Szeptember 30-án indul a Filmvilág filmművészeti folyóirat havi filmklubja a Bem moziban, amelynek programja az aktuális számokban szereplő cikkekhez tartozó filmekből válogat. A duplafilmes nyitóvetítés két játékfilmje: Roger Corman bizarr női testhorrorja, az 1959-es Darázsnő (The Wasp Woman), amely a Szer című friss Coralie Fargeat-film egyik előképének tekinthető, valamint Aristotelis Maragkos, görög kísérleti filmes 2021-es alkotása, az Örökkévalóság időmérői (The Timekeepers of Eternity), amely egy különleges papíranimációs technikával éleszti újjá a Stephen King-féle Langolierek-minisorozatot, egyetlen szűk órába tömörítve. Mindkét film magyarországi ősbemutató; eredeti angol nyelven, magyar felirattal kerül vetítésre. A program előtt Lichter Péter kísérleti filmes, a Frankenstein eksztázisa című filmtörténeti tanulmánykötet szerzője tart rövid bevezetőt. Belépőjegy a teljes programra 2200 forint, kizárólag a második filmre egy szeptemberi havi Filmvilág felmutatása.

A vetítés Facebook-eseménye itt érhető el.

Október 23. és november 3. között rendezik meg az első BIFF – Budapest International Film Festivalt, amely többek közt az idei Cannes-i filmfesztivál különlegességeiből válogat, de lesz retrospektív és kísérleti szekció, illetve itt lesz a hazai premierje a Magyarországon forgatott A brutalistának. Brady Corbet 220 perces filmjében Adrien Brody alakítja a magyar származású zsidó építészt, Tóth Lászlót, aki 1947-ben emigrál az Egyesült Államokba, hogy „megvalósítsa az amerikai álmot”.  Az idei Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlánnal díjazott film vágója Jancsó Dávid, ko-producere Petrányi Viktória, de feltűnnek benne olyan magyar színészek is, mint Vilmányi Benett, Hermányi Mariann, Mészöly Anna és Sztarenki Dóra.  

A BIFF teljes programja:

Nemzetközi versenyprogram  

Idén október 10-20. között rendezik meg a 13. SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLt a budapesti Művész moziban. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete a német nyelvterület legfrissebb filmjeiből ad ízelítőt, ezúttal is eredeti nyelven, magyar felirattal. 

Október 10-én a budapesti Művész moziban Hans Steinbichler Egy egész élet című alkotása nyitja a 13. Szemrevaló Filmfesztivált. Robert Seethaler azonos című, érzékeny regénye nyomán a film egy árva fiú, Andreas Egger történetét meséli el. A fiút magához veszi ugyan az osztrák Alpokban egy tanyán gazdálkodó nagybátyja, de keményen dolgoztatja, és gyakran megveri. Felnőve Andreas elhagyja a gyűlölt tanyát, és feleségül veszi élete szerelmét. A második világháború kitörése azonban elszakítja őt a szülőföldjétől, ahová csak a szovjet hadifogságot megjárva tér vissza. Öregemberként megbékélve tekint vissza küzdelmekkel teli életére.

Miért nem változott semmi harminc éve a magyar iskolákban, és mi történne, ha egyetlen magyar filmes sem forgatna itthon többé semmit? Interjú a Fekete pont rendezőjével.

A Fekete pont forgatásakor fontos volt számotokra, hogy minél hitelesebb képet adjatok egy magyar diák mindennapjairól. A kutatómunka hogyan nézett ki? Mi volt a legizgalmasabb neked?

Beültem órákra, eltöltöttem egy egész napot egy ötödikes osztállyal, beszélgettem az igazgatóval, tanárokkal. Voltunk több terepszemlén, húsz-huszonöt iskolát bejártunk, plusz megnéztem ötven-hatvan évnyitót a YouTube-on. Az évnyitójelenet konkrétan ezekből építkezik.

Van olyan mozzanat, szófordulat, amit egy az egyben átemeltél ezekből a tapasztalatokból?

Volt olyan, amit én is megkaptam sokszor: „körülötted forog a világ”, „úgy kéne tudni, mint a vízfolyás”, „katasztrofális lett a dolgozat”. Ezeket mindenki ismeri. Felmerült az a kritika, hogy ez egy harminc évvel ezelőtti történet, mert én akkor jártam általános iskolába, de az évnyitók megnézésével, a sulik végigjárásával meg az összes ilyen élménnyel az derült ki, hogy nem változott semmi. De miért is változott volna? Visszafelé megyünk az időben.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében adta át éves díját a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége, a FIAF a világszerte elismert német filmrendezőnek, Wim Wenders-nek csütörtök este. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott gála házigazdája az NFI Filmarchívum volt, amely 1955 óta tagja a nemzetközi szövetségnek, a laudációt Enyedi Ildikó tartotta.

Az ünnepséget Ráduly György, az NFI Filmarchívum igazgatója nyitotta meg. „Nagy öröm, hogy most először házigazdái lehetünk a FIAF díjátadónak. 2017 óta elkötelezetten dolgozunk a Filmarchívum korszerűsítésén, valamint a klasszikus filmek és a mozikultúra közönségének építésén, létrehozva a restaurált filmek egyik legnagyobb fesztiválját Európában. Nagy megtiszteltetés, hogy Wim Wenders elfogadta meghívásunkat, és nagy öröm, hogy a közönségünk találkozhat vele. Hálásak vagyunk azért a fontos munkájáért, amelyet a filmmegőrzésért végez.”

Szeptember 23-án új helyszínen a Művész mozi Buñuel termében indul újra a Filmrendezők klubja, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének mesterkurzusa. A legtöbb betiltott film rekordját tartó rendező, Elek Judit korszakos alkotását, a Majd holnap című filmet lehet látni hosszú idő után ismét nagyvásznon. A vetítést követően maga a rendező – aki egyben az egyesület korelnöke is – szakmai fogásokba vezeti majd be az érdeklődőket, és mesél a pályájáról. A beszélgetést Till Attila vezeti.

A jegyek elővételben megvásárolhatók online a Művész mozi honlapján vagy személyesen a mozi jegypénztárában.

A film egy szerelmespár életébe enged betekintést, akik külön-külön házasságban élnek. Bár szeretik egymást, egyikük sem kész elveszíteni a házastársát, gyermekét. Kapcsolatuk nyílt titok a két családban, nem kell bujkálniuk, de tudják, előbb-utóbb megoldást kell találniuk a mindannyiukat felőrlő helyzetre. A film fellibbenti a fátylat a késő Kádár-kor zilált magánéleti viszonyairól, és arról a kilátástalanságról, amely nemcsak a szerelmi fészekül szolgáló, málló vakulatú falakat, hanem az egész korszakot körbelengi.

A filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.