91 éves korában elhunyt a francia film legendája, Jean-Louis Trintignant.

Első szerepét az És Isten megteremté a nőt-ben játszotta Brigitte Bardot partnereként, a nemzetközi hírnevet a Claude Lelouch-féle 1966-os Egy férfi és egy nő hozta meg a számára. A Bernardo Bertolucci által rendezett A megalkuvó főszerepéért megkapta a legjobb férfi alakításnak járó Arany Pálma-díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Több olasz produkcióban szerepelt, ezek közül a legismertebb az 1962-ben készült Előzés, amelyben Vittorio Gasmannal játszott együtt, de szerepelt krimikben, giallókban, illetve Sergio Corbucci spagettiwesternjében, A halál csöndjében.

1968-ban a Berlinálén a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta Alain Robbe-Grillet A férfi, aki hazudik című filmjében nyújtott alakításáért, a cannes-i filmfesztiválon pedig Costa-Gavras Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című filmjéért díjazták.

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál június 9-12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott.

Vasárnap este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 20 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjak odaítéléséről. A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték. A legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajni vihette haza a Külön falka megrendezéséért. A legjobb női főszereplő kategória nyertese Hámori Gabriella lett a Legjobb tudomásom szerint című drámában nyújtott alakításáért, A játszma Évájának megformálásért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést is ő kapta. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Kulka János (A játszma) bizonyult a legjobbnak. Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért.

Új adásunkban foglalkozunk az év egyik legfontosabb blockbuster-bemutatójával (Top Gun: Maverick), egy új magyar időhurkos vígjátékkal (Zanox), a Netflix presztízssorozatának negyedik évadával (Stranger Things), és folytatjuk a Coen-sorozatot is az Égető bizonyítékkal.

A podcastből többek közt kiderül, hogy

• Hogyan lehet fillérekből hurokfilmet csinálni,
• mi az a legacy sequel, és a Maverick miért (nem) az,
• mitől működik az új Top Gun,
• mennyire nihilista az Égető bizonyíték,
• kirívóan idióták a film szereplői vagy csak átlagosan,
• és hol tart a Netflix marvelizációja

Menetrend:

A filmvetítések mellett változatos szakmai programokkal várja az érdeklődőket a második Magyar Mozgókép Fesztivál. Több kerekasztal-beszélgetés is lesz, a téma a közép-európai mozi covid utáni helyzete, a magyar egyetemi képzés versenyképessége, a hazai stúdiófejlesztések, illetve a szervizipar helyzete. Idén is lesz dokumentumfilmes panel és a FILMRE VELE! pitch-verseny is visszatér.

Június 10-én, 16 órától a veszprémi Hangvillában Bernd Buder, a FilmFestival Cottbus programigazgatója lesz a vendég. A téma: a közép-európai mozi covid utáni helyzete. Hogyan pozícionálja magát a kelet-közép-európai filmművészet a világjárvány és a háború tükrében? Milyen témák érdeklik ma a régió rendezőit? Milyen a viszony a multiplexek és a művészmozik, a szerzői filmek és a blockbusterek között?

Versenyre tud kelni a magyar egyetemi képzés az európai társegyetemekkel? Miben rejlik a hazai intézmények vonzereje a külföldi hallgatók számára? Mire van szükség: elitképzésre vagy a piaci igények kiszolgálására? Az „Iskolapadból a kreatív iparba” című beszélgetés során a négy meghatározó hazai egyetem képviselői ezeket a kérdéseket vitatják meg a Hangvillában, június 10-én 17:30-tól. Tervezett résztvevők: Fülöp József (MOME), Kiss Melinda (METU), Pálos György (ELTE), Vecsernyés János (SZFE).

A magyar versenyfilmek közül Az elveszíthető dolgok szeretete és a Felhők felett győzött, a nemzetközi válogatásból a litván techno-felnövéstörténetet díjazták

Véget ért a X. Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztivál, melynek nyerteseit a szerdai díjátadón jelentették be a Toldi moziban. A magyar versenyprogram elismeréseiről Slava Doytcheva színész-rendező, Moritz Lehr, az Interfilm Berlin szervezője, designer, valamint Nagy Borbála rendező, a tavalyi Friss Húson a legjobb magyar rövidfilmnek választott Pannónia dicsérete rendezője döntöttek. A nemzetközi zsűri tagjai Zachar Balázs producer, Lakos Nóra rendező, a CINEMIRA Gyerekfilm Fesztivál igazgatója, valamint Henning Backhaus rendező voltak.

A szakmai zsűrik mellett a X. Friss Hús közönsége négy kategóriában választotta ki kedvenceit. A Queer Dreams szekcióban Vermes Dorka Alba Vulva című filmjére érkezett a legtöbb szavazat, a @Midnight nevű horror blokkból a belga You’re Dead Helen-t díjazták, a nemzetközi dokumentumfilek között az I Miss You, Marius örvendett a legnagyobb népszerűségnek, a nemzetközi versenyprogramból pedig a The Last Day of Patriarchy kapta a közönségdíjat.

Három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet láthatnak a filmbarátok június 9. és 12. között. Füreden az Egészséges erotika vetítésével a fesztivál megemlékezik a nemrégiben elhunyt színészóriásról, Haumann Péterről. A közönség idén is szavazhat, hogy melyik mozifilmet találja a legjobbnak. A közönségdíjat a Magyar Mozgókép Díjakkal együtt vasárnap a veszprémi Petőfi Színházban adják át

Június 9-én, csütörtökön 21 órakor a veszprémi Malomkertben A játszma díszbemutatójával kezdődik a négynapos Magyar Mozgókép Fesztivál, ahol az alkotók közül többek között jelen lesz Nagy Zsolt, Staub Viki és Hámori Gabriella is. Június 10-én 15 órakor a balatonfüredi Balaton moziban az Egészséges erotika vetítésével a fesztivál megemlékezik a nemrégiben elhunyt színészóriásról, Haumann Péterről.  Utána 17 órakor ugyanott lesz látható Lőrincz Nándor és Nagy Bálint megrázó drámája, a Legjobb tudomásom szerint, majd közönségtalálkozó következik az alkotókkal, Hámori Gabriella főszereplő részvételével.

MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Óhullám (A Magyar Nemzeti Filmalap 2011–2019) 
Murai András: Gyomorgörcs és puncstorta (Ügynökfilmek a Kádár-korszakról)  
Rudolf Dániel: Áldozathozatal (Beszélgetés Zsigmond Dezsővel)
Kelecsényi László: Pisti a filmgyárban (Örkény-adaptációk)
Huber Zoltán: Követni a formát (Beszélgetés Sophy Romvarival)  

NŐI TESTEK
Adott a zavarba ejtő kérdés: valóban más-e amiatt nőként nőhorrort rendezni és egyúttal nézni is, mert a nőknek veleszületett közvetlen hozzáférésük van olyan tapasztalatokhoz, amelyekhez a férfiaknak önhibájukon kívül, születésüktől fogva nincs? És mi a helyzet más műfajokkal? Terhesség-horrorok, női szexkomédiák és serdülés mesék a kortárs tömegfilmben.

Forgács Nóra Kinga: Anyanyelv (Női reprodukciós horrorfilmek)  
Bartal Dóra: Mintha orvos írta volna fel (Autoerotika a sorozatokban)
Varró Attila: A vágy tüze (Szörnylányok és rémapák)
Kovács Kata: Semlegesítsd a belső pandádat (Domee Shi: Pirul a panda)

LENGYEL VILÁGOK
A lengyel film nemcsak hatalmas történelmi tablókban és kortárs politikai thrillerekben erős, hanem a hétköznapok megmutatásában is. A kisrealizmusból a lengyel filmek sokkal könnyebben billennek át a fekete komédia, a groteszk vagy az abszurd irányába, mint a magyarok.

Fekete Tamás: Dubaji lányok, lengyel nők (Új raj: Maria Sadowska)
Szíjártó Imre: Csodás életek (Lengyel hétköznapfilmek)
Varga Zoltán: Összefüggések pókhálója (Gombrowicz és Żuławski)