Sós Bálint Dániel alkotását beválogatta elsőfilmes versenyprogramjába a február 13-án kezdődő 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál. A MINDEN RENDBEN a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült Hajdu Szabolcs főszereplésével, és egy súlyos morális dilemmába keveredő apa története. A hazai mozikban kora tavasszal lesz látható a CineSuper forgalmazásában.

„Elképesztően jó érzés, hogy több, mint négy nem éppen unalmas év után elkészült a Minden rendben. Amikor először a kezünkbe került Bálint forgatókönyve, azonnal tudtuk, hogy olyanra találtunk, amivel maximálisan tudunk azonosulni. Egy mai magyar film, ami igazi. Szórakoztat, de komoly morális dilemmákat vet fel, ráadásul anélkül, hogy moralizálna. Bálint azt ígérte még a 2021-es Inkubátor Pitch fórumon, - ahol a szakmai közönség a Minden rendbent szavazta meg továbbjutónak - hogy azt szeretné, ha a stáblista legördülése után úgy menne ki a néző a moziból, hogy nem hagyja nyugodni a film, vitákat és érzelmeket generál még a másnapi vacsora közben is. Szerintem ezt az ígéretét teljesítette, és ezt láthatták meg a Berlinale válogatói is. Ilyen típusú visszacsatolás nem sokszor adódik egy filmes karrierben, viszont reménnyel tölt el, hogy igenis érdemes minden erőnkkel azon dolgozni, hogy történeteket mesélhessünk el, mert úgy látszik ezzel így közünk van valami mélyen emberihez és fontoshoz." – nyilatkozta a meghívás kapcsán Farkas Ádám producer. 

Mészáros Márta 14 filmjét vásárolta meg világforgalmazásra a francia Coproduction Office, a magyar rendezőnő életműve előtt tisztelegve, új együttműködési megállapodás keretében a Nemzeti Filmintézettel.

Mészáros Márta a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnès Varda és Vera Chytilová kortársa, aki pályájának több mint öt évtizede alatt a nők művészi emancipációjáért is síkra szállt. 1968 óta rendez markáns szerzői filmeket. Életművét végigkísérték az árvaság, a női identitáskeresés, szeretetvágy, az elmagányosodás és a kommunista diktatúra ábrázolásának jellegzetes témái. Öntudatos, lázadó nőalakjai mögé mély szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról.

A megvásárolt alkotások között szerepelnek Mészáros legjelentősebb művei, többek között:

A toplistázós adás után megint listázunk, most azt a 18 filmet soroljuk, amelyet a legjobban várunk idén, és a Futni mentem főszereplője, Trill Beatrix is elmondja, hogy mit vár 2015-től. Utána azt a (spoileres) beszélgetést lehet meghallgatni, amelyet még december végén vettünk fel a Toldi moziban, az új Nosferatu-film vetítése után. (Résztvevők: Varró Attila, Pozsonyi Janka, Pauló-Varga Ákos, Baski Sándor.)   

Menetrend:

78 éves korában meghalt David Lynch, az amerikai független film ikonikus alakja, a Radírfej, Az elefántember, a Kék bársony, a Twin Peaks, a Veszett a világ, a Lost Highway, a Straight Story és a Mulholland Drive rendezője. A rendezőkollégák (és az egyik legfontosabb színésze) laudációiból válogattunk.

Martin Scorsese

Manapság sokat hallom és olvasom a "vizionárius" szót – ez egyfajta klisévé vált, a reklámnyelv részévé. De David Lynch valóban látnok volt – ezt a kifejezést akár a személye, az általa hátrahagyott sorozatok, képek és hangok leírására is kitalálhatták volna. Olyan formákat alkotott, amelyek úgy tűnt, hogy a szétesés szélén állnak, de valahogy mégsem estek szét. Olyan képeket varázsolt a vászonra, amilyeneket előtte sem én, sem más nem látott még – mindent furcsának, hátborzongatónak, revelatívnak és újnak mutatott. És kompromisszumok nélkül alkotott az elejétől a végéig. Szomorú, szomorú nap ez a filmesek, a filmkedvelők és a filmművészet számára. De a filmjei és a Twin Peaks az évek és az évtizedek múlásával egyre csak növekedni és mélyülni fognak. Szerencsések voltunk, hogy volt egy David Lynch-ünk.

Január 20-án 19 órától a Művész Mozi Buñuel termében Kocsis Ágnes második nagyjátékfilmjével, a Pál Adrienn című alkotással folytatódik a Filmrendezők klubja.

A film megkapta a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI díját a 63. Cannes-i Filmfesztiválon, az Un Certain Regard szekcióban, majd 20 díjat nyert különböző nemzetközi filmfesztiválokon, többek között Zürichben, Rigában vagy Cottbusban. De Pál Adrienn idehaza, a 42. Magyar Filmszemlén is négy fődíjat hozott el, legjobb filmnek választotta mind a szakmai zsűri, mind a közönség, és a Magyar Filmkritikusok Szövetsége is ennek az alkotásnak ítélte a legjobb rendezés díját.

A vetítést követő mesterkurzuson a rendezővel Till Attila beszélget.

A szinopszis:

Szokás szerint toplistázással zárjuk le a tavalyi évet. Ezúttal Baski Sándor, Huber Zoltán és Pauló-Varga Ákos évértékelt (most is akadnak olyan filmek a listában, amelyek idén kerülnek majd csak moziba), de felkértünk egy-egy magyar rendezőt (Zurbó Dorottya, Füzes Dániel), színészt (Ember Márk, Dér Zsolt) és fesztiválszervezőt is (Rév Dániel), hogy beszéljenek a kedvenc filmjeikről, sorozataikról, és értékeljék az évet szakmai szempontból.

A 2024 első felének legjobb filmjeiről itt beszéltünk, a tavalyi nagy toplistázós adás pedig itt található.

Menetrend:

FILMEK A KATEDRÁN

Hogyan néz ki a tanügy napi filmkánona? – nehéz megmondani, ehhez alapos terepmunka kellene. A filmoktatás résztvevőinek okos gyülekezete mindenesetre talán megérti, hogy érdemes újra és újra friss szemmel nézni, illetve nagyon komolyan venni egy-egy ősöreg fekete-fehér filmet és valamennyi TikTok-videót.

Szíjártó Imre: Iskolapéldák (Kánon és filmoktatás)           

Filmiskola (Magyar mozgóképtanárok a filmoktatásról)          Hurtik Nóra – Vigh Martin: Hova vissza? (Kerekasztal-beszélgetés az értelmiségi pályakezdésről)       

MAGYAR IFJÚSÁG
Beretvás Gábor: Megállt az idő (A magyar iskolafilm hagyományai)     
Kovács Kata: Kiskamaszkor megírva (Lakos Nóra: Véletlenül írtam egy könyvet)         
Tóth-Gyollai Orsolya: „Halálról beszélni tabudöntés” (Beszélgetés Lakos Nórával)     
Gelencsér Gábor: Csak szavak (Dettre Gábor: Csendes éj) 
                

Csabai Máté: Legyen nekünk is ilyen (Mazzag Izabella: Mi vagyunk Azahriah)