A CINEMA NICHE egy havonta jelentkező vetítéssorozat, ahol a hazai mozikban be nem mutatott filmeket lehet megnézni szélesvásznon, egy alkalommal, magyar felirattal. Az első alkalom október 28-án, vasárnap lesz a Corvin moziban, az első film az El Club.

A chilei Pablo Larraín a Berlinálén a Zsűri Nagydíját elnyert mesterművével, az El Club című film vetítésével indul a havonta jelentkező vetítéssorozat, a NICHE, melynek szervezői közösséget szeretnének építeni. Donáth Péter és Bognár Péter ötletgazdák régi vágya valósul meg a CINEMA NICHE (ejtsd: nís) vetítéssorozattal. Donáth a projekt elindításának okairól így mesél:

"Célunk egy filmszerető közösség kialakítása, akiknek folyamatosan gyűjthetjük a fesztiválokon látott izgalmas kortárs filmeket, megkerülhetetlen nagymesterek és egyéni látásmóddal rendelkező új alkotók munkáit egyaránt. Segítünk az óriási zajban felhívni a figyelmet azokra a filmekre, amiket kár volna kihagyni bárkinek, akit érdekel ennek a művészeti ágnak a fejlődése vagy csak szeret különleges és emlékezetes filmeket nézni. Olyan filmeket vetítenénk, amik moziélményként működnek a legjobban (szélesvászon, jó hangminőség, közösségi élmény) és eddig nem volt rá lehetőség, hogy moziban lehessen látni őket. Igyekszünk majd bemutatni az elmúlt évek legjobb mozikból kimaradt filmjeit, és azokat a friss filmeket is, amiket vagy csak valamelyik streamszolgáltatón vagy még ott sem lehet látni itthon." 

Árva Márton portréja a rendezőről ide kattintva olvasható.

Az audiovizuális örökség világnapján, október 27-én a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum két teljeskörűen restaurált magyar klasszikus filmet mutat be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. 

14 órától Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjét vetítik, amely október közepén nagy sikerrel mutatkozott be a lyoni Lumière Fesztiválon, a restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén. Fábri Zoltán 1956-ben készült filmje az egyik első, vizuális nyelvében is modern magyar filmparabola, amely érzékenyen ábrázolta, mennyire manipulálható a tömeg, és hogy milyen cselekvési lehetőségei vannak a kisembernek egy embertelen korban. A film 1957-ben elnyerte a Karlovy Vary filmfesztivál első díját, 1968-ban a magyar filmkritikusok szavazásán bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, majd 2000-ben az Új Budapesti Tizenkettő-be is. 

Utazók, útra fel! – Mit kell tudni róla?

Bár a film noir tündöklését számos hollywoodi siker fémjelezte, a filmtípus valódi fejlődése a felszín alatt, a nagy stúdiók mögötti sikátorokban, a szegénysoron ment végbe. Az olcsó, B-kategóriás mozikat futószalagon gyártó producerek érzékenyen követték az uralkodó trendeket, és gyorsan felfedezték a sötét krimikben rejlő lehetőségeket. Minél mocskosabb, erőszakosabb és kiábrándultabb, annál jobb: az alacsony költségvetés és a hatásvadászat kényszere mintegy mellékesen lehetőséget teremtett a kísérletezésre is. A vezető stúdiók szigorú gyártási folyamataival szemben a kisebbeknél nem fogták olyan szorosan a gyeplőt, így az igazán tehetséges alkotók gyakran a hátrányból kovácsoltak előnyt. Bár a film noir meghatározását és pontos határait ma is komoly viták övezik, a vonulat ma már kultikus alkotásai között többségben vannak azok a darabok, melyeket annak idején a kissé lesajnáló B-kategóriába soroltak.

Az egyik legismertebb és legaktívabb magyar producer, Pusztai Ferenc (Friss levegő, A nyomozó, Utóélet, Kút, Nyitott, Lajkó - Cigány az űrben, Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) ) tavaly a rendezésben is kipróbálta magát. Az abszurd szatírában Jankovics Péter és Gera Marina játssza a főszerepeket, de Gigor Attila rendező is feltűnik egy epizódszerepben.

Szinopszis:
Balázs zenész; élete reménytelen, karrierálmai nem váltak valóra, minden tekintetben kiüresedett. Egyedül él lakásában, emberi kapcsolatai is csak online felületeken működnek. Egy esti internetes böngészés során egy weblapra bukkan, amely fapados temetési lehetőséget kínál. Balázs elhatározásra jut: megszervezi saját temetését, végső búcsút intve a világnak.

Végigmentünk a macsóság hollywoodi apostolának karrierjén a Halálos fegyvertől Az utolsó cserkészen át az új Predator-filmig. Megvitattuk többek közt, hogy

• szerzőnek számít-e egyáltalán,
• hogy lett belőle sztár-forgatókönyvíró, ha nem is robbantottak kasszát a filmjei
• tényleg ugyanazt a sztorit írja mindig,
• mi ez a karácsonymánia,
• van-e rendezői stílusa,
• és egyáltalán, van-e helye az általa képviselt, nem annyira PC-világképnek a moziban 2018-ban?

Október 20-23. között a 8. Mozinet Filmnapokon Oscar-díjat nyert, vagy jelölt alkotók filmjei láthatók premier előtt országosan több art moziban. Paolo Sorrentino Berlusconit bemutató alkotása, Asghar Farhadi Mindenki tudja című feszes thrillere az Oscar-díjas Penélope Cruz és Javier Bardem főszereplésével, az Oscar- és BAFTA-díjas lengyel Pawel Pawlikowski Hidegháborúja, a lebilincselően izgalmas kolumbiai Az átkelés madarai, az első libanoni film Oscar-jelölt film, A sértés most lesznek először láthatóak hazánkban. A filmvetítéseket számos ingyenesen látogatható kiegészítő program színesíti majd a budapesti Puskin moziban. Lesz „Sértődj velünk” játék, akusztikus jazz koncert, közönségtalálkozó Natalia Reyes-szel, Enyedi Ildikóval és Zányi Tamás hangmesterrel, valamint az idén 20 éves Mozinet szülinapi bulija és borkóstoló. 

Október 20-án, szombaton az első Oscar-díjra jelölt libanoni filmhez, A sértéshez kapcsolódik kísérőprogram a Puskin moziban. A film 18.15-kor látható a Metropolis teremben, majd 20.20-tól a Kávézóban a Rapid Randi egyik alapító tagjának vezetésével játék lesz „Sértődj velünk” címmel. A játékmester által összepárosított embereknek 7 perc áll rendelkezésre, majd tovább kell ülniük, így mindenki mindenkivel beszélgethet. Minden vállalkozó kedvű résztvevőt a Mozinet vendége egy pohár italra. A beszélgetés témája természetesen A sértés lesz, és minden, ami hozzá kapcsolódik: vallás vagy szekularizáció, anómia, asszimiláció, attitűd vagy akár politika. 

Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a budaörsi Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, amelyen a főszereplők a pályájuk elején álló fiatal animációsfilm-alkotók. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjei mellett egész estés filmek, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A kicsik sem maradnak filmek nélkül: országszerte és határon túl is animációs vetítések várják őket. 

A 7. Primanimára közel félezer nevezés érkezett 26 országból, amelyből az előzsűri 14 elsőfilmet, 26 diplomafilmet és 21 diákfilmet, azaz összesen 61 rövidfilmet, valamint 32 gyerekfilmet választott ki, amelyek a Primanima díjaiért szállnak versenybe. 

Az idei fesztivál mottója akár az is lehetne: éld túl az életet animációval. A londoni Royal College of Arts-on végzett Diyala Muir 2016-ban a legjobb diplomafilmnek járó elismerést kapta A buli másnapján (The Day After The Party) című filmjéért, idén a Kék kezek (Blue Hands) című elsőfilmje került a versenyprogramba, melyben egy közösségi médiában elmerülő fiatal lány próbálja feldolgozni az elfojtott gyászát. Szintén első önálló filmjével jelentkezik Martina Scarpelli, akinek Cosmoetico című szokatlan hangulatú kisfilmje után Tojás című szürreális alkotása látható a fesztiválon, amely az étkezési zavarokkal élők fejébe enged betekintést a rendező saját élményei alapján. Paulina Ziolkowska az Oh, anyám! (Oh Mother!) sikeres fesztiválkörútja után ismét egy diákfilmmel jelentkezik: az idei Berlinalén külön elismerésben részesült Egészségedre! (Bless You!) az emberek egymás közti zsörtölődő és idegbajos viszonyára reflektál egy absztrakt, vibráló színű animációban. Hegyi Olivér MOME-s diplomafilmje, a szakítás utórezgéseit fájóan humorosan bemutató Take Me Please című film többek közt Annecyban és Szarajevóban is szerepelt.