Az Artmozik Éjszakáján öt fővárosi művészmozi összesen 14 termében este 6-tól másnap reggel 6-ig folyamatosan pörögnek a filmek, amelyek egyetlen belépő megvásárlásával korlátlanul látogathatók.

A népszerű és rendszerint telt házzal futó rendezvényben résztvevő mozik: Művész, Puskin, Toldi, Tabán, Kino Cafe. A belépésre szolgáló karszalagok kizárólag e mozik pénztárában, személyesen vásárolhatók meg 3500 ft /db áron. Az egyes vetítésekre nincs helyre szóló jegy, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik.

Idén is bekerültek a műsorba olyan filmek, amelyeket az országos premier előtt, az Artmozik Éjszakán láthat először a hazai közönség, ilyen a Yao utazása Omary Sy, a Csillagok határán Robert Pattinson főszereplésével, A szavak ereje és a Mr. Casanova, Pedro Almodóvar új filmje, a Fájdalom és dicsőség, valamint a Pajzán kíváncsiság. De május 17-én éjszaka még egészen friss bemutatónak számít A szívek királynője és a magyar underground együttesekre fókuszáló Pécsi szál is.

Az elmúlt hónapok legnagyobb artmozis sikerei közül is válogathatunk, látható lesz többek között Triertől A ház, amit Jack épített; az új Csillag születik; a magyar animációs Ruben Brandt, a gyűjtő; és Gaspar Noé legutóbbi vizuálorgiája, az Extázis is. Külön említést érdemelnek továbbá azok a filmek, amelyek már kikerültek a mozik műsorából és feltehetően most láthatók utoljára nagyvásznon, mint a Suspiria, vagyis a Sóhajok, az azóta Európa-szerte remake-elt Teljesen idegenek, vagy Nicolas Cage korábbi meglepetésfilmje, a Joe.

A teljes program mozikra, illetve termekre lebontva itt található meg.

Új adásunkban a Mi-t, azaz Jordan Peele horrorját vesézzük ki spoileresen. Megbeszéljük többek közt, hogy

•  hányféle filmes utalást, szimbólumot sikerült belegyömöszölni a filmbe, és hogy jó-e ez nekünk,
• Jordan Peele-e a horrorfilmek Tarantinója,
• milyen értelmezési lehetőségeket dob fel a rendező,
• érdemes-e keresni a logikát,
• hogy következik Peele komikusi múltjából a horrorkarrierje,
• és rontja-e a filmélményt, ha láttuk a spoileres (?) előzetest?

Az epilógusban kitérünk még a Peele közreműködésével újraindított Alkonyzóna sorozatra, és a True Detective 3. évadára, szintén spoileresen.

Közreműködők: Huber Zoltán, Baski Sándor és a Geekz főszerkesztője, Rusznyák Csaba.

Idén rekordszámú nevezés érkezett, így a kísérő programokkal együtt összesen 203 filmet nézhet meg majd a közönség. Most először televíziós sorozatok is bekerültek a Filmhét kínálatába. A televíziós forgalmazású filmek ingyenesen tekinthetők meg, a nagyjátékfilmek pedig kedvezményes, 500 Ft-os áron. A jegyelővétel április 15-én kezdődik.

Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera az az öt művész, akinek pályáját a Magyar Filmakadémia Egyesület idén először életműdíjjal méltatja. Az ünnepélyes díjátadóra az 5. Magyar Filmhét nyitóeseményén, április 22-én a budapesti Corvin moziban kerül majd sor. Az est zárásaként a Camerimage operatőri fesztiválon nagy sikerrel bemutatott Fényképezte Zsigmond Vilmos című, Zsigmond Vilmosról készült utolsó portréfilmet láthatja majd a közönség. Az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését, 2000-ben a köztársasági elnök személyes megbecsülése jeléül elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001-ben pedig a Magyar Corvin-lánc birtokosa lett. Zsigmond Vilmos tagja volt az Amerikai Operatőrök Társaságának, valamint a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda díjas, kiemelt tagja volt is.

Az amerikai középiskola kasztrendszere komoly traumát jelent az örök kívülállóknak, legalábbis a témával akár csak érintőlegesen foglalkozó könyvek és filmek ezt a képet sugározzák felénk. A mikroközösségek persze mindig szigorú külső-belső szabályok szerint működnek, a beilleszkedés ellentmondásait így nyilván az is átérezheti, aki egy öltözőszekrényes kertvárosi suli helyett másfajta intézményekben próbál helyt állni. Az Orgyilkos osztályban pontosan az a jó, hogy egy mindenki számára ismerős helyzetből pokolian szórakoztató és sötét szatírát farag. A képregény elsősorban mégis azért zseniális, mert a remek sztorikat fantasztikus vizuális megoldásokkal tálalja.

Az író Rick Remender gyerekként két-három évente kénytelen volt új helyen kezdeni az iskolát, ami nyilvánvalóan traumatikus élményt jelentett a számára. A középiskola egy tinédzser számára maga a nagybetűs társadalom, ahol a hatalmi struktúrák a különféle szubkultúrák látványosan elkülönülő rétegei mentén szerveződnek. Egy kialakuló személyiség számára kiemelten fontos a megfelelő csoporthoz való tartozás, illetve a saját identitás kérdése. Remender ezeket a mindenki számára ismerős problémákat nagyítja fel és keveri a saját emlékeivel. A képregény így nemcsak a Reagan-korszak ellenkultúrájának egy különösen izgalmas és ironikus lenyomatát adja, de egyértelműen érezhető az is, hogy a történet bizonyára terápiás céllal íródott.

A Filmalap Inkubátor Program tíz döntőse személyesen mutatta be filmterveit a szakmai közönségnek és a zsűrinek a Corvin moziban megrendezett pitchfórumon. A Filmalap célja a pályakezdő filmesek innovatív alkotói bemutatkozásának támogatása. 

A zsűri döntése és a szakmai közönség szavazatai alapján az alábbi filmtervek nyertek: 

Csáki László – Felszeghy Ádám: Kék Pelikan - Mit ér a szabadság, ha nem lehet vele élni? Az animációs-dokumentumfilm a ’90-es évek nemzetközi vonatjegy-hamisítási lázát mutatja be, három barát történetén keresztül, akik meghackelik a rendszert. De vajon mindenki megússza szárazon? 

Dér Asia: Nem haltam meg (dokumentumfilm) – Az életimádó műkincskereskedő 51 évesen megtudja, hasnyálmirigy rákja van. A túlélés esélye alig 5%, ő mégis megváltásként tekint betegségére – hiszi, ha megváltozik, és új emberré válik, túléli. 

Fazekas Máté Bence: Kilakoltatás - Egy fiatal elszánt bírósági végrehajtó és egy elkeseredett, kilakoltatás előtt álló öreg néni heroikus küzdelme egy napba sűrítve. 

Mayer Bernadette: Szemem fénye - Egy érettségi évében járó fiú szimbiózisban él fiatalos anyjával, ám életük felborul, amikor a nő megvakul. Egyre fojtóbban ragaszkodó anyja mellett családfenntartóvá, ápolóvá kell válnia, míg sorra veszíti el a számára fontos dolgokat. Ebben a présben egyszer csak már nem lehet megmaradni. 

Szilágyi Fanni: Veszélyes lehet a fagyi – Egy egypetéjű ikerpár mindkét tagja ugyanabba a férfiba szeret bele, aminek hatására kénytelenek az addig jól palástolt, hétköznapi nyomorultságukkal szembesülni. 

MAGYAR MŰHELY
1930 és 2010 közötti nyolcvan évben készült magyar hangos nagyjátékfilmek száma tart az ezerhez. Ezekből huszonkettőnek van közvetlen köze az 1848-49-es esztendőkhöz. Közülük csak öt játszódik a szabadságharc idején, a többi a megtorlás időszakát idézi fel. A diadalmas forradalom ábrázolásának fő akadálya: minden forradalmunkat leverték.

Vincze Teréz: A nők éve (Filmrendezőnők a magyar filmben)
Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok (A Szindbád színdramaturgiája)
Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? (Magyar történelmi filmek: 1848-49)
Benke Attila: Thriller és történelem (Szász Attila portré)

REBELLIS KLASSZIKUSOK
A brit film legnagyobbjai közé tartozó Nicolas Roeg látomásos filmjeiben a kizökkent idő és a tér zavara közvetlen, testi tapasztalattá válik, és rendre összehangzik a karakterek pszichés helyzetével. A felbomlott világ magányát megélő főhősök mindig bizonytalan talajon járnak, távoli, idegen vidéken, amelynek gyakran a nyelvét sem ismerik.

Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat (Nicolas Roeg 1928-2018)
Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny (Nicolas Roeg: Ne nézz vissza!)
Vágvölgyi B. András: Luk a lelken (Dušan Makavejev 1932-2019)

ÚJ RAJ
A kilencvenes években induló Harmony Korine, az amerikai függetlenfilm huszonéves enfant terrible-je nem követte az „indie filmesből szupersztár” karriersémát, mindmáig megőrizte az avantgárd lázadó szellemiségét. Eddigi legnagyobb sikerét a 2012-es Spring Breakersszel aratta, nem véletlenül: a popkultúrát és az avantgárdot összeeresztő esztétikai program működött, a felforgatás gesztusa paradox módon jól állt az általa kiröhögött világhoz.

Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben (Harmony Korine)

LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező (Ringo Lam 1955-2018)

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
Borbíró András: Ép testben ép lélek (Mesterséges intelligencia)

Vasárnap délután átadták a 7. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjait. A március 25. ás 31. között megrendezett fesztivál vetítései szinte kivétel nélkül telt házasak voltak. 

A zsűri tagjai Nicolas Graux belga filmrendező, Galácz Karolina, a DDB kreatívigazgatója és Gabriel M. Paletz forgatókönyvíró voltak.

A magyar válogatásban a legjobb rövidfilmnek járó díjat Molvay Norbert alkotása, a Jövő szerdán című film kapta, amely egy morálisan komplex helyzetet bemutató, drámai erejével, remek forgatókönyvével és hatásos hosszú beállításával nyűgözte le a zsűrit.

A legjobb magyar animáció Tóth Luca Lidérc úr című alkotása lett, amely finomságával, rendkívüli koherenciájával és érettségével hatott a zsűrire: „a hipnotikus érzéki élmény hosszú idővel a film megtekintése után is velünk maradt” – mondta el a díjat átadó Galácz Karolina.

Az NMHH Médiatanácsa által felajánlott díj mindkét film esetében 500.000 forint.

Három film kapott elismerő oklevelet:

A Rozgonyiné (rendező: Szeleczki Rozália) – „egy régi ballada modern és innovatív adaptációja”; a Hármasban (rendező: Lengyel Balázs) – „minőségi, könnyed vígjáték, melyben újra együtt játszik két legendás magyar színész”; és az Apám szíve (rendező: Fazekas Máté Bence) – „a diszfunkcionális családi életet bemutató groteszk komédia” – fogalmazott a zsűri.