MAGYAR MŰHELY
Gyulai Líviusz grafikáiban és rajzfilmjeiben az ízek és az abszurditások, a látványok és a trópusok, vagyis a stílus és a humor mindent fölülír. Legtöbb filmjében anekdotázik, sziporkázik, ötleteket vet föl és ejt el, úgy szövi a mese fonalát, oly csapongva s közvetlenül, akár, ha a barátaival csevegne.

Orosz István: Szindbád, bon voyage! (A rajzfilmes Gyulai Líviuszról) 
Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió (Premodern értelmiségi melodrámák – 2. rész)  
Pápai Zsolt: Befejezett jelenidő (A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000-2010)  
Stőhr Lóránt: Beavatás a varázslatba (Örök varázs – Tóth János kinematográfus)  
Kelecsényi László: Filmregény (Magyar filmek, 1896-2021)  

PREMIER PLÁN
Barabás Klára: „Az én politikám a zene” (Beszélgetés Tony Gatliffal)

ÚJ RAJ
Claudia Llosa álomszerű, a női trauma és a babonás hiedelmek motívumaival átszőtt filmjeiben a spiritualitás és a fejlett világ feszül egymásnak. A Fausta énekével (2009) ő lett az első perui rendező, aki Berlinből FIPRESCI- és Arany Medve díjat is hazavitt. Két első filmjében a nők ellen elkövetett erőszak, az Aloftban és a Lázálomban pedig a szeretett gyermek elvesztése áll a középpontban.

Kovács Kata: Nyughatatlan lelkek (Claudia Llosa)

Novemberben ünnepli első születésnapját a Filmio, ennek örömére péntek reggeltől vasárnap estig ingyenesen nézhető három vígjáték.

Megdönteni Hajnal Tímeát, Herczeg Attila filmje (2014) – Több mint százezer nézős, szókimondó romantikus komédia, melyben Osvárt Andrea más életre vágyó szupermodellt, Simon Kornél tutyimutyi jófiút és Szabó Simon tapló, fukszos, susogó mackós producert alakít. A történet kiindulópontja a 15 éves érettségi találkozó, ahol kiderül, hogy még mindig mindenki ugyanazt akarja: megdönteni Hajnal Tímeát. 

Új adásunkban Edgar Wright legújabb rendezését elemezzük ki, aztán egy olyan kultfilmet (Mélyvíz, 1970), amely bevallottan inspirálta az Utolsó éjszaka a Sohóbant. Folytatjuk a Coen-sorozatunkat is A nagy ugrással, de előtte még Wes Anderson legfrissebb agymenését (A Francia Kiadás) is darabokra szedjük. A podcastből kiderül többek közt, hogy

• Metoo-film-e a Soho,
• lehet-e egy szexmoziban randizni,
• beleszédülnénk-e mi is a medencébe Jane Ashertől,
• fogyasztható-e 100%-os töménységben Wes Anderson,
• melyik részén lehet a legjobban aludni,
• mi A nagy ugrás műfaja,
• és mennyire (nem) nihilista a Coen-filmek skáláján?

Vasárnap ért véget az idei Verzió Filmfesztivál a mozikban, ahova egy év kihagyás után térhettek vissza a dokumentumfilmek szerelmesei. Szombaton a díjátadó ceremónia keretében három fődíjat és három különdíjat adtak át a zsűrik és a szervezők. A fesztivál a héten online folytatódik: az összes film és a kapcsolódó beszélgetések elérhetőek lesznek a Verzió online felületén, közülük a magyar, a diák- és elsőfilmes versenyek filmjei is ingyenesen nézhetőek. A filmek november 21-ig kölcsönözhetőek.

November 10. és 14. között Budapesten, Kecskeméten, Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen és Szegeden rendezték meg a Verzió - Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál fizikai vetítéseit. 35 országból 64 filmet vetítettek, a legtöbb most volt látható először Magyarországon. A mozitermekbe visszatért a Verzió törzsközönsége, több telt házas vetítéssel zárult a fesztivál. Több mint 40 külföldi vendég érkezett a fesztiválra, akikkel a vetítések után izgalmas beszélgetések zajlottak, ezeket a fesztivál honlapján lehet visszanézni. A szombati díjátadón a zsűritagok és a szervezők átadták a 18. Verzió díjait, amelyek az alábbiak:

Még vasárnap estig látható a Ludwig Múzeumban a Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével megvalósult filmtörténeti tárlat, amely már 30 ezer nézőt vonzott.  

A Nemzeti Filmintézet 2021-ben sokszínű programsorozattal ünnepelte a magyar film 120 éves jubileumát, a kiemelt események egyike a Ludwig Múzeumban júliusban nyílt Nagylátószög – 120 éves a magyar film című hiánypótló kiállítás, amely a magyar filmtörténet első áttekintő, nagyívű bemutatása a kezdetektől napjainkig.

A kiállítás időrendbe állítva mutatja be az elmúlt 120 év filmtörténetét, ábrázolja a történelem és a film kapcsolatát és kölcsönhatásait, illetve számos korábban háttérbe szorult alkotó munkásságára hívja fel a figyelmet, valamint bemutatja a Magyarországról elszármazott, külföldön világhírűvé vált alkotók izgalmas pályáját is. A termeken végigfutó idővonalat gazdag mozgóképanyag egészíti ki, melyek közül több a kiállításon látható először. A tárlat 77 képernyőn pergő film mellett a filmgyártás tárgyi eszközeit is összegyűjti, a forgatókönyvektől a technikai eszközökön át a fesztiváldíjakig, személyes relikviáikig, melyekért a Nemzeti Filmintézet köszönettel tartozik az alkotóknak és hozzátartozóiknak, akik gazdagították a kiállítás tartalmát.

Új adásunkban a Taxisofőr írójának aktuális filmjét, az Oscar Isaac főszereplésével készült The Card Countert tárgyaltuk ki, illetve Sopranos-rajongókként a sorozat friss előzményfilmjét (The Many Saints of Newark) sem hagyhattuk ki. A Coen-sorozatunk már 4. résznél tartana, de A nagy ugrás helyett visszaugrunk 1985-be,ekkor mutatták be a Sam Raimi-féle Bűnözési hullámot, amelynek a Coenék írták a forgatókönyvét.
A podcastből kiderül továbbá, hogy

November 9-21. között a Toldi, Művész és Kino mozikban várja az érdeklődőket a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A 18. alkalommal megrendezett fesztivál szervezői 35 ország 64 filmjével készülnek, melyek ezúttal is a legaktuálisabb nemzetközi- és hazai emberi jogi témákat hozzák el, és többségében most lesznek először láthatóak Magyarországon. A fesztiválon bemutatott dokumentumfilmek a valóság rétegeivel foglalkoznak, mint az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért.

Sarkisova Oxana, a fesztivál igazgatója így foglalta össze: “Az idei év Verziójának “a valóság rétegei” jelmondatot választottuk. Hiszünk abban, hogy a dokumentumfilmek által hozott különböző látásmódok és tapasztalások segítenek minket abban, hogy minél többet fel tudjunk fedezni a körülöttünk lévő világból. A mindennapokban nagyon sok hírt fogyasztunk, mégis a legtöbbször felszínesen érnek minket ezek a hatások. A fesztivál idei filmjei segítenek elmerülni egy-egy témában, és emberi történetek által megismerni komplex folyamatokat.”