Schubert Gusztáv és a Filmvilág neve egybeforrt: az a szellemiség és szellemi magasság, amit ő képviselt a magyar filmkritika-írásban és lapszerkesztésben, páratlan. A miskolci CineFest (szeptember 6-14.) CineClassics-programja filmvetítéssel és egy kötetlen beszélgetéssel tiszteleg előtte.

Szeptember 12-én 17 órától a Művészetek Háza Béke termében barátai, családtagjai és munkatársai (többek között Baski Sándor, Gelencsér Gábor, Varró Attila) emlékeznek rá, előtte pedig levetítik Szirmai Márton 16 perces remeklését, az 2013-as Minimált, melynek Schubert Gusztáv játssza az egyik főszerepét. Egy egyetemi oktatót, aki részt vesz egy televíziós valóságshow-ban. A tét: ki költi a legkevesebbet egy nap alatt... Szomorú magyar humor, örök-aktuális áthallásokkal. A szervezők szeretettel várják Schubert Gusztáv minden barátját és kollégáját. 

 A 20. ünnepi CineFest szeptember 6-án kezdődik, több mint negyven premier várja a közönséget.

Új podcastunkban kibeszéljük (először spoilermentesen majd az adás végén spoileresen is) az új Alien-filmet, folytatjuk a Scorsese-sorozatot A téglával és a hongkongi eredetivel (Szigorúan piszkos ügyek), és megemlékezünk a nemrég elhunyt Alain Delonról is egy korai filmjével (A medence).

Menetrend:

3:55 - Alain Delon: a színész és az ikon
20:10 - Delon-sorozat #1 - A medence (1969)
48:30 - Alien: Romulus
1:11:15 - Scorsese-sorozat: A tégla + Szigorúan piszkos ügyek
1:55:30 - Ajánljuk még
02:02:30 - Alien: Romulus - Spoileresen

Bejelentették a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramját. Szeptember 6. és 14. között többek között Sundance, Berlin, Cannes, Karlovy Vary és Velence legnagyobb dobásai érkeznek Miskolcra. 

A korábban már bejelentett három alkotással együtt – Hajdu Szabolcs drámája, az Egy százalék indián, Sean Baker Arany Pálma-nyertes vígjátéka, az Anora és Yorgos Lanthimos szkeccsfilmje, A kegyelem fajtái – a versenyprogramba idén 16 film került, amelyek mindegyike Magyarországon legelőször a CineFesten debütál.

Az idei nyitófilm egy grandiózus norvég háborús mozi, a Sarkvidéki konvoj lesz. Henrik Martin Dahlsbakken hazájában hatalmas sikert arató munkája 1942-ben játszódik és megidézi, amikor a hagyományos szállítóhajók konvoja igyekezett eljutni háborús nyersanyagokkal Murmanszkba anélkül, hogy a Harmadik Birodalom levadássza őket. A Magyarországon mozivásznon egyedül a fesztivál keretében látható film a háború őrületét és értelmetlenségét mutatja be a civil tengerészek szempontjából.

A Szerethető néhány héttel ezelőtt a Karlovy Vary Filmfesztiválon rekordmennyiségűnek számító, összesen öt díjat nyert – többek között a legjobb színésznőnek járót. Lilja Ingolfsdottir rendezőnő párkapcsolati drámája egy házasság széthullását meséli el rendkívül érzékenyen, bármiféle állásfoglalás nélkül bemutatva az érem mindkét oldalát.

„Ha csak egy kicsit is jobban érdekelné a mozi, mint az üzlet, az egyik legnagyobb színészünk lehetne. Így csak az egyik legnépszerűbb…”

A múló évek megcáfolták a korabeli francia filmkritikus véleményét. Delonból remek színész lett, mi több, élő legenda, a francia mozi örök büszkesége. A mozi szerelmese, szakmájának egész életén át elkötelezett rajongója. Sohasem végzett színiakadémiát, mégis káprázatos színészi alakítások sorával írta be a nevét a mozi aranykönyvébe. Minden díjat elnyert, amit európai színész csak kaphat. Üstökösként ívelő pályafutása egybeesett az európai film nagy évtizedével. A „Jéghideg Angyal” – ahogy egy német kritikus találóan elnevezte – a legkiválóbb rendezőkel dolgozott, akiktől elsajátította a szakma minden csínját-bínját.

1935. november 8-án született Párizs külvárosában, Sceaux-ban. Apja mozivezető, édesanyja gyógyszerész volt. Szülei korán elváltak és a kis Alainnek hányatott, nehéz gyermekkor jutott osztályrészül. Nevelőszülők nevelték, majd 17 évesen Indokinába került katonának. 1956. május 1-én szerelt le és Párizsban alkalmi munkákból tartotta fenn magát. A szerencse 1957 májusában, a 10. Cannes-i Filmfesztiválon mosolygott rá, amikor egy amerikai tehetségkutató felfigyelt ragyogó külsejére. Hollywoodi szerződést ajánlott a megilletődött fiatalembernek, de az, némi habozás után, mégis francia filmekben kezdte el karrierjét.

A CineFest versenyprogramjából már kaptunk ízelítőt, most pedig nyilvánossá vált a dokumentumfilmes és a kitekintő szekció programja is. Utóbbi ezúttal az Európán kívüli filmeket sorakoztatja fel, és külön szekciót kapnak a kínai (China Focus) és a török (Turkish Days) alkotások. A CineDocs idei válogatásában többek között megismerhetjük a miskolci születésű Pressburger Imre, és egy másik, a filmkészítési technológiák forradalmasításában élen járó mozilegenda, Leni Riefenstahl életét, Bartók Béla eddig sokak számára ismeretlen törökországi kitérőjét, vagy az író Nemere István rendületlen munkakedvének titkát

Az Oscar-díjas rendező, Martin Scorsese gyerekként találkozott először az angol Michael Powell és a miskolci születésű Emeric Pressburger filmjeivel, azóta rajong értük. Őt szólaltatja meg a Made in England: Powell és Pressburger filmjei című, Berlinale-ról érkező munkájában a négyszeres BAFTA-díjas veterán dokumentumfilmes, David Hinton. A filmfelújításokban és -megőrzésben is aktív szerepet vállaló Scorsese gazdag archív anyagokra támaszkodva, lelkesen járja körül az alkotópáros rendkívül gyümölcsöző együttműködésének évtizedeit.

Új adásunkban kielemezzük az év egyik legnagyobb blockbusterét (Deadpool & Rozsomák), az év horrorjának kikiáltott Nicolas Cage-filmet (Longlegs), és folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat az Aviátorral.

Megbeszéljük többek közt, hogy

• miben különbözik a harmadik Deadpool-film az első kettőtől,
• miért a nosztalgia lett a fősodor,
• hogyan kell kezelni a hype-ot,
• félreértés-e Nicolas Cage sorozatgyilkosként,
• alulértékelt-e az Aviátor,
• és ki az új Howard Hughes?

Menetrend:

MAGYAR PANTHEON
Tarr szerint filmjeit félreértés pesszi mistának vagy szomorúnak tekinteni,  a  Panelkapcsolat  mégis  az  életmű  talán  legnegatívabb  darabja, amelyben nem ki zárólag a befagyott és perspektívátlan Kádár-rendszer értékválsága tükröző dik, hanem a megnevezhetetlen, ele mentáris hanyatlás: figurái a felvilágosodás és a humanizmus antitézisei.

Szekfű András: A nők meg elhervadnak (Életútinterjú András Ferenccel – 3. rész)     
Gál András: Az objektív szűrője (Dokumentarizmus és fikció Gazdag Gyula műveiben) 
Horányi Péter: Belső távolodások (Tarr Béla: Panelkapcsolat)   

NYUGAT-AFRIKA
Az afrikai kontinens északi régióinak film  történeti eszmélése csak kis fáziskésés ben van a világ vezető filmkultúráihoz képest, egyes szubszaharai  területek  lemaradása  viszont  hatalmas.  A  60-as  évek  első nagy klasszikusai óta azonban rohamos tempóban zárkózik fel a régió:  Nyugat-Afrika ma már a filmművészet új édenkertjét jelenti.