Új adásunkban kibeszéljünk az év legsikeresebb magyar filmjét, Herendi Gábor új rendezését (Futni mentem), előveszünk egy nagy hollywoodi klasszikust (A siker édes illata), és folytatjuk a Scorsese-sorozatot A Wall Street Farkasával. Szóba kerül többek közt, hogy

• miért jobb a Futni mentem, mint a cseh eredetije,
• minek köszönhető a meglepően (?) nagy közönségsiker,
• lehet-e ma is aktuális egy 1957-es film,
• kik a mai kapuőrök,
• illik-e élvezni nézőként Jordan Belfort ámokfutását,
• és milyen lett volna a film Brad Pittel a főszerepben?

Menetrend:

00:05:30 - Futni mentem
00:38:20 - A siker édes illata
01:20:00 - Scorsese-sorozat: A Wall Street Farkasa
02:17:30 - Ajánljuk még

2025. január 25 és február 2 között  immár 11. alkalommal rendezik meg a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált. 

Január utolsó napjaiban Budapesten (Cinema City Mammut) és 10 másik városban (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém), 60 film közel 200 vetítése várja újra nagyközönségét. Oscar-díjas rendezők (Daniel Roher: Antidote/Ellenméreg, Oliver Stone: LULA/Lula, az elnök), a Cannes Filmfesztivál legjobb rendezője (Sergej Loznica: Invasion/Invázió), valamint Európa és Sundance díjas alkotók és a hazai filmes világ legkiemelkedőbb új filmjei is szerepelnek a programban.

A BIDF közönsége a vetítések után a rangos, sokszorosan díjnyertes filmek meghívott alkotóival találkozhat, beszélgethet és szakértőkkel is együtt gondolkodhat. A díjakról pedig ismét 30 fős rangos nemzetközi zsűri dönt.

A jegyvásárlás két héttel karácsony előtt, december 10-én indul.

December 2. és január 6. között ingyen látható a Filmio kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Fehérlófián át a Moszkva térig. 

Ingyen elérhetők mások mellett Fábri Zoltán, Makk Károly, Mészáros Márta, Elek Judit, Jancsó Miklós és Szabó István világszerte elismert alkotásai, az első magyar némafilmek és háború előtti vígjátékok, a hetvenes évek avantgárd kísérleti filmjei, a nyolcvanas évek olyan közönségsikerei, mint a Dögkeselyű vagy a Macskafogó, valamint a kilencvenes és a kétezres évek kultfilmjei, köztük a Roncsfilm és a Werckmeister harmóniák.

GAIA-MOZI
Ahogy a 2000-es évek második felére megkerülhetetlen témává vált az egyre súlyosbodó ökológiai válság, úgy szaporodtak a környezeti témájú filmek a mainstream animációs filmektől az öko-horrorig: legyen szó A vad robotról, Bambi-adaptációról vagy az In a Violent Nature öko-slasherjéről, a kezdeti konzervativista álláspontot felváltották progresszívebb ideológiák.

Vécsey Virág: Állati robotok és Földlények (Mainstream zöld animációk) 
Buzsik Krisztina: Vissza az emberi természethez (René Laloux-trilógia) 
Varró Attila: Vörös foggal és karommal (Öko-horror) 
Sándor Anna: Apafilm az erdőmélyről (Michel Fessler: Bambi) 

Molnár Judit Anna: „Nem szabad letegezni a természetet” (Beszélgetés Török Zoltánnal)    

MAGYAR TEREP 
Gaál István Holt vidék című filmje a magyar válasz Antonioni Vörös sivatagára: a pusztulásra ítélt lakatlan falu omlásnak indult üres házaival a szétbomlott közösségi életforma, illetve a kiüresedett emberi kapcsolatok metaforája lesz: hősnőjét titokzatos érzéki kapcsolat fűzi a tájhoz. 

Június 18-tól ismét a legújabb hazai filmekkel, televíziós és streamingalkotásokkal, sztárokkal és életműdíj-átadóval vár a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton régióban közel 10 helyszínen négy napon át.

„Nagy izgalommal és lelkesedéssel vágtunk bele ismét az éves magyar filmtermést felvonultató elsőszámú rendezvény és szakmai találkozó, a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztivál szervezésébe a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program csapatával közösen. A 2025-ös nagyszabású magyar mozgókép ünnep jelentőségét az is emeli, hogy jövőre ünnepeljük örök szerelmünk, a mozi születésének 130. születésnapját és megidézzük azt a pillanatot, amikor egy párizsi kávéházban először vetítettek közönség előtt mozgóképet. Azóta ugyan sok idő eltelt, de a mozi varázsa megmaradt és várunk mindenkit júniusban Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, hogy újra átélhessük együtt a mozgókép csodáját” – nyilatkozta Csáky Attila, a MOZ.GO - Magyar Mozgókép Fesztivál igazgatója. 

Decembertől a hónap első hetében látható a Bem moziban a Filmvilág folyóirat havi filmklubja.

A december 4-én szerdán, 20.30-kor kezdődő duplafilmes program első darabja George A. Romero elfeledett 1973-as korai alkotása, a Vidámpark, amely csak 2017-ben, nem sokkal a legendás horror-rendező halála előtt került elő – miután a bezárt pennsylvaniai vidámparkban forgatott szürreális rémálom-film láttán a megrendelő egyházi szervezet lemondott a bemutatásról. A második, ugyancsak egyórás alkotás, a Vámpír, féregfarok a rangos katalán kísérleti filmes, Pere Portabella egyik első nagyobb lélegzetű műve: a Jesus Franco euro-horror rendező híres, 1971-es Dracula-filmjének forgatásán készült werkfilm a műfaj szabályait merészen felrúgva inkább egyéni módon újragondolja a filmadaptációt, saját szerzői kommentárokkal ellátva.

Vízkeleti Dániel filmrendező Jel című kisjátékfilmjét Méhes Károly író, költő, fotóművész Meddig él egy fénykép? című fotókiállításának keretében november 30-án a TS Art Space Galériában ismét levetítik. 

Vízkeleti rövidfilmje Méhes Károly Érettségizettek című novellája alapján készült. Így a Jel vetítésének kiváló apropót szolgáltat a kiállítás, ami Méhes három évtizedes alkotói útjának vizuális és irodalmi rétegeit egységes élménnyé olvasztja össze.

A Jelet a rendező alkotói pályájának tanulmányi szakaszába sorolja, a készítése során sajátította el a filmkészítés legizgalmasabb fortélyait. Elsősorban Méhes különleges irodalmi világának szikrázó vizualitása ragadta meg, az érdekelte, hogy hogyan lehet a novella profán és archetipikus ellentétes aspektusait egyszerre kibontani a filmkép segítségével.