Filmvilág blog

Elhunyt Jankovics Marcell, a magyar animáció legendája

2021. május 29. - filmvilág

Elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, a nemzet művésze. 

jankovics_marcell_f-_somfai_istvan_1.jpg1941-ben született Budapesten. A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkezett, de politikai okokból nem vették fel. 1960-ban fázisrajzoló-gyakornokként kezdett dolgozni a Pannónia Filmvállalatnál. Pályája indulásakor három jelentős művész alkotásmódjával ismerkedett meg: Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. 

1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.
A pályája innentől kezdve egyenesen – és szinte töretlenül – ívelt fölfelé. A Gusztáv sorozat népszerűséget és gyakorlatot biztosított számára, de hamar tovább tudott fejlődni. Újabb és újabb (nemzetközi sikereket és szakmai elismertséget hozó) kisfilmeket készíthetett, közben kialakult saját művészi koncepciója, ars poeticája is. 1971–72-ben már tanított is, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott.

1973-ban elkészült az első, egészestés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életében is mérföldkő. Kiemelt szerepet kap a filmben, mint sok további munkában is, a következetes színdramaturgia.
Az egészestés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük a nemzetközi szakmai megmérettetéseken; a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték.
1977-ben elkészíti a Küzdők című rövidfilmjét (Cannes-i Arany Pálma Díj). A három fekete-fehér rövidfilmje (Mélyvíz [1971], Sisyphus, Küzdők) valamiféle triptichon részeinek tekinthetők, a témák mitológiai allegóriákba vannak kódolva. Formabontó, lecsupaszított, egyedi rövidfilmjeivel Jankovics katartikus hatást akar kiváltani, megrendít, elgondolkoztat.

1977-ben elkezdi Jankovics a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondoz. Ezeken a népmese-animációkon generációk sora nőtt fel, és ma már hungarikum lett. A sorozat – ahogy a János vitéz is – a magyar népi vizualitás és gondolkodásmód hagyományaiból táplálkozik. A körkörösség, az örök visszatérés a képi világot is meghatározó gondolati alap. A mese a létező időn kívüli világba, az álomidőre esik, mégis a valóság része.
Az első sorozatban a figuraterveket és a forgatókönyvet Jankovics Marcell rajzolja, majd a harmadikban és az ötödikben is. A másodiknál és a negyediknél „csak" főrendezőként szerepel, de újra és újra visszahívják, a sorozat „szellemi atyjának" azóta is őt tekintik.

janos_vitez.jpg

1981-ben mutatják be Jankovics második egészestés filmjét, a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hoz. E film elkészültét, a művészi teljesítményt többéves kutatómunka előzi meg. Előadásokat tart, ismeretterjesztő anyagokat ír a szerző az archaikus világképről, a mitológiáról, a népmesék és a csillagos ég kapcsolatáról.
Kisebb animációs munkák után elindul a Mondák a magyar történelemből című sorozat, amely karakterében annyiban különbözik a népmesék sorozatától, hogy a Képes Krónika világára épül, történelminek nevezhető zenei forrásokkal (gregorián és diákénekek) táplálkozik, és legfőbb célja a történelmi ismeretterjesztés.

Következő egészestés filmje az Ének a csodaszarvasról (2002), melyet Szörényi Levente felkérésére készít el. Ebben a magyar ősmítoszt dolgozza fel, annak asztrálmitológiai interpretációját adva.

feherlofia.jpg

Régóta dédelgetett terve valósul meg Az ember tragédiája (2011) elkészültekor, mely méltó tisztelgés az eredeti darab és az emberiség kultúrtörténete előtt. A monumentális, 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden szín más stílusban lett megrajzolva. Az utóbbi években szintén nagy munkába kezdett a Toldi megrajzfilmesítésével.

Jankovics Marcellt rajzfilmrendezőként ismerte meg a világ, de a grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, valamint művelődéstörténészként is maradandót alkotott. Valamikor rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők (pl. Oscar Wilde, Stanislaw Lem, Jókai Mór) műveiből. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Cikkei, tanulmányai és számos könyve jelent meg – főleg művelődés- és művészettörténeti tárgyban. 

2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet ő maga egyik legfontosabb írásának nevezett.
Rendszeresen tartott előadásokat konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben az animációról, általában a filmről, művelődéstörténeti, képzőművészeti témákról, a gyermeknevelés, valamint a kultúrpolitika és közélet kérdéseiről.

az_ember_tragediaja_2011.jpg

1988–98 között rendszeresen készített ismeretterjesztő televíziós műsorokat, forgatókönyvíróként, műsorvezetőként, rendezőként közel félezret. Rendszeresen működött közre ismeretterjesztő tévé- és rádióműsorokban. A DUNA TV egyik alapítója. 

Néhány a fontosabb hazai elismerései közül: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat kapott, 2013-tól a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa, s az elsők között – 2014-ben – ítélték meg számára művésztársai a Nemzet Művésze elismerést.

Több társaságban, egyesületben, szervezetben volt tag vagy viselt tisztséget. 1998–2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, majd 2007–2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010-ben bő egy évre újra az NKA elnökének nevezték ki. Az MMA egyesülethez 1993-ban csatlakozott. 2011. november 5-étől, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az Akadémia elnökségébe. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett. 

Jankovics Marcell formabontó klasszikusát, a digitálisan felújított Fehérlófiát a közelmúltban az USA-ban vetítették nagy sikerrel, legközelebb pedig az animációs filmek nagy presztízsű szemléje, a június 14-én kezdődő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál tűzi műsorára.

Jankovics Marcell 79 éves volt. 

Forrás: mma.hu
 

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6216575370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ménár Atya 2021.05.29. 17:55:38

Szomorú..........
Értékes embert vesztettünk el...............

MEDVE1978 2021.05.29. 19:31:31

Mind a Fehérlófia, mind a Magyar Népmesék remekmű. Sajnálom, hogy meghalt, nagy örömöt jelentettek a művei.

A Joda visszatér 2021.05.29. 22:28:07

Nyugodjék békében! Szép életmű maradt utána.

Vajon a Tragédia Luciferjét kiről mintázta? Egy interjúban azt mondta, hogy ismert emberről van szó.
süti beállítások módosítása