Tizennégy évvel a Kontroll után Antal Nimród újra magyar filmet készített, ráadásul nem másról, mint a 90-es évek emblematikus bűnözőjéről, Ambrus Attiláról. Nekünk ennyi már bőven elég, hogy mikrofon(ok) elé üljünk és megbeszéljük többek közt, hogy

• szabad-e filmet készíteni egy bűnözőről?
• tényleg létezik (létezett-e) Ambrus-kultusz,
• és sikerült-e Antalnak megragadni a lényegét?
• + mi az, ami hiányzik a filmből, és mi az, amivel elégedettek vagyunk.

Közreműködtek: Baski Sándor, Huber Zoltán, Huszár András.

A podcast régebbi epizódjai a Mixcloudon érhetőek el, de az iTunes-on is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.)    

Az egész estés versenykategória győztes filmjét, A hegyek és vizek könyve című animációt Hszuan Liang és Csun Csang rendezte. A filmben egy 16 éves lányt delfinként az emberek közé küldenek beavatási szertartása részeként. Amikor bajba kerül, egy fiatalember az élete árán menti meg, ezért a lány hálából megpróbálja feltámasztani a fiú lelkét. Shelley Page, a zsűri elnöke azt mondta: a zsűrire mély benyomást tett a kínai alkotás történetének egyedülálló és varázslatos univerzuma, valamint emlékezetes és összetett karakterei. A testület szerint a rendező a két- és háromdimenziós technikát is sikerrel használta fel a szórakoztató és gazdag látványvilágú film létrehozásában.

A mezőnyben versenyzett még az iráni Teheráni tabuk, a Zombillénium belga-francia és A saját hangod című japán alkotás. Katabucsi Szunao filmje, A világ innenső végén a zsűri külön elismerését kapta, mert az alkotás érzékeny és részletes leírását adja egy japán kis közösség hétköznapjainak, amelyet mélyen érintenek a korabeli történelmi események, a második világháború. Az egész estés animációkat értékelő nemzetközi zsűri tagja volt Jacques-Rémi Girerd rendező-producer, Kimmo Sillanmikko producer, fesztiváligazgató, Shelley Page animációs tehetségkutató és Vassilis Konstandopoulos filmforgalmazó.

Több száz filmterv közül a legjobb háromba került Szőcs Petra rendező és Nagy V. Gergő forgatókönyvíró Deva Mall című filmterve a velencei Biennale College programján, és ezzel elnyerte a megvalósításhoz szükséges gyártási támogatást. A filmtervet a rendező és a forgatókönyvíró Fülöp Péter producerrel közösen fejlesztette Velencében, ahol a győztes forgatókönyv többek között kanadai, kolumbiai, lengyel, mexikói és spanyol projektek között bizonyult a legjobbnak.

A Deva Mall az első magyar filmterv, amely elnyerte a Biennálé támogatását. A mágikus realista dráma egy kamaszlányról szól, aki új anyát akar szerezni magának. Szőcs Petra a Biennálé támogatása mellett a résztvevők közül egyedüliként elnyerte az EURIMAGES ösztöndíját is. 

DETEKTÍVMOZI
A hagyományos krimi, legyen elsősorban whodunnit, howdunnit vagy whydunnit, kérdőszóra épül: a kíváncsiság ősi érzelméből táplálkozik, amely kezdettől az invenció alapját jelentette az emberiség szellemi evolúciójában. Minél érdekesebb a rejtély, annál jobban leköti a nézőt a megoldás folyamata: a műfaji népszerűség titkai tehát igen egyszerű, izgalmas, csavaros és szokatlan megoldást kínáló talánnyal kell székéhez szegezni a publikumot – még ha a kortárs nyugati tömegfilm immár nem is hisz benne. 

Varró Attila: Bezárt szoba (Kortárs krimik)
Schreiber András: Tykwer, Alexanderplatz (Tom Tykwer Babylon Berlin)
Kránicz Bence: Kopott kalap, gyűrött ballon (Gárdos Éva: Budapest Noir)

MAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: „Ne legyen rabja saját legendájának” (Beszélgetés Antal Nimróddal)
Varga Zoltán: A hét törpe rémálma (Nepp József – 1934-2017)
Szekfű András: „Nem éreztem cinizmust” (Beszélgetés Makk Károllyal (1971) – 2. rész)
Cserháti Zoltán: Trükkökről és függőségekről (Beszélgetés Odegnál Róberttel)
Varga Zoltán: Száll az ének képről képre (Arany-animációk)
Barkóczi Janka: A zuglói Hollywood (Filmgyári centenárium)

A KÉP MESTEREI
Sven Nykvist több mint száz filmet számláló operatőri munkássága (Tükör által homályosan, Persona, Suttogások,sikolyok, Fanny és Alexander; Áldozathozatal) szorosan kötődik az európai modernizmushoz: onnan indul ki, s oda tér vissza. A szénrajzok fekete-fehérétől az olajfestmények koloritjáig, avagy Bergmantól Hollywoodig ível a svéd operatőr életműve.

Gelencsér Gábor: A széntől az olajig (Sven Nykvist 1922-2006) 

FILMZENE
Pernecker Dávid: Beszédes dallamok, üvöltő csendek (Carter Burwell)

TÁVOL-KELETI ANIMÁCIÓ
Makoto Shinkai 2016-os rajfilmje, a Kimi no Na Wa (A neved) az elmúlt egy évben sorra döntötte meg a japán nézettségi rekordokat, a valaha készült legnagyobb bevételű japán filmek versenyében megelőzte a korábban utolérhetetlennek látszó Chihiro Szellemországbant. Ő lenne a Miyazaki utódja?

Lovas Anna: Távoli hangok (Új raj: Makoto Shinkai)
Varró Attila: Világok határán (Koreai animáció)
Sepsi László: Fogd a pénzt (Jian Liu: Have a Nice Day)

FESZTIVÁL
Schubert Gusztáv: Foxtrott a halállal (Velence)
Huber Zoltán: Büszke befogadók (Toronto)

KÍSÉRLETI MOZI
Máté Bori: Az ősélmény horrorja (Stan Brakhage kísérleti dokumentumfilmjei) 

TELEVÍZIÓ
Baski Sándor: Rémálomban élni (David Lynch: Twin Peaks)

FILM/REGÉNY
Pethő Réka: Horrorba fulladva (Yrsa Sigurðardóttir: Emlékszem rád)
Benke Attila: A krimi megkísértése (Óskar Thór Axelsson: Emlékszem rád)

KRITIKA
Kolozsi László: Hétköznapi férfiak hétköznapjai (Politzer Péter: Férfikor)

A címlapon: Sally Potter: A vendégek (Kristin Scott Thomas) – A Cirko Film bemutatója.

Makoto Shinkai 2016-os filmje, a Mi a neved (Kimi no Na Wa?) az elmúlt egy évben sorra döntötte meg a japán nézettségi rekordokat, a valaha készült legnagyobb bevételű japán filmek versenyében megelőzte a korábban mindent vivő Chihiro Szellemországbant, több mint húsz hazai és nemzetközi filmes díjra jelölték, amiből tízet meg is nyert, és már J.J. Abrams is bejelentette az amerikai remake igényét. 

De hogyan jutott el alig húsz év alatt az egyetemről frissen kikerült videójáték-animátor a „következő Miyazaki” címig?

Andy Weir új könyvével kapcsolatban az első kérdés nyilván az, vajon van-e olyan jó, mint A marsi. Nos, erre ugyan egyértelmű és határozott nem a válasz, az Artemis így is egy rendkívül szórakoztató, átlagon felül megírt sci-fi. Azon olvasóknak pedig, akik különféle zsilipek elkötelezett hívei és/vagy lenyűgözi őket a hegesztés szikrázó világa, remek hírünk van. Az űrkutatásért fanatikusan rajongó Weir brutális részletességgel taglalja, hogyan is nézne ki egy város a Hold felszínén, csak közben néha magunkra hagy minket, a fizikába vagy kémiába kevésbé szerelmes olvasókat.

Igaz, a könyv fő attrakcióját nyilván a Hold görög istennőjéről elnevezett városka leírásai adják, és ezen a vonalon Weir jóval tovább megy, mint a világhírt elhozó első regényében. Nemcsak aprólékosan körbejárja a különleges helyszínt, de a felhasznált anyagoktól kezdve a kisebb gravitáción át egész a sajátos gazdasági/szociális következményekig tényleg próbál mindent a lehető legpontosabban elképzelni. Az egyébként kimondottan frappáns társadalomtudományi kitérők mindenképpen előrelépést jelentenek az előző könyv kissé nyomasztó természettudományos fókuszához képest. A saját valuta és az Artemis speciális kereskedelmi rendszere nemcsak alaposan kidolgozottak és reálisak, de az események szempontjából is fontossá válnak, így ezek az elemek a történetbe is remekül illeszkednek.

November 29. és december 3. között a 15. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Kino moziban nézheti meg a közönség az elmúlt év legjelentősebb animációs alkotásait a világ minden tájáról. A fesztivál öt napja alatt több mint 200 új animációs rövidfilmet és 13 egészestés mozit láthat majd a közönség.

A fesztivál nyitófilmje a Have a Nice Day című kínai egész estés animáció, amely az Anilogue előtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be, s mely a későbbiekben a Cirko Film forgalmazásában fut majd a magyar mozikban. A fesztivál öt napja alatt több mint 200 új rövidfilmet és 15 egészestés mozit láthat a közönség, köztük a tavalyi Anilogue nyertesét, a Pszichonauták – Az elveszett gyerekek című szürreális, antiutópisztikus fantasy-t. A csúnya rossz róka című francia gyerekfilmben az Oscar-díjra jelölt animátor és képregényrajzoló, Benjamin Renner (Ernest & Celestine) a vicces állati történeteket bemutató, saját képregényét viszi vászonra. A vad bolygó egy távoli bolygón játszódik, ahol óriások uralkodnak és a kicsi embereknek folyamatosan harcolniuk kell a túlélésért. A népszerű "Ted Sieger's Molly Monster" TV-sorozat alapján készült Szörnyeteg Mollyt pedig a legfiatalabb fesztiválozóknak ajánlható. A Hilda néni! – melyet Cannes, Annecy és Locarno fesztiváljai egyaránt műsorukra tűztek – a zseniális francia művész, Jacques-Rémy Girerd munkája. A kenyérkereső (The Breadwinner) – melynek társproducere Angelina Jolie – a Tenger dala Oscar-jelölt alkotóinak új animációja. Az idei Anilogue zárófilmje a legendás Makoto Shinkai új alkotása, a Mi a neved? lesz, mely Japánban minden idők legnézettebb animációs filmje.