Új adásunkban természetesen megbeszéljük, hogy a Warner döntése (minden 2021-es filmjük a mozibemutatóval egy időben online is debütál) a mozik halálát jelentheti-e, utána pedig David Fincher új filmje, a Mank felett mondunk szigorú, de igazságos ítéletet. Hozzuk még az idei év egyik legizgalmasabb amerikai független filmjét (Shithouse), és kedvenc német rendezőnk újabb agymenését (Undine).

A podcastből többek közt kiderül, hogy

• Miben és miért nem mond igazat Fincher filmje,
• túltolta-e megint Gary Oldman,
• hogyan jut el valaki egyetlen amatőr rövidfilmmel Hollywood kapujáig,
• tudtunk-e azonosulni egy anyukája után síró egyetemistával,
• és hogy mit keres egy sellő Berlinben.

Sikeres fesztiválkörútja után online is látható Tóth Luca Berlinalén debütált kisfilmje, a Lidérc úr.

Tóth Luca második független filmje, a Lidérc úr a világ egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű filmfesztiválján, az A-kategóriás Berlinale rövidfilmes versenyprogramjában debütált 2019-ben, azóta közel 90 fesztiválon szerepelt és 12 díjat nyert, köztük az Oscar-kvalifikáló Børge Ring-díjat az Odense Nemzetközi Filmfesztiválon.

A Lidérc úr főszereplője egy aprócska bácsi, aki egy fiatal férfi oldalából bújik ki. Születése után a számára óriási lakás minden szegletét felderíti, mialatt sajátos kapcsolatot alakít ki a férfival, akihez gyorsan elkezd kötődni és megismerni általa a szeretet különböző fázisait. A kisfilm egy szürreális kamarajáték, mely egy „kísértetjárta”, klausztrofób térben játszódik, ahol megismerhetjük a viszonzatlan szerelem dinamikáját, mindezt egy szokatlan kapcsolatú pár hétköznapjain keresztül.

MAGYAR MŰHELY
Petényi Katalin: Emléktöredékek – 1. rész (Gyöngyössy Imre 1930-1994)
Erdélyi Z. Ágnes: Kilépés a feledésből (Beszélgetés Kabay Barnával)
Varga Zoltán: Rettegés a fűben (Ulrich Gábor: Dűne)
Gelencsér Gábor: Töredék az élet (Gothár Péter: Hét kis véletlen)

ÖKO-ANIMÁCIÓ
A bioszféra fenntarthatóságára rákérdezők kortárs közép-európai animáció a hangsúlyt a természet védelméről az ember(i)ség végének poszthumán disztópiáira helyezte át. A rajz és bábfilmek a sötét jövőt nemcsak a környezetszennyezéssel, klímakatasztrófával, hanem az ember antihumanizmusával is összekapcsolják. Az ember fáj a Földnek.

Gerencsér Péter: „Nincs ember, nincs probléma” (Közép-európai öko-animáció)
Barotányi Zoltán: Tragédia az erdőszélen (Viktor Koszakovszkij: Gunda)
Megyeri Dániel: Felbolydult élet (Michael DeForge: Ant Colony)

KÍNA ÁRNYÉKÁBAN
Pema Tseden az első tibeti rendező, aki diplomát szerzett a Pekingi Filmakadémián. Szimbólumokban gazdag, mégis valóságközeli filmjeiben végre a tibeti emberek beszélnek önmagukról, és nem egy külső szem által látjuk őket. Játékfilmjei nem politikai kiáltványok, hősei a mindennapjaikban élik át hagyomány és modernitás ütközését.

Géczi Zoltán: Sötétben köttetett alkuk (Hollywood és Kína)
Stőhr Lóránt: A bomlás gyermekei (Chang Tso-chi portréja)
Jordi Leilla: A masztiff halála (A tibeti film elmúlt 10 éve)

Két kategóriában osztottak díjat a 18. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál első, on-line felvonásában. A rövidfilmek versenyében Dina Velikovskaya Ties (Kötelékek) című filmjének ítélte a zsűri a Best of Anilogue díjat és az Anilogue közönsége idén ugyanazt a filmet találta a legjobbnak. Az Anilogue második felvonására 2021 májusában kerül majd sor, akkor az Uránia, az Art+ és a Francia Intézet mozitermeiben lesznek a vetítések.

A november 25-29. között tartó 18. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon 24 rövidfilm állt versenyben. A Pálfi Szabolcs magyar animációs rendezőből, Nancy Denney-Phelps amerikai-belga filmes újságíróból és Aurelia Aasa, észt filmkritikusból álló zsűri Dina Velikovskaya Ties (Kötelékek) című filmjének ítélte az 1000 eurós pénzjutalommal járó Best of Anilogue díjat. Egyhangúlag döntöttek a mesteri kézügyességgel elkészített alkotás mellett, amely egy megható történetet mindenkihez elérő rajznyelven ad át, függetlenül attól, hogy a néző az otthonról távozó gyermek szülője, vagy éppen maga a gyerek. A közönségszavazatok összeszámolása után kiderült, hogy az Anilogue nézői idén ugyanezt a filmet találták a legjobbnak.

A november 29-én véget ért Blue Danube-on a narratív rövidfilmek kategóriájában magyar siker született, Dudás Balázs alkotása a Két csík lett a legjobb film. A zsűri indoklása szerint az összetett párkapcsolati drámát erőteljes színészi alakítások és a zárt tereket jól kihasználó képi fogalmazásmód teszi hitelessé és átélhetővé.

A kategóriában a zsűri különdíját szintén magyar alkotó, Beleznai Márk kapta az Agape című filmjéért: A történetmesélés kihagyásos módszere és a színészi játék teszi eredetivé és érdekessé a már jól ismert történetsémát, amelynek köszönhetően nem várt mélységek tárulnak fel az egyszerű alaphelyzetben, két ember gyorsan kibontakozó kapcsolatában.

1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban több mint százezer ember várta, hogy pályára lépjen az angolok és a magyarok futballválogatottja. Volt ok az izgalomra, az összecsapást már előzetesen az évszázad meccseként aposztrofálták. Az angolok magabiztosan vonulhattak ki a stadion gyepére, hiszen 90 éve senki sem győzte le őket, aki nem a szigetországból érkezett. A magyar Aranycsapat azonban az ötvenes évek elejének legnagyobb szenzációja volt, a Puskás Ferenc vezette tizenegy előző évben megnyerte az olimpiát is.

Az évszázad meccsét 6:3-ra nyerte a magyar válogatott, akik ezzel a győzelemmel nem csak futballtörténelmet írtak, de évtizedekkel később is egy egész ország tudja, mi is az a „hathárom”, sőt, az Aranycsapatot és legendás csapatkapitányát a világ minden pontján ismerik.

Bár az eredményt mindenki ismeri, magát a meccset már annál kevesebben láthatták. Ennek több oka is van. A mérkőzés napján a magyarok csak a rádió köré tömörülve hallgathatták a közvetítését a legendás sportriporter, Szepesi György kommentárjaival, a meccsről készült felvételeket később tudták csak bemutatni, de azok sem voltak a legjobb minőségűek.

10 éve mutatták be a „Facebook-filmet”, 20 éve lett a másik Penny Lane is (majdnem) híres, 30 éve indult marsi kiküldetésre a Terminator, negyven éve szabadult el a világ legpusztítóbb vírusa, és 50 éve készült a legjobb független film, amiről még soha nem hallottál.

Új adásunkban évfordulós filmeket tárgyalunk. Kiderül például, hogy

• Elavult-e A közösségi háló, és hazudik-e a Fincher-Sorkin páros?
• Mennyi igaz a Majdnem híres sztorijából, és miért (nem) menő arc Cameron Crowe?
• Mikor kezdődik és hol ér véget az álom az Emlékmásban, és mi köze az öregedésnek a hárommellű nőhöz?
• Hogyan tudja kipusztítani az emberiséget egy vírus, és mihez kezd 855 férfi 8 nővel?
• Milyen egy hiperrealista Bonnie és Clyde-film, és lehet-e feminista ikon az a nő, aki lemond a gyerekeiről?

A menetrend: