A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében adta át éves díját a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége, a FIAF a világszerte elismert német filmrendezőnek, Wim Wenders-nek csütörtök este. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott gála házigazdája az NFI Filmarchívum volt, amely 1955 óta tagja a nemzetközi szövetségnek, a laudációt Enyedi Ildikó tartotta.

Az ünnepséget Ráduly György, az NFI Filmarchívum igazgatója nyitotta meg. „Nagy öröm, hogy most először házigazdái lehetünk a FIAF díjátadónak. 2017 óta elkötelezetten dolgozunk a Filmarchívum korszerűsítésén, valamint a klasszikus filmek és a mozikultúra közönségének építésén, létrehozva a restaurált filmek egyik legnagyobb fesztiválját Európában. Nagy megtiszteltetés, hogy Wim Wenders elfogadta meghívásunkat, és nagy öröm, hogy a közönségünk találkozhat vele. Hálásak vagyunk azért a fontos munkájáért, amelyet a filmmegőrzésért végez.”

Szeptember 23-án új helyszínen a Művész mozi Buñuel termében indul újra a Filmrendezők klubja, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének mesterkurzusa. A legtöbb betiltott film rekordját tartó rendező, Elek Judit korszakos alkotását, a Majd holnap című filmet lehet látni hosszú idő után ismét nagyvásznon. A vetítést követően maga a rendező – aki egyben az egyesület korelnöke is – szakmai fogásokba vezeti majd be az érdeklődőket, és mesél a pályájáról. A beszélgetést Till Attila vezeti.

A jegyek elővételben megvásárolhatók online a Művész mozi honlapján vagy személyesen a mozi jegypénztárában.

A film egy szerelmespár életébe enged betekintést, akik külön-külön házasságban élnek. Bár szeretik egymást, egyikük sem kész elveszíteni a házastársát, gyermekét. Kapcsolatuk nyílt titok a két családban, nem kell bujkálniuk, de tudják, előbb-utóbb megoldást kell találniuk a mindannyiukat felőrlő helyzetre. A film fellibbenti a fátylat a késő Kádár-kor zilált magánéleti viszonyairól, és arról a kilátástalanságról, amely nemcsak a szerelmi fészekül szolgáló, málló vakulatú falakat, hanem az egész korszakot körbelengi.

A filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

A Filmvilág tizenhárom szakembert kérdezett meg a filmszakma különböző területeiről a kanonizáció szükségszerűségéről és legfontosabb területeiről (filmkritika, fesztiválok, filmoktatás), a válaszokból összeállított kivonat a szeptemberi szám Filmkanonizáció blokkjában olvasható: az alábbiakban Gyenge Zsolt (filmkritikus, egyetemi oktató) és Kocsis Ágnes (forgatókönyvíró-rendező) teljes válaszai olvashatók az öt kérdésre. (Az első rész Reisz Gábor és Vincze Teréz válaszaival itt olvasható.)

GYENGE ZSOLT

1/ Szükség van-e újrakanonizálásra minden korban vagy a klasszikusok épp a rendíthetetlen időtállóságuk miatt klasszikusok?

Teljesen mindegy a szükséglet, az újrakanonizálás zajlik, különösen, hogy a hetvenes évek vége óta a filmművészet egyre nagyobb része állandóan hozzáférhető újranézésre, így folyamatosan tesztelhetjük, jól öregedett-e egy mű. A klasszikusok kérdése bonyolultabb, mert ebben a formában ez a körkörös érvelés esete: valami azért klasszikus, mert klasszikusként kanonizálták, és azért kanonizálták akként, mert abban a pillanatban klasszikusnak, vagyis „rendíthetetlenül időtállónak” ítélték meg. Gadamer szerint bármely mű addig klasszikus (normatív és nem történeti értelemben), ameddig képes áthidalni a létrejötte és a befogadása között eltelt egyre nagyobb időbeli távolságot – amikor valamiért erre már nem képes, már csak rendkívül értékes történeti relikvia. Így aztán ebben az értelemben intézményi kanonizáció nem létezhet, hiszen a valóban klasszikus mivolt nem más, mint egy minden befogadáskor a műhöz intézett, érvényességről szóló kérdés.

Átadták a jubileumi, 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztiválon a norvég Szerethető három díjat nyert, de elismerték a magyar Január 2. és az amerikai Dìdi című filmeket is. A közönségdíjas az ugyancsak norvég Sarkvidéki konvoj lett. A fesztivál zárásaként a közönség a Tatami című filmet láthatta, amely az első, iráni és izraeli alkotó által közösen rendezett játékfilm.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Szerethető című film kapta, amelyet a rendező Lilja Ingolfsdottir személyesen vett át. A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek. A zsűri szerint a Szerethető rávilágít annak fontosságára, hogy először saját magunkat tanuljuk meg szeretni, hogy jobban tudjuk szeretni és elfogadni a körülöttünk lévő világot. A film a Pressburger Imre-díj mellett elnyerte a CICAE (Art Mozik Nemzetközi Szövetsége) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját.

A fesztivál Nagydíját, azaz a Zukor Adolf díjat az amerikai Dìdi (r.: Sean Wang), míg az idei évben indult East of Europe szekció díját a szerb 78 nap (r.: Emilija Gašić), a CineDocs díjat a német Riefenstahl (r.: Andres Veiel) nyerte el, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotását ismerte el.

Az Árva című alkotást a forgatókönyvet is jegyző Nemes Jeles László rendező családjának története ihlette, főszereplője a 12 éves Barabás Bojtorján.

A produkció hosszú hónapokon keresztül kereste a film fő- és kiemelt szereplőit, a casting kiterjedt Erdélyre és Kárpátaljára is. Végül több, mint 10 ezer gyerek meghallgatása után a 12 éves, budapesti Barabás Bojtorjánt (Andor) választották ki a főszerepre, Waskovics Andreát (Klára) és Gregory Gadeboist (Berend) pedig a kiemelt szerepekre.

Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró a főszerepet játszó Barabás Bojtorjánnal kapcsolatban kiemelte: “Már a meghallgatásokon kiderült, hogy pontosan érti a karaktert, így ösztönösen közelítette meg a feladatokat. A forgatókönyv közös olvasása során minket is meglepett a felkészültsége, érzékenysége. Korát meghazudtolva elemezte a történetet, napokig beszélgettünk róla. Saját gondolatait, érzéseit, tapasztalatait hozzáadva felépített magának egy külön világot, amely abszolút dialógusban volt az én víziómmal. Alkotótársként gondolkodott velem a történeten, a karaktereken, a szereplők viszonyain - s nekem épp ez volt az eredeti célom.”

A görög-francia rendezőlegenda, Costa-Gavras személyesen mutatja be a Jessica Lange és Armin Mueller-Stahl főszereplésével készült Zenedoboz című Berlinale Arany Medve-díjas filmjét a Maraton megnyitóján szeptember 17-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban, másnap szakmai kerekasztal beszélgetésen is részt vesz.

A politikai thriller műfaját megújító Costa-Gavras (1933) elsősorban politikai és társadalmi témájú filmjeiről ismert. Mintegy hét évtizedet felölelő pályafutásának egyik kiemelkedő alkotása a berlini filmfesztivál fődíjával, az Arany Medvével is jutalmazott Zenedoboz (Music Box, 1989), amely a XX. századi magyar történelem tragédiájára tekint vissza.

A magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvéből készült, részben Magyarországon forgatott film nagyszerű színészi alakításokkal, Jessica Lange és Armin Mueller-Stahl főszereplésével, megrázó erővel mutatja be, milyen következményei vannak a múlt elhallgatásának, hogy miért fontos az egyén és a társadalom szintjén is a felelősségvállalás, a történelemmel való szembenézés. A bemutatása idején szép sikert arató film producere Andy Vajna volt, aki idén ünnepelte volna 80. születésnapját.

Új adásunkban beszélünk arról a filmről, amely a Sight & Sound folyóirat  „minden idők legjobb filmjei” listája élén végzett (Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.), megemlékezünk a pár hete meghalt Gena Rowlandsről az egyik legjobb filmjével (Egy hatás alatt álló nő), folytatjuk az Alain Delon-minisorozatot (Kalandorok), és ajánlunk egy vámpíros coming of age-komédiát a MAX-ról (Humanista vámpír öngyilkos hajlamú személyt keres).  (Arról, hogy van-e bármi értelme egy „minden idők legjobb filmjei” listának, már beszéltünk egy korábbi adásban a Jeanne Dielman kapcsán.)

Menetrend:

00:03:45 - Streaming-ajánló: Humanista vámpír öngyilkos hajlamú személyt keres
00:24:30 - Egy hatás alatt álló nő
01:02:20 - Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.
01:42:25 - Jeanne Dielman spoileresen
01:51:40 - Alain Delon-sorozat: Kalandorok
02:14:25 - Ajánljuk még