíve azt a szívet mintázza, melyet 1956-ban a Fővárosi Mozi Vállalat dolgozói adtak Törőcsik Marinak és Soós Imrének a Körhintában nyújtott alakításukért. A díjat a Gasztroangyal / Az eleven Húsvét című ismeretterjesztő film nyerte, a kisjátékfilmek közül a közönség a 25 dollárt szerette a legjobban.

Tovább
Szólj hozzá!

Bosszúállók: Végjáték - Spoileres kibeszélő

2019. április 27. 08:03 - filmvilág

004.jpg

Természetesen nem tudtunk elmenni az év egyik legfontosabb popkulturális eseménye mellett, és már a premier napján összeültünk kibeszélni a Bosszúállók: Végjátékot. Szóba került többek közt, hogy:

  • a spoilerpara fogja romba dönteni a civilizációt,
  • mennyire hasonlítható a Marvel-filmek hatása a Csillagok háborúja kultuszához,
  • hogy vizsgáztak a Végjáték írói,
  • érdemes-e rajongói teóriákat olvasgatni,
  • min lepődtünk meg, és min nem,
  • ki a kedvenc hősünk,
  • és mi a legnagyobb baj Marvel kapitánnyal?

BÓNUSZ: az epilógusban a Trónok harca első két részéről is kivesézzük.

Tovább
1 komment

Ezek 2018 legjobb filmjei a Magyar Filmakadémia szerint

2019. április 24. 16:52 - filmvilág

fh2019.pngKiderült, hogy a Magyar Filmakadémia-tagok titkos szavazásának eredményeként mely moziforgalmazású alkotókat és alkotásokat jelölték a 2019-es Magyar Filmdíjra. Április 27-én, szombaton este a Pesti Vigadóban a televíziós forgalmazású filmek (tévéfilm, televíziós sorozat, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film) díjátadóját tartják, április 28-án, vasárnap este a Vígszínházban pedig a moziforgalmazású alkotásokat díjazzák.

Az 5. Magyar Filmhéten 21 nagyjátékfilm és 3 egészestés animációs film versenyez a Corvin moziban. A seregszemlére az alkotók a 2018-ben Magyarországon moziforgalmazásba került filmalkotásokat nevezhették. A műfaji kategóriák mellett 16 szakmai kategóriában - rendező, női, férfi főszereplő, női, férfi mellékszereplő, operatőr, forgatókönyv, vágás, zene, díszlet, jelmez, smink, és hang – adnak majd át díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött az idei jelöltekről.

 

A JÁTÉKFILMES NOMINÁLTAK TELJES LISTÁJA

Legjobb játékfilm

BÚÉK - rendező: Goda Krisztina, producer: Zákonyi S. Tamás, Geszti Péter, Ditz Edit

Egy nap - rendező: Szilágy Zsófia, producer: Pataki Ági, Kenesei Edina

Remélem legközelebb sikerül meghalnod... :), rendező: Schwechtje Mihály, producer(ek): Pusztai Ferenc, Petrányi Viktória

Rossz versek, rendező: Reisz Gábor, producer(ek): Berkes Júlia producer, Estelle Robin You producer, Petrányi Viktória executive producer

X - A rendszerből törölve, rendező: Ujj Mészáros Károly, producer(ek): Muhi András,Ferenczy Gábor

Tovább
Szólj hozzá!

A propagandán innen és túl - Kosztümös filmek a Harmadik Birodalomban

2019. április 23. 08:06 - filmvilág

poszter.jpg

A filmművészet az volt a modern diktatúrák számára, ami a nyomtatás a reformációnak. Mindegyik diktatúra arra törekedett, hogy felhasználja a mozgóképet saját céljaira. Az olasz fasizmus és a sztálini szovjet rendszer egyaránt kitermelt olyan filmes alkotásokat, amelyek a filmművészet csúcsára méltók – nyilván ez önmagában persze nem menti a filmművészet felelősségét az ideológiai tartalom alól. A hitleri rendszer is szívesen élt a mozgókép általi mozgósítás eszközével. Tanulmányunkban annak járunk utána, milyen volt egy bizonyos filmtípus, a kosztümös film a Harmadik Birodalomban. A rendszer a hivatalos ideológiának megfelelően annyira átmaszkírozta a történelmi szereplőket, hogy az alkotások jelentős része inkább propagandafilm, még azok is, amelyeket szórakoztató célúnak szántak.

A huszonnegyedik óra

Amikor 1933-ban Adolf Hitler hatalomra került Németországban, még semmi nem utalt arra, hogy a politikához hasonlóan a filmművészetben is új időszámítás kezdődik. A nemzetiszocialista zsargonban „hatalommegragadás” néven említett kancellári kinevezés pillanatában Németország vitathatatlanul filmes nagyhatalomnak számított. A Weimari Köztársaság filmes kultúrája sokat merített az expresszionizmusból, amely az emberi lélek legmélyén kavargó szenvedélyek, lelkiállapotok művészi megjelenítésére törekedett. A háború utáni Németországban a horror (A gólem, Dr. Caligari, Nosferatu) és a bűnügyi film (Dr. Mabusse I-II, M- egy város keresi a gyilkost) virágkorát élte, mintegy leképezve a német társadalom széles rétegeinek szorongását. A horror és a krimi voltak azok a műfajok, amelyek jól illettek a holnaptól rettegő, munkanélküliségen és infláción, szélsőjobboldali puccskísérleteken és külpolitikai elszigeteltségen átment német társadalomhoz. A német filmesek a sci-fi történetéhez is hozzájárultak Fritz Lang 1929-es A Hold asszonya című művével. 1931-ben még elkészült a kommunista párti Bertolt Brecht színdarabja alapján a Koldusopera, amelynek végleges forgatókönyve Balázs Bélától származott, de már egyre hangosabb lett az SS- és SA-legények csizmáinak csattogása a német nagyvárosok utcáin.

Tovább
5 komment