Átadták a jubileumi, 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait. A fesztiválon a norvég Szerethető három díjat nyert, de elismerték a magyar Január 2. és az amerikai Dìdi című filmeket is. A közönségdíjas az ugyancsak norvég Sarkvidéki konvoj lett. A fesztivál zárásaként a közönség a Tatami című filmet láthatta, amely az első, iráni és izraeli alkotó által közösen rendezett játékfilm.

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Szerethető című film kapta, amelyet a rendező Lilja Ingolfsdottir személyesen vett át. A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek. A zsűri szerint a Szerethető rávilágít annak fontosságára, hogy először saját magunkat tanuljuk meg szeretni, hogy jobban tudjuk szeretni és elfogadni a körülöttünk lévő világot. A film a Pressburger Imre-díj mellett elnyerte a CICAE (Art Mozik Nemzetközi Szövetsége) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját.

A fesztivál Nagydíját, azaz a Zukor Adolf díjat az amerikai Dìdi (r.: Sean Wang), míg az idei évben indult East of Europe szekció díját a szerb 78 nap (r.: Emilija Gašić), a CineDocs díjat a német Riefenstahl (r.: Andres Veiel) nyerte el, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotását ismerte el.

Az Árva című alkotást a forgatókönyvet is jegyző Nemes Jeles László rendező családjának története ihlette, főszereplője a 12 éves Barabás Bojtorján.

A produkció hosszú hónapokon keresztül kereste a film fő- és kiemelt szereplőit, a casting kiterjedt Erdélyre és Kárpátaljára is. Végül több, mint 10 ezer gyerek meghallgatása után a 12 éves, budapesti Barabás Bojtorjánt (Andor) választották ki a főszerepre, Waskovics Andreát (Klára) és Gregory Gadeboist (Berend) pedig a kiemelt szerepekre.

Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró a főszerepet játszó Barabás Bojtorjánnal kapcsolatban kiemelte: “Már a meghallgatásokon kiderült, hogy pontosan érti a karaktert, így ösztönösen közelítette meg a feladatokat. A forgatókönyv közös olvasása során minket is meglepett a felkészültsége, érzékenysége. Korát meghazudtolva elemezte a történetet, napokig beszélgettünk róla. Saját gondolatait, érzéseit, tapasztalatait hozzáadva felépített magának egy külön világot, amely abszolút dialógusban volt az én víziómmal. Alkotótársként gondolkodott velem a történeten, a karaktereken, a szereplők viszonyain - s nekem épp ez volt az eredeti célom.”

A görög-francia rendezőlegenda, Costa-Gavras személyesen mutatja be a Jessica Lange és Armin Mueller-Stahl főszereplésével készült Zenedoboz című Berlinale Arany Medve-díjas filmjét a Maraton megnyitóján szeptember 17-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban, másnap szakmai kerekasztal beszélgetésen is részt vesz.

A politikai thriller műfaját megújító Costa-Gavras (1933) elsősorban politikai és társadalmi témájú filmjeiről ismert. Mintegy hét évtizedet felölelő pályafutásának egyik kiemelkedő alkotása a berlini filmfesztivál fődíjával, az Arany Medvével is jutalmazott Zenedoboz (Music Box, 1989), amely a XX. századi magyar történelem tragédiájára tekint vissza.

A magyar származású Joe Eszterhas forgatókönyvéből készült, részben Magyarországon forgatott film nagyszerű színészi alakításokkal, Jessica Lange és Armin Mueller-Stahl főszereplésével, megrázó erővel mutatja be, milyen következményei vannak a múlt elhallgatásának, hogy miért fontos az egyén és a társadalom szintjén is a felelősségvállalás, a történelemmel való szembenézés. A bemutatása idején szép sikert arató film producere Andy Vajna volt, aki idén ünnepelte volna 80. születésnapját.

Új adásunkban beszélünk arról a filmről, amely a Sight & Sound folyóirat  „minden idők legjobb filmjei” listája élén végzett (Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.), megemlékezünk a pár hete meghalt Gena Rowlandsről az egyik legjobb filmjével (Egy hatás alatt álló nő), folytatjuk az Alain Delon-minisorozatot (Kalandorok), és ajánlunk egy vámpíros coming of age-komédiát a MAX-ról (Humanista vámpír öngyilkos hajlamú személyt keres).  (Arról, hogy van-e bármi értelme egy „minden idők legjobb filmjei” listának, már beszéltünk egy korábbi adásban a Jeanne Dielman kapcsán.)

Menetrend:

00:03:45 - Streaming-ajánló: Humanista vámpír öngyilkos hajlamú személyt keres
00:24:30 - Egy hatás alatt álló nő
01:02:20 - Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.
01:42:25 - Jeanne Dielman spoileresen
01:51:40 - Alain Delon-sorozat: Kalandorok
02:14:25 - Ajánljuk még

A Filmvilág tizenhárom szakembert kérdezett meg a filmszakma különböző területeiről a kanonizáció szükségszerűségéről és legfontosabb területeiről (filmkritika, fesztiválok, filmoktatás), a válaszokból összeállított kivonat a szeptemberi szám Filmkanonizáció blokkjában olvasható: az alábbiakban Vincze Teréz (filmkritikus, egyetemi oktató az ELTE Filmtudomány Tanszékén, a Metropolis szerkesztője) és Reisz Gábor (forgatókönyvíró-rendező) teljes válaszai olvashatók az öt kérdésre.

REISZ GÁBOR

1/ Szükség van-e újrakanonizálásra minden korban vagy a klasszikusok épp a rendíthetetlen időtállóságuk miatt klasszikusok?

 Szerintem minden téren van, így a két emberöltőnyi filmművészettel sincs ez másképp, talán leginkább oktatási szempontok miatt. 

2/ Mi a szerepe a filmkritikának a kanonizálásban? Van-e különbség a nyomtatott és a digitális média jelentőségében ezen a téren?

A filmelemzések és kritikák velejárója a besorolás, összehasonlítás. A klasszikusok mint állandó mérföldkövek, irányadók térnek vissza, de ez a fajta gyakorlat a digitális médiában egyáltalán nem megszokott, sőt igazából ritka. A digitális médiafogyasztási szokásaink gyorsabbak, felületesebbek, ami miatt nem törekszünk az ilyen levezetésre.  

A mostantól évente megrendezésre kerülő BIFF - Budapest International Film Festival a szervezők szándékai szerint világ legfrissebb és legizgalmasabb fesztiválfilm-kínálatát hozza el a budapesti Corvin moziba. Budapest legújabb kulturális projektjének szervezői az őszi dátum mellett az első filmeket is elárulták a programból: a magyar nézők elsőként láthatják moziban az írek aktuális kultfilmjét (Kneecap); Cannes-i nagydíjas iráni családi drámát (The Seed of the Sacred Fig) vagy az A24 idei misztikus dobását (I Saw The TV Glow). 

Németország 2025-ös Oscar-nevezett filmjével, a Cannes-ban a zsűri különdíját elnyerő The Seed of the Sacred Fig premierjével debütál a BIFF – Budapest International Filmfesztivál, ami az első évben hat napon keresztül, húsz nemzetközi filmmel várja a nézőket a Corvin Moziban október 29. és november 3. között.

FILMKÁNON ÉS KLASSZIKUSOK
Akerman nevét a filmtörténeti kánon régóta a huszadik század második felének jelentős európai rendezői és a legismer­tebb kísérletifilmes nők között tartja számon: ezt az elit, búra alatti státuszt rendezte át némiképp a Sight and Sound 2022-es elhíresült szavazása, amely százas listájának élére repítette egyik legexplicitebben „női” filmjét.

Gelencsér Gábor - Markoja Csilla: A mérték és a rend (A kanonizáció kérdései)
Körkérdés a filmkánonról (Babos Anna, Barkóczi Janka, Donáth Péter, Forgács Nóra Kinga, Gyenge Zsolt, Győri Zsolt, Kocsis Ágnes, Kovács András Bálint, Muhi András, Nagy Borbála, Nevelős Zoltán, Reisz Gábor, Vincze Teréz)
Margitházi Beja: Nők, konyhák, hotelek és városok (Chantal Akerman: Jeanne Dielman)
Orosdy Dániel: A könnyedség súlya (Donald Sutherland 1935-2024)

MAGYAR MŰHELY
Az Egy százalék indián nem egy trilógia záróköve, hanem az elengedés és a gyász fejezete egy párkapcsolat három stációja közül: Hajdu Szabolcs interjúja a generációk különbségéről, a filmes politizálásról és a magánéleti traumák művészi feldolgozásáról.

Gökhan Ayhan: Szenvedésük hősei (A cigányság a kortárs magyar filmben)
Gyöngyösi Lilla: Örök börtön (Kristóf György: Zenit)
Tóth-Gyóllai Orsolya: „Megfogadtam, hogy nem fogok írni semmit” (Beszélgetés Hajdu Szabolccsal)