A Filmvilág tizenhárom szakembert kérdezett meg a filmszakma különböző területeiről a kanonizáció szükségszerűségéről és legfontosabb területeiről (filmkritika, fesztiválok, filmoktatás), a válaszokból összeállított kivonat a szeptemberi szám Filmkanonizáció blokkjában olvasható: az alábbiakban Barkóczi Janka (filmtörténész, archivátor az NFI Filmarchívumában) és Muhi András (producer, az INFORG Stúdió alapító tagja) teljes válaszai olvashatók az öt kérdésre. (Az első rész Reisz Gábor és Vincze Teréz válaszaival itt olvasható, a második Gyenge Zsolt és Kocsis Ágnes válaszaival itt olvasható.)

BARKÓCZI JANKA

1/ Szükség van-e újrakanonizálásra minden korban vagy a klasszikusok épp a rendíthetetlen időtállóságuk miatt klasszikusok?

Az újrakanonizálás fontos, mert mi magunk is másképp látunk egy filmet 10-20 év távlatából, és másképp látják a különböző generációk. Nem csak egymást követően, de egyszerre, párhuzamosan is többféle kánon működik – akár konfliktusban egymással –, és ezekben az adott pillanatnak megfelelően csúszkálhatnak a címek. Csak kevés abszolút időtálló alkotás létezik, de ezek saját jogon mindig megmaradnak a kánonban. Az igazán jó művek azok, amelyek évek, évtizedek során sem záródnak be, mindig képesek valamiféle diskurzust indítani.

MAGYAR NAPOK
A magyar szerzői filmre évtizedek óta jellemző az egy napos keretbe foglalt holtpontállapot bemutatása: Szilágyi Zsófia Egy nap és legújabb Január 2. című munkája a társadalmi körülményektől sem független bénult, változtatásra érett, de azzal fáradtan küzdő élethelyzetekről tudósít, ahogy Hajdu Szabolcs kamaratrilógiája is érzelmi patthelyzeteket rögzít (Ernelláék Farkaséknál, Kálmán-nap, Egy százalék indián).

Gelencsér Gábor: Látástól vakulásig (Egy nap-dramaturgia a magyar filmben)  
Kovács Kata: Együtt mentek (Szilágyi Zsófia: Január 2.) 
Kiss Dalma: „A hétköznapi hülyeségeket bámuljuk” (Beszélgetés Szilágyi Zsófiával)    

Pethő Réka: Szembenézés önmagunkkal (Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián)            

NŐI TEST / TRAUMA
Fargeat idei alkotása, az A szer egy fél évszázados rémfilmtrend összefoglalása: kozmetikai testhorrorja a közösségi média képözöne és a #metoo korában az ötven láb magas nők támadása és a groteszk testbarkácsolások fekete komédiái helyett a női húsból felburjánzó testképzavar gyomorforgató látványával szembesíti a nézőt.

Új adásunkban foglalkozunk Szimler Bálint régóta várt első nagyjátékfilmjével (Fekete pont), a Netflix toplistáját sokáig vezető Rebel Ridge-gyel, folytatjuk a Scorsese-sorozatunkat a Viharszigettel, és az őszi fesztiválos élményeinket (Velence, Toronto, Miskolc) is kibeszéljük.

Többek közt megbeszéljük, hogy

• Tényleg olyan jó-e A brutalista, mint a híre,
• leírható-e a magyar néplélek a tejfölös lángossal,
• a Rambóhoz vagy a westernekhez van-e több köze a Rebel Ridge-nek,
• hogy áll a közhelyekkel a Fekete pont,
• milyen menzatraumáink vannak,
• passzol-e Scorsese-hez a horror,
• és regényben vagy filmben erősebb a Viharsziget?

Menetrend:

Gombfoci-, mármint szektorlabdaemlékekről, Marlon Brandóról, színészet előtti és utáni színészekről beszéltünk a most mozikba került vígjáték, a Lepattanó főszereplőjével.

A Lepattanó szereplőinek életében mindennél fontosabb szerepet játszik a gombfoci. Pontosabban a szektorlabda. A rendező és forgatókönyvíró, Vékes Csaba igyekszik helyre tenni a fogalmat. A szektorlabdát a szereplők olyannyira komolyan veszik, hogy amikor egy nagyobb pénzösszeg az ölükbe hullik a gazdag milliárdos (Patrick Duffy) jóvoltából, azt azonnal a sportra költik. Terembérlésre, asztalra, mezre, egyebekre. Nem gombfoci. Ez nem gyerekjáték.

A magyar szabadalomnak is nevezhető szektorlabdát természetesen a színészeknek is ki kellett tanulniuk. Az ebben a filmben is erős apa figurát alakító Scherer Péter, vagyis Pepe, vitte a legtöbbre: a maroslellei bajnokságon, amire a színészek beneveztek, tovább is jutott az első körből. Először a filmről, erről az eredményről kérdeztük őt.

Vékes Csaba, a rendező kitalálta, hogy legyen egy házi bajnokság, aminek keretében mi megtanuljuk ezt a játékot, hogy ne kamuzzunk, amikor azt mondjuk, szektor, közelség vagy szabadrúgás, úgy beszéljünk ezekről, hogy pontosan tudjuk, miről van szó. Megtanított bennünket a hétszeres magyar bajnok, Horváth Imre, nagyon szerettük ezt a házi bajnokságot, és egyszer csak előállt a Vékes, hogy figyeljetek, beneveztünk benneteket az igazi magyar bajnokságra, Maroslellére, lemegyünk kisbusszal, aztán hajrá. Játszottunk igazi meccseket, igazi szektorlabdásokkal, rohadt jó élmény volt. Három döntetlennel és egy vereséggel továbbjutottam a csoportomból, én lettem a legsikeresebb a mi színész csapatunkból. Nem éltünk a lehetőséggel, nem mentem tovább, beültünk a kocsiba, és hazajöttünk. Állati helyes, megszállott, szeretetre méltó emberek, piciben koncentrálnak valami nagy győzelemre, akik ezt a sportot űzik. Csodálatos.

Neked volt gombfocicsapatod, amikor gyerek voltál?

A múlt héten lezajlott 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon mintegy 100 vetítésén több mint 21 ezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát. A Maraton programjából számos alkotás elérhető kiváló minőségben a FILMIO-n. A Hanna Schygulla és Marcello Mastroianni szereplésével készült Miss Arizona, a korszakos Valahol Európában, a fiatalság örökérvényű kérdéseit feszegető Szevasz, Vera és Gaál István klasszikusa, a Sodrásban csütörtöktől vasárnapig ingyenesen megtekinthető a magyar filmek streaming platformján.

Az énekesnő Mici második férjével mulatót nyit a pesti broadway-n, amely hamarosan a legfelkapottabb hely lesz. A család jól él, az Arizona bárók, milliomosok, befolyásos személyek törzshelye, ám vészterhes idők közelednek, ahol nem számít sem összeköttetés, sem pénz. Sándor Pál a Miss Arizonát is a rá jellemző virtuóz atmoszférateremtő készséggel forgatta – ezúttal két világhírű színésszel egészítve ki a nívós hazai alkotógárdát.

Árva gyerekek róják a szétbombázott országutakat a második világháború végén. Egy nap romos kastélyra bukkannak, amelynek híres karmester lakója önzetlenségével reményt mutat az elvadult fiatalok számára. A Radványi Géza rendezésben készült, 1947-ben bemutatott Valahol Európában a magyar filmtörténet egyik első világsikere, amely kíméletlen helyzetjelentés volt a háború által feldúlt Magyarországról.

Szeptember 30-án indul a Filmvilág filmművészeti folyóirat havi filmklubja a Bem moziban, amelynek programja az aktuális számokban szereplő cikkekhez tartozó filmekből válogat. A duplafilmes nyitóvetítés két játékfilmje: Roger Corman bizarr női testhorrorja, az 1959-es Darázsnő (The Wasp Woman), amely a Szer című friss Coralie Fargeat-film egyik előképének tekinthető, valamint Aristotelis Maragkos, görög kísérleti filmes 2021-es alkotása, az Örökkévalóság időmérői (The Timekeepers of Eternity), amely egy különleges papíranimációs technikával éleszti újjá a Stephen King-féle Langolierek-minisorozatot, egyetlen szűk órába tömörítve. Mindkét film magyarországi ősbemutató; eredeti angol nyelven, magyar felirattal kerül vetítésre. A program előtt Lichter Péter kísérleti filmes, a Frankenstein eksztázisa című filmtörténeti tanulmánykötet szerzője tart rövid bevezetőt. Belépőjegy a teljes programra 2200 forint, kizárólag a második filmre egy szeptemberi havi Filmvilág felmutatása.

A vetítés Facebook-eseménye itt érhető el.

Október 23. és november 3. között rendezik meg az első BIFF – Budapest International Film Festivalt, amely többek közt az idei Cannes-i filmfesztivál különlegességeiből válogat, de lesz retrospektív és kísérleti szekció, illetve itt lesz a hazai premierje a Magyarországon forgatott A brutalistának. Brady Corbet 220 perces filmjében Adrien Brody alakítja a magyar származású zsidó építészt, Tóth Lászlót, aki 1947-ben emigrál az Egyesült Államokba, hogy „megvalósítsa az amerikai álmot”.  Az idei Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Oroszlánnal díjazott film vágója Jancsó Dávid, ko-producere Petrányi Viktória, de feltűnnek benne olyan magyar színészek is, mint Vilmányi Benett, Hermányi Mariann, Mészöly Anna és Sztarenki Dóra.  

A BIFF teljes programja:

Nemzetközi versenyprogram