A Filmvilág tizenhárom szakembert kérdezett meg a filmszakma különböző területeiről a kanonizáció szükségszerűségéről és legfontosabb területeiről (filmkritika, fesztiválok, filmoktatás), a válaszokból összeállított kivonat a szeptemberi szám Filmkanonizáció blokkjában olvasható: az alábbiakban Vincze Teréz (filmkritikus, egyetemi oktató az ELTE Filmtudomány Tanszékén, a Metropolis szerkesztője) és Reisz Gábor (forgatókönyvíró-rendező) teljes válaszai olvashatók az öt kérdésre.

REISZ GÁBOR

1/ Szükség van-e újrakanonizálásra minden korban vagy a klasszikusok épp a rendíthetetlen időtállóságuk miatt klasszikusok?

 Szerintem minden téren van, így a két emberöltőnyi filmművészettel sincs ez másképp, talán leginkább oktatási szempontok miatt. 

2/ Mi a szerepe a filmkritikának a kanonizálásban? Van-e különbség a nyomtatott és a digitális média jelentőségében ezen a téren?

A filmelemzések és kritikák velejárója a besorolás, összehasonlítás. A klasszikusok mint állandó mérföldkövek, irányadók térnek vissza, de ez a fajta gyakorlat a digitális médiában egyáltalán nem megszokott, sőt igazából ritka. A digitális médiafogyasztási szokásaink gyorsabbak, felületesebbek, ami miatt nem törekszünk az ilyen levezetésre.  

A mostantól évente megrendezésre kerülő BIFF - Budapest International Film Festival a szervezők szándékai szerint világ legfrissebb és legizgalmasabb fesztiválfilm-kínálatát hozza el a budapesti Corvin moziba. Budapest legújabb kulturális projektjének szervezői az őszi dátum mellett az első filmeket is elárulták a programból: a magyar nézők elsőként láthatják moziban az írek aktuális kultfilmjét (Kneecap); Cannes-i nagydíjas iráni családi drámát (The Seed of the Sacred Fig) vagy az A24 idei misztikus dobását (I Saw The TV Glow). 

Németország 2025-ös Oscar-nevezett filmjével, a Cannes-ban a zsűri különdíját elnyerő The Seed of the Sacred Fig premierjével debütál a BIFF – Budapest International Filmfesztivál, ami az első évben hat napon keresztül, húsz nemzetközi filmmel várja a nézőket a Corvin Moziban október 29. és november 3. között.

FILMKÁNON ÉS KLASSZIKUSOK
Akerman nevét a filmtörténeti kánon régóta a huszadik század második felének jelentős európai rendezői és a legismer­tebb kísérletifilmes nők között tartja számon: ezt az elit, búra alatti státuszt rendezte át némiképp a Sight and Sound 2022-es elhíresült szavazása, amely százas listájának élére repítette egyik legexplicitebben „női” filmjét.

Gelencsér Gábor - Markoja Csilla: A mérték és a rend (A kanonizáció kérdései)
Körkérdés a filmkánonról (Babos Anna, Barkóczi Janka, Donáth Péter, Forgács Nóra Kinga, Gyenge Zsolt, Győri Zsolt, Kocsis Ágnes, Kovács András Bálint, Muhi András, Nagy Borbála, Nevelős Zoltán, Reisz Gábor, Vincze Teréz)
Margitházi Beja: Nők, konyhák, hotelek és városok (Chantal Akerman: Jeanne Dielman)
Orosdy Dániel: A könnyedség súlya (Donald Sutherland 1935-2024)

MAGYAR MŰHELY
Az Egy százalék indián nem egy trilógia záróköve, hanem az elengedés és a gyász fejezete egy párkapcsolat három stációja közül: Hajdu Szabolcs interjúja a generációk különbségéről, a filmes politizálásról és a magánéleti traumák művészi feldolgozásáról.

Gökhan Ayhan: Szenvedésük hősei (A cigányság a kortárs magyar filmben)
Gyöngyösi Lilla: Örök börtön (Kristóf György: Zenit)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Megfogadtam, hogy nem fogok írni semmit” (Beszélgetés Hajdu Szabolccsal)

A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre rendezője Greta Lee ( Előző életek) és Andrew Scott (Sherlock, Ripley, Fleabag) főszereplésével forgatja első angol nyelvű filmjét 2025 tavaszán Budapesten és Bécsben, a Filmintézet támogatásával. 

A My Notes On Mars főhőse Margot, a házassági problémákkal küzdő tudós, aki megmagyarázhatatlan módon eltűnik egy hegyi túrán, ám pár héttel később felbukkan az emlékére szervezett búcsúztatón. Összetéveszti a férjét, Samet egy másik férfival - úgy tűnik, semmire nem emlékszik korábbi életéből, csak a Mars-kutatásról szóló jegyzetfüzetére, amelyet kétségbeesetten meg akar semmisíteni. Sam mégis úgy tekint a felesége visszatérésére, mint egy második esélyre.       

Schubert Gusztáv és a Filmvilág neve egybeforrt: az a szellemiség és szellemi magasság, amit ő képviselt a magyar filmkritika-írásban és lapszerkesztésben, páratlan. A miskolci CineFest (szeptember 6-14.) CineClassics-programja filmvetítéssel és egy kötetlen beszélgetéssel tiszteleg előtte.

Szeptember 12-én 17 órától a Művészetek Háza Béke termében barátai, családtagjai és munkatársai (többek között Baski Sándor, Gelencsér Gábor, Varró Attila) emlékeznek rá, előtte pedig levetítik Szirmai Márton 16 perces remeklését, az 2013-as Minimált, melynek Schubert Gusztáv játssza az egyik főszerepét. Egy egyetemi oktatót, aki részt vesz egy televíziós valóságshow-ban. A tét: ki költi a legkevesebbet egy nap alatt... Szomorú magyar humor, örök-aktuális áthallásokkal. A szervezők szeretettel várják Schubert Gusztáv minden barátját és kollégáját. 

 A 20. ünnepi CineFest szeptember 6-án kezdődik, több mint negyven premier várja a közönséget.

Új podcastunkban kibeszéljük (először spoilermentesen majd az adás végén spoileresen is) az új Alien-filmet, folytatjuk a Scorsese-sorozatot A téglával és a hongkongi eredetivel (Szigorúan piszkos ügyek), és megemlékezünk a nemrég elhunyt Alain Delonról is egy korai filmjével (A medence).

Menetrend:

3:55 - Alain Delon: a színész és az ikon
20:10 - Delon-sorozat #1 - A medence (1969)
48:30 - Alien: Romulus
1:11:15 - Scorsese-sorozat: A tégla + Szigorúan piszkos ügyek
1:55:30 - Ajánljuk még
02:02:30 - Alien: Romulus - Spoileresen

Bejelentették a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramját. Szeptember 6. és 14. között többek között Sundance, Berlin, Cannes, Karlovy Vary és Velence legnagyobb dobásai érkeznek Miskolcra. 

A korábban már bejelentett három alkotással együtt – Hajdu Szabolcs drámája, az Egy százalék indián, Sean Baker Arany Pálma-nyertes vígjátéka, az Anora és Yorgos Lanthimos szkeccsfilmje, A kegyelem fajtái – a versenyprogramba idén 16 film került, amelyek mindegyike Magyarországon legelőször a CineFesten debütál.

Az idei nyitófilm egy grandiózus norvég háborús mozi, a Sarkvidéki konvoj lesz. Henrik Martin Dahlsbakken hazájában hatalmas sikert arató munkája 1942-ben játszódik és megidézi, amikor a hagyományos szállítóhajók konvoja igyekezett eljutni háborús nyersanyagokkal Murmanszkba anélkül, hogy a Harmadik Birodalom levadássza őket. A Magyarországon mozivásznon egyedül a fesztivál keretében látható film a háború őrületét és értelmetlenségét mutatja be a civil tengerészek szempontjából.

A Szerethető néhány héttel ezelőtt a Karlovy Vary Filmfesztiválon rekordmennyiségűnek számító, összesen öt díjat nyert – többek között a legjobb színésznőnek járót. Lilja Ingolfsdottir rendezőnő párkapcsolati drámája egy házasság széthullását meséli el rendkívül érzékenyen, bármiféle állásfoglalás nélkül bemutatva az érem mindkét oldalát.