Filmvilág blog

Premierek a héten

Coenék meg a Godzilla

2014. május 15. - filmvilág

POPULAIRE KISASSZONY Francia vígjáték, amelyben a vidékről érkezett új titkárnőt (Déborah François) főnöke (Romain Duris) benevezi az országos gépíró bajnokságba. És mindez 1958-ban játszódik.

ROSSZ SZOMSZÉDSÁGÁtadjuk a szót a forgalmazónak:

Meglepően nagy, 49 millió dolláros összbevétellel nyitott Észak-Amerikában a Rossz szomszédságcímű produkció, és ezzel nemcsak a konkurenciát utasította messze maga mögé, hanem minden idők ötödik legjobb premeirjét produkálta korhatáros vígjáték kategóriában.

ARossz szomszédság azért is közönségkedvenc, vélik szakértők, mert tele van olyan, a szexualitással, az anyagcserével, illetve a tudatmódosító szerekkel kapcsolatos poénokkal, amelyeket a tévék rögtön kicenzúráznának, egy-két fizetős csatornát leszámítva.

"A tízen-huszonéves fiatalokat manapság nehéz bármivel is meglepni, láttak ők már mindent - mondja Paul Dergarabedian médiaelemző. - Ha mégis meg akarjuk ragadni a figyelmüket, kijjebb kell tolni a határokat olyan tartományok felé, amelyeket eddig még ők sem mertek meghódítani. Ezért van az, hogy a szokatlanul merész poénokkal operáló filmek, mint például a Ted vagy most a Rossz szomszédság olyan sikeresek tudnak lenni e kitüntetett célcsoport körében."

A Rossz szomszédságbanegyetemisták költöznek egy megállapodni vágyó fiatal házaspár (Seth Rogenés Rose Byrne) mellé, és pokollá teszik az életüket. A féktelen fiatalokat az egykori tinibálvány, Zac Efronvezeti, aki ebben a filmjében is sokat mutatkozik félmeztelenül, de ezúttal nem a mellizmaival hozza a drámai mélységet.

LLEWYN DAVIS VILÁGA A Coen-testvérek új filmje 1961-ben, New Yorkban játszódik, főhőse a címszereplő folkzenész, aki kétségtelen tehetsége ellenére képtelen megélni a fellépésekből. Napról napra tengődik, éjszakánként barátai kanapéján húzza meg magát, mégsem hajlandó feladni az életstílusát. Címszerepben az elhangzott dalokat saját maga éneklő Oscar Isaac, a mellékszerepekben pedig Carey Mulligan, Justin Timberlake, Adam Driver és nem mellesleg John Goodman láthatóak. [előzetes]

llewyn davis.png

A Filmvilág kritikusa szerint: A folk, ami „sosem volt új, és sosem lesz régi” öleli magába ezt a megcsalásokkal és megcsalatásokkal teli emberi életet. Ebben a tekintetben az Llewyn Davis világa az Ó, testvér merre visz az utad? szerves folytatása, hiszen ugyanannak a zenei hagyománynak a továbbélését mutatja be egy másik közegben. (Jankovics Márton kritikája az májusi Filmvilágban olvasható.)

A blog kritikusa szerint:A Llewyn Davis világa egy biztos kezű, minden lehetséges műfajban egyéni hangot megütő alkotópáros virtuóz dolgozata, bámulatos könnyedséggel komponált filmkülönlegesség. Maradandó élmény annak ellenére, hogy úgy csinál, mintha a lehető legtávolabb esne tőle a maradandóság gondolata. Pontosan azt teszi, amit a főszereplője által énekelt dalok: halkan, csendesen, szinte észrevétlenül lopja be magát a szívünkbe. (Nemes András kritikáját itt lehet elolvasni.)

GODZILLAAz eddig mindössze egyetlen filmet (a minimálköltségvetésből összedobott Monsters-t) rendező Garreth Edwards kapta meg a lehetőséget rá, hogy Roland Emmerich rossz emlékű ’98-as Godzilla-filmje után készítsen egy olyan amerikai átiratot, amely méltó a japán eredetihez. Az óriásszörny pusztításához olyan sztárok asszisztálnak, mint Bryan Cranston, Aaron Taylor-Johnson, Elizabeth Olsen, Juliette Binoche, Ken Watanabe, Sally Hawkins és David Strathairn.

A Filmvilág kritikusa szerint:Az Emmerich-Godzilla teljeséggel figyelmen kívül hagyta hőse nemzeti hovatartozását, óriáshüllője nem bosszúálló nippon sárkányisten, csupán halevő óriásiguána a békazabálóktól, aminek biológia programja elsősorban a szaporodás – zéróegyed, „egy új faj hajnala”, azaz folytatásokra szánt totális reboot. Edwards idei újraindítása jóvoltából azonban az amerikai giant monster film piaci/műfaji konszenzusra talált a kaiju-eigával: monstre erő-demonstráción túl a kultúrszimbiózis egyedi monstrumopusza is. (Varró Attila kritikája a júniusi Filmvilágban lesz olvasható.)

A blog kritikusa szerint:Edwards mesterien kezeli a képeket, szépen összefűzi a jeleneteket és kétségtelenül ismeri a zsáner jól bevált hatásmechanizmusát, azaz megpróbál az uralkodó trendekkel szembe menni, sokszor mégis a senki földjén marad. Az alkotók hagyománytisztelete és a kompromisszumos megoldások a kínálat érdekesebb darabjai közé emelik az új Godzillát. Mindez mégsem magáról a filmről, inkább a blockbusterek jelenlegi helyzetéről árulkodik. (Huber Zoltán villámkritikája itt a blogon lesz olvasható, hamarosan.)

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr936169486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása