Több mint 260 éve, 1757 őszén a Habsburg Birodalom huszár tábornoka, Hadik András végrehajtotta a történelem egyik legbátrabb hadicselét. Seregével elfoglalta, megsarcolta Berlint és mielőtt a porosz király csapatai rajtuk üthettek volna, távoztak a meglepett fővárosból.

A mozikban március 9-től látható magyar kalandfilm, a HADIK ütközetekkel, fogolyszöktetéssel, ostrommal, kard- és pisztolypárbajokkal kísérve kívánja bemutatni, hogy miért is voltak akkoriban párját ritkító katonák a magyar huszárok.

„A Hadik előkészítése több évig tartott a 2021 őszén induló forgatásáig. Ezt az időt maximálisan igyekeztünk kihasználni többek közt arra, hogy a szereplőket felkészítsük a rájuk váró, cseppet sem könnyű feladatokra. A huszárok lovagolnak, csatába mennek, közelharcot vívnak, amiket az őket játszó színészeknek is készségszinten el kellett sajátítaniuk. Ezeknek a tréningeknek köszönhetően a felvételek során sokkal több olyan jelenetbe lehetett őket bevonni, amelyek esetén más filmekben már dublőröket alkalmaznának helyettük. Fantasztikus munkát fektettek a filmbe, ami a vászonról is vissza fog köszönni. Abban bízom, hogy a nézőknek folyamatosan jóleső meglepetésekben lesz része a szereplők játékát, bátorságát látva” –  Szikora János, a film rendezője.

Idén június 21–25. között rendezik meg Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált. A fesztivál versenyprogramjába 2021. február 1. után befejezett hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, téma megkötés nélkül. A filmalkotásnak kockáról-kockára, valamilyen animációs technikával kell készülnie. Fontos, hogy az animáció aránya több mint 50% legyen a filmalkotásban. A magyar versenyre azok a munkák nevezhetők, melyek Magyarországon készültek, vagy rendezőjük magyar.  Az európai versenyre nevezett filmalkotásoknak legalább 50%-ban európai tulajdonban kell lenniük.

Díjazta a 2022-es magyar filmeket a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és tévékritikus szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztálya.

A fődíjat, azaz a Filmkritikusok B. Nagy László Díját a Hat hét című film kapta. Szakonyi Noémi Veronika rendezőnek Tarr Béla adta át a díjat.

A legjobb rendezés díját Csuja Lászlónak és Nemes Annának ítélték oda a Szelíd című filmért, míg a legjobb animációs filmnek járó díjat Turai Balázs Amok című alkotása érdemelte ki.

Szelestey Bianka Pragma című alkotása a legjobb kisjátékfilm díját kapta, míg az előző év legjobb dokumentumfilmje Ugrin Julianna és Vízkelety Márton A döntés című alkotása lett. A legjobb forgatókönyv díját Lányi Zsófia érdemelte ki Veszélyes lehet a fagyi című filmért.

A podcast új adásában előbb előrenézünk, aztán visszafelé. Kezdésnek elmondjuk, hogy melyik az a 20 film, amit a legjobban várunk idén, majd a tavalyi év legjobb sorozatélményeit listázzuk. 

Résztvevők: Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka, Varga Dénes

AVATAR /KLÓN / ANDROID
Az Avatar: A víz útja megőrizte az eredeti ökológiai mondanivalóját, ami különösen aktuális a klímaváltozás korában. A 3D látványos és színpompás hiperralizmusa azonban pont ezt a természetélményt hamisítja meg. Cameron imádott édenkertjét kamerájával és megalomán technikai apparátusával jószándéka ellenére is gyarmatosítja.

Beregi Tamás: Éden, karnyújtásnyira (Avatar elveszett paradicsoma)
Csomán Sándor: Kiszervezett kötődés (Android/Gyerek)
Buzsik Krisztina: Közös többszörös (A klónozás és a kortárs sci-fi)

KÉPREGÉNY-VILÁGOK
Nemes Z. Márió: Poszthumán nemzetpolitika (Jonathan Hickman – Pepe Larraz: X-Men: Xavier világa / X hatványai)
Földváry Kinga: Kulturális kaleidoszkóp (Sandman-sorozat)

FÉRFIDRÁMÁK
Aronofsky test-trilógiájának főhősei (Pankrátor, Fekete Hattyú, A bálna) nem csupán mániákusok, de van egy személyes víziójuk, amely örvénybe taszítja őket, egy saját önmegvalósított verziójukról szóló álomképük: mindegyik egyfajta művész a maga módján – vászna pedig a tulajdon teste.

Varró Attila: Hústól a hájig (Test és melodráma 2.: Darren Aronofsky: A bálna)
Baski Sándor: A döntés, hogy maradjunk (Martin McDonagh: A sziget szellemei)
Roboz Gábor: Az együttérzés helye (Ausztrál férfidrámák)

ÚJ RAJ
Rudas Dóra: Magamon innen és túl (Rebecca Zlotowski)

Ingyenes filmekkel tiszteleg a FILMIO a január 28-án született, Kossuth- és Jászai Mari-díjas Kern András előtt. A 75. születésnapját ünneplő színészlegenda alakításait számtalan alkotás őrzi a Nemzeti Filmintézet streamingplatformján, amelyek közül A miniszter félrelép, a Ripacsok, valamint a Szabadíts meg a gonosztól mától vasárnapig ingyenesen megtekinthető.

A Szabadíts meg a gonosztól a második világháború idején játszódó dráma, amelyben a Kern András által játszott Adorján András ellop egy kabátot az édesanyja által felügyelt ruhatárból, hogy annak árából befizesse magát egy kuplerájba. A ruhatárosnő útra kel, hogy a kabátot előkerítse a romokban heverő Budapesten. Sándor Pál felejthetetlen alkotásában Kern András partnerei Garas Dezső és Psota Irén voltak.

Nyilvánosságra hozták a február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjait. Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta korunk égető kérdéseit feszegeti sci-fi animációjával, mely magyar-szlovák koprodukcióban készült a Filmintézet támogatásával és márciusban érkezik a magyar mozikba a Fórum Hungary forgalmazásában. A világpremierre a Berlinale Encounters versenyprogramjában kerül sor februárban az alkotók személyes részvételével.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta díjnyertes rendezőpáros első mozifilmje, a Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készült sci-fi, egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki. Ebben a kegyetlen világban, ahol a túlélésnek súlyos ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.