27 év után folytatódott David Lynch és Mark Frost kultikus sorozata, a Filmvilág podcast 12. adásában ennek örömére megvitatjuk, hogy (az első 5 epizódból ítélve) lesz-e újabb tévéforradalom, mitől működött az eredeti és mitől igen / nem az új évad.

A beszélgetés első fele (az új részeket illetően) spoilermentes, utána viszont (a 27. perctől) még a rajongói teóriákba is beleássuk magunkat. Közreműködik: Varga Dénes, Huber Zoltán, Baski Sándor. 

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)  

Idén ősszel visszatér a képernyőre a magyar HBO saját gyártású drámasorozatának harmadik, utolsó évada, amelyben újra láthatjuk Mácsai Pált Dargay András pszichológus szerepében. Míg az első két évad (elérhető az HBO GO-n) elsősorban a páciensekre fókuszált, a befejező szezonban maga a terapeuta kerül a középpontba. 

DARGAY ANDRÁS a sorozat harmadik évadát új lakásban, új barátnő oldalán, újfajta élethelyzetben kezdi. Aktuális esetei eddig nem tapasztalt mértékben teszik próbára szakértelmét. Elvált szülőként újra kell értelmeznie kapcsolatát fiával, és közben szembe kell néznie a komoly betegségre utaló fizikai tünetei mögött rejtőző lelki okokkal is. 

A főszerepet természetesen ezúttal is a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Mácsai Pál alakítja, aki a Terápia 2. évadában nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Televíziós Újságírók díját is. 

MAGYAR MŰHELY
A történelem teli van csapdakorszakokkal. Olyan évekkel, évtizedekkel, amikor az ország, a világ gyanútlanul masírozik békéből háborúba, félszabadságból teljes zsarnokságba. A XX. század világtörténeti és magyar történelmi csapdakorszakairól filmek sokasága szól, annyira hasonló stílusban, hogy külön alzsánert képeznek a történelmi filmben.

Hirsch Tibor: Csapdakorszakok (Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész)
Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon (Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész)
Babiczky László-Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem (A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész)

IDEGENEK A VADNYUGATON
Volt valami, amiben a kettéosztott Németország mindkét felében egyetértettek: az NSZK és az NDK westernfilm is az indiánoknak drukkolt. 1962 és 1985 között az egymással szemben álló két német államban, a nyugati/kapitalista Német Szövetségi Köztársaságban illetve, a keleti/szocialista Német Demokratikus Köztársaságban együttesen huszonhat indián western született.

Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya (Az elégikus western)
Füzes Dániel: Vértestvérek (Nyugat- és kelet-német indián westernek)
Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton (Fritz Lang westernfilmjei)

A KÉP MESTEREI
Varró Attila: A kalligráfus kézjegye (Kazuo Miyagawa)

DRAKULA 120
Százhúsz esztendő az öröklét kárhozatával megvert élőhalottak számára sem kevés idő. Éppen ennyi ideje, hogy 1897 májusában megjelent Bram Stoker regénye, a Drakula. A nagyívű könyv címszereplője, elválaszthatatlanul összefonódott a mozgóképpel.

Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… (Drakula-filmek)

HOLLYWOOD ARCAI
Orosdy Dániel: Valami más (Jonathan Demme)
Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok (Mike Birbiglia)

FILMEMLÉKEZET
Balázs Attila: Tollszedők (Aleksandar Petrović: Találkoztam boldog cigányokkal)

FESZTIVÁL
Huber Zoltán: Hozamkorlát (Titanic)
Baski Sándor: Számi vér (Titanic)
Buglya Zsófi: Mi marad a filmből? (Graz)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot (Dave Eggers: A kör)
Sepsi László: Az utópia öröme (James Ponsoldt: A kör)

KRITIKA
Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus (Pedro Almodóvar: Julieta)
Varró Attila: Kígyó a kertben (Ridley Scott: Alien: Covenant)
Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes (Lichter Péter: Fagyott május)
Kránicz Bence: Mentek, maradnak (Breier Ádám: Havanna, csak oda)

A címlapon: Mundruczó Kornél: Jupiter holdja – Az InterCom júniusi bemutatója.

2017-ben a Budapest Rooftop Cinema immáron ötödik alkalommal szervezi meg nyári vetítéssorozatát a város fölött, a Corvin Club tetőteraszán. 

Az idén ötéves BRC arculata, weboldala megújult, és technikailag is fejlődött: egy Christie Digital DLP 2K minőségű projektor gondoskodik a mozikban megszokott képi minőségről. 

Az évadnyitó vetítés június 12-én, hétfőn lesz: a Donnie Darko című sci-fi thrillerrel a Budapest Rooftop Cinema Classics indul útjára. Ezen a programsorozaton belül minden héten újabb és újabb meglepetések várják hétfőnként a nézőket: hol egy elévülhetetlen klasszikus, hol egy megunhatatlan vígjáték, hol egy kultikussá vált trash movie lesz terítéken – eredeti nyelven, magyar felirattal. 

Az idei szezon egyik legizgalmasabb programja a Budapest Rooftop Cinema, a Film.hu és a Magyar Nemzeti Filmarchívum Magyarok a háztetőn című közös vetítéssorozata lesz. Ennek keretein belül a magyar film szerelmesei a hazai filmtörténet ikonikus és kultikus remekművei mellett az elmúlt évek legnagyobb sikereit is megtekinthetik magyar nyelven, angol felirattal. A rendezők, színészek és filmes szakemberek is eljönnek, hogy új szempontokat adjanak a filmek megtekintéséhez. 

Bár tőlünk nyugatabbra könyvtárnyi irodalom boncolgatja a sci-fi és a társadalomtudományok izgalmas átfedéseit, nálunk még mindig feltűnő kivételnek számít, ha egy jogász vagy szociológus popkultúrával is foglalkozik. Bár az önmagát komoly színben láttatni igyekvő akadémikus gondolkodás hajlamos idegenkedni az olyan dolgoktól, ahol a tömeg és szórakoztatás szavak is felbukkannak, a sci-fi és a fantasy műfajai valójában tökéletesen alkalmasak egészen elvont fogalmi struktúrák szélesebb közvetítésére. Tóth Csaba politológus tavaly megjelent könyvével (A sci-fi politológiája) már bizonyította, a “tudományos ismeretterjesztés” sem feltétlenül egyenlő a répafőzelék-szagú unalommal. A szerkesztői közreműködésével készült Fantasztikus világok tovább szélesíti a palettát: a tanulmánykötet elemzései a Csillagok háborújától a Trónok harca földjein át egészen az élőhalottakig nyújtóznak.

A Fantasztikus világok megjelenése már csak azért is örömteli, mert Tóth Csaba mellett így újabb szerzők “coming outoltak”, azaz a nevükkel is vállalták, hogy fiktív világokkal kapcsolatban is feltehetők izgalmas és releváns társadalomtudományi kérdések. A tizenöt fős névsor többségében politológusokból, szociológusokból, jogászokból és újságírókból áll össze, ami törvényszerűen garantálja a nézőpontok és megközelítésmódok változatosságát. A szövegekre jellemző eklektika a könyv legnagyobb erőssége és komolyabb problémája is egyben. Az érintett témák üdítő sokszínűsége mellett sajnos az elemzések minősége is ingadozó, de az ötletesebb felvetések szerencsére azért jókora túlsúlyban vannak.