Filmvilág blog

Így manipulálnak a trailerek

Csalfa remények

2012. július 10. - Baski Sándor

A trailerek nincsenek jó hatással a filmélményre, de önkéntelenül elárulják, mit gondolnak a készítők a fogyasztókról.

coming-attractions.jpg„Propagandát csinálunk, ez a dolgunk. Úgy hazudhatunk, ahogy senki más, ez a munkánkban a szórakoztató.” A trailerek keresztapjaként emlegetett Andrew J. Kuehn dicséretesen őszinte megnyilatkozásában elvileg nincs semmi meglepő. Hogy a reklámok hazudnak – vagy ahogy mondani szokás: nem bontják ki az igazság minden szeletét – az evidencia kellene, hogy legyen mindenki számára, aki a kereskedelmi médiákon szocializálódott. Ma már tényleg csak a legnaivabbak hiszik el, hogy létezik olyan mosópor, amelyből egyetlen csepp is csodát tesz, vagy hogy a legújabb tusfürdőhöz, mintegy bónuszként, orgazmikus élmények is járnak. Éppen ezért különösen érdekes, hogy ugyanazok, akik egyébként egészséges szkepszissel viszonyulnak a kereskedelmi célú üzenetekhez, egy-egy kellemetlenebb filmélményt követően újból és újból képesek meglepődni azon, hogy nem azt kapták a filmtől, amit az előzetes ígért.

A csalódások legfőbb forrása az a közkeletű félreértés, mely szerint a trailer funkciója a cselekmény felvázolása és a film stílusának, hangulatának hű reprezentációja – más szóval: egy audiovizuális kóstoló átnyújtása a nézőnek. Ideális esetben erre valóban képes lehet, a fő szempont azonban korántsem ez, hanem a film pontos pozicionálása a célközönség felé. A trailer-szerkesztők „alkotói szabadságát” a reklámozandó termék (a film) sajátosságai csak mérsékelten befolyásolják. Hozott anyagból dolgoznak ugyan, de a nulláról indulnak: atomjaira bontják a korpuszt, kicsippentik belőle a nekik leghasznosabb képi elemeket és szövegmorzsákat, majd a megrendelő (azaz a stúdió vagy a producer) kívánalmai szerint építenek belőle egy új narratívát, amely jó esetben akár még le is képezheti a film történetét. A hőskor lineáris szerkezetű előzeteseivel szemben a maiak már nem törekednek a film térbeli és időbeli egységének megőrzésére, így gyakorlatilag végtelen sok variáció jöhet létre a szétszedett „munkaanyagból” – mindez egy olyan kirakósjátékra hasonlít, amelyet nem csupán egy módon lehet megoldani.

A szerkesztők tulajdonképpen csak a jól ismert Kulesov-effektust alkalmazzák: a montázs segítségével új kontextusokat teremtenek. Egy-egy arckifejezéshez, mozdulathoz új jelentést rendelhetnek: a kéz, amely a filmben üdvözlésre lendül, az előzetesben támadó gesztust sejtet, egy közömbös pillantásból jelentőségteljes tekintet válik – attól függően, hova illesztik be –, olyan konfliktusokat sugallva ezzel, amelyek nem is léteznek, vagy eredetileg máskor és máshogy jelennek meg. Az időrend megkavarásával a történet hangsúlyait is teljesen meg lehet változtatni, egymás mellé kerülhetnek olyan mondatok, amelyek a filmben külön dialógusban szerepelnek, az okozatból ok lesz, az előzményből következmény.

A koreográfia a hollywoodi iskolát követő trailerek esetében többnyire ugyanaz, műfajtól függetlenül. A filmekhez hasonlóan az előzetesek is három felvonásból állnak, az elsőben a főhőst (főhősöket) ismerhetjük meg természetes közegében, majd a bonyodalmat, amely ebből az állapotból kibillenti, végül az érzelmi vagy vizuális csúcspontokat összemixelő utolsó harmad következik. A legbravúrosabb előzetesek (mint a 300 című filmé) úgy épülnek fel, mint egy crescendóból fortissimóba átcsapó, egyre zaklatottabbá váló zenei téma, amely a második és harmadik tétel elején újrakezdődik, hogy végül, a csúcson beálló csend után – utolsó ütésként a képzeletbeli cintányéron vagy zongorán – egy epilógusban oldódjon fel; vígjáték vagy akciófilm esetében ez többnyire egy pár másodperces geg, horrornál alattomos hangeffekttel kísért búcsúijesztgetés. Az analógia már csak azért is megállja a helyét, mert az előzetesek többsége zenével nyit és azzal is zár; a könnyedebb produkciókhoz pop, a macsó mozikhoz gitáros, rockos téma, a drámához, fantasyhez, horrorhoz pedig klasszikus, instrumentális dallamok dukálnak, függetlenül a film igazi soundtrackjétől. A három felvonáshoz általában három, gyakran stílusában vagy tempójában is különböző zeneszám társul, nem csupán aláfestésként, de a vágás ritmusát meghatározó metronómként is – ez legjobban az utolsó harmadban érvényesül, ahol az egy-egy másodpercre felvillanó képeket blendézéssel fűzik össze a szerkesztők.

Mivel átlagosan két és fél perc áll csak a rendelkezésükre, muszáj rendkívül tömören fogalmazniuk, a helyszínt, a karaktereket és a fő konfliktust néhány jellemző snittel és egy-két rövid mondattal kell bemutatniuk. Az előzetesekben ennél fogva minden egyes beállítás, képi elem, hanghatás, de még az emberi arc is a narratíva és a műfaj jelölőjeként működik. A zsánerfilmeket propagáló trailereknek ugyanis, miközben új élményekkel, a korábbiaknál látványosabb, humorosabb, érzelmesebb történettel kecsegtetik a nézőket, a megfelelő hívószavak és képi motívumok bedobásával biztosítaniuk kell őket arról is, hogy a jól ismert és kedvelt műfaj keretein belül maradnak. Egy tömegfilm előzetesének tehát nem opciója, hanem kötelessége a csúcspillanatokat felvillantania az említett utolsó harmadban, már amennyiben a producer szeretné, hogy komolyan vegyék a produkcióját.

A szabadon kollázsolható filmanyag persze egyéb, a fentieknél konkrétabb lehetőségeket is kínál a megrendelő számára, hogy pontosan belője és kiszolgálja a célközönség igényeit. Eldöntheti, hogy a film mely aspektusát hangsúlyozza jobban a trailer: a sztárokat, a történetet vagy a műfajt. Míg a harmincas-negyvenes években a stúdiók leginkább a star powerben bíztak, ma már a három komponens között szorosabb az összhang, noha az arányok továbbra is fontosak. Bizonyos filmeknél a specifikus téma vagy műfaj nem sok lehetőséget kínál a közönség kiszélesítésére – a Szex és New Yorkot például nem nagyon lehet másként, mint szinglifilmként pozicionálni –, a legtöbb esetben azonban adódik alkalom a finomhangolásra. M. Night Shyamalan Jelek című filmjéhez annak idején például 34 trailer-változat készült, míg megtalálták a tökéletes arányt. A stúdió úgy ítélte meg, hogy az első verzióban túl sok teret kaptak az intim családi jelenetek, ami ugyan vonzóbbá tehetné a filmet az idősebb nők körében, de az elsődleges célcsoportot, a fiatalabb férfiakat elriaszthatta volna. Így növelni kellett a horrorisztikus mozzanatokat, illetve, ugyanebből a megfontolásból, a humoros pillanatokat is. A megrendelő azonban a női nézőkről sem akart lemondani, így a végső előzetes (ellentétben az első verzióval) már Mel Gibsonnal indított és zárult.

Egy filmnek tehát, ha történetesen a horrorműfaj kedvelőinek akarják eladni, nem elég horrorfilmnek lennie, annak is kell látszania, legalább a trailerben. Előfordul viszont, hogy a tesztvetítéseken a közönség rosszul reagál a történet bizonyos elemeire, az előzetes feladata ilyenkor átpozícionálni a filmet; például: egy dramedy esetén, a tragikus szálat elhallgatva, a komikus pillanatokra koncentrálni. A műfajilag nehezebben beskatulyázható, ezáltal kevésbé jól eladható filmeknél is praktikusan használható a zsánerelemek kreatív csoportosításának technikája: a tipikus thrillernek semmiképpen sem nevezhető Traffic előzetese például egy többé-kevésbé szabályos thrillert ígér. Mivel ma már egy-egy filmhez gyakran több trailer készül, állandó gyakorlat az is, hogy a moziba, az internetre vagy a tévébe szánt szpotok más és más elemét hangsúlyozzák ki a produkciónak.

A végeredmény így természetesen nem a film egészét reprezentálja, hanem azt, ahogyan marketingrészleg láttatni kívánja a produkciót. A nézők totális félrevezetése persze nem érdekük, hiszen ha nem a célközönség megy be elsőként a moziba, könnyen rossz hírét kelthetik a filmnek – a közösségi weboldalak korában ez fokozottan érvényes. A megtévesztés finomabb módozatai, a csúsztatás és a manipuláció azonban a műfaj lényegéhez tartoznak, könnyen belátható tehát, hogy a trailerek fogyasztása a filmélményt illetően jelentős kockázatokkal és mellékhatásokkal jár. Elsődleges veszély a bőbeszédűség: minél bizonytalanabb egy filmmel kapcsolatban a stúdió, annál többet árul el róla az előzetesben, nem törődve a spoilerekkel sem – hírhedt példa a Temetetlen múlt trailere, amely felfedi a gyilkos személyét, noha a filmben ez a csavar csak az utolsó harmadban válik világossá, az Avatar három és fél perces előzetese pedig az egész történetet elmeséli. Míg az előbbihez hasonló esetek az egész szórakozásunkat elronthatják, utóbbiak „csupán” a rácsodálkozás és a meglepetés élményétől, a szűz szem perspektívájától fosztanak meg bennünket.

Ugyanilyen kártékonyak lehetnek az előzetes által keltett elvárások is. Ha a beígért vígjáték helyett egy drámát kapunk, sanszos, hogy a filmet nem saját értékei, hanem prekoncepcióink alapján ítéljük meg, és csalódottságunk miatt nem vesszük észre, ha drámaként esetleg mégis működne a történet. Nem szerencsés a túl hatásos trailer sem, amennyiben a moziban ülve a korábban látott vizuális vagy verbális gegek felbukkanására várunk, és arra vágyunk, hogy a film reprodukálja az előzetes hangulatát.

Ezeknek az elvárásoknak, vágyaknak a kialakulásáért persze a néző is felelős. Az előzetes lényegénél fogva sematikus, „nyitott” műfaj. Alkotóelemeire bontja a filmet, majd épít belőle valamit a feltételezett befogadói elvárásokra – a lehetséges érzelmi, fizikai vagy esztétikai reakciókra – alapozva, de valójában mi vagyunk azok, akik a felkínált fragmentumokból, múltbéli filmélményeink alapján, elképzeljük és összerakjuk azt a filmet, amire igazából vágyunk. Ez egyben magyarázattal szolgál arra a paradoxonra is, hogy miért fogyasztjuk az előzeteseket a kellemetlen tapasztalatok ellenére is. Egy „nekünk szóló”, hatásosan összevágott trailer ráadásul nem csak az adott film kapcsán villantja fel egy kielégítő moziélmény reményteli lehetőségét – hangsúlyozva egyúttal a bemutató esemény jellegét –, de a moziba, mint attrakcióba vetett hitünket is állandóan megújítja.

A bejegyzés trackback címe:

https://filmvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr794639708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wlatcy 2012.07.10. 19:33:16

Óhe, kedves író, nem vagyok grammarnáci, de aztat a "médiákat" leszel szíves médiumokra / médiára javítani , me'hogy egyes szám-többes szám, ráadásul 2012 is van.

Köszi és csak így tovább, fájin a cikk!

Tzp 2012.07.10. 19:51:07

@wlatcy:

A média az a magyar nyelvben egyes szám, tehát legális a médiák kifejezés. Valójában a poszt írója pont azért használta, mert magyar anyanyelvű, tehát reflex szintjén a magyar nyelv szabályait alkalmazta a média szóra.

Zirowe 2012.07.10. 20:57:11

@Tzp: és ezért írja a sok paraszt az eurot hosszú ó-val.

Bki, akinek van legalább egy érettségije tudja, hogy mi a média szó rendes használata.

Média-médium, akinek pedig nem tetszik, az használjon rá magyar szót.

AczélGyuribácsi 2012.07.10. 21:25:16

Remek írás!
Egyenes megfogalmazva a marketingesek napi hazudozásait...
Gondoljunk bele:
Egy mai globalizált, multi-kultúrált marketinges minden gond nélkül HAZUDHAT! Anyagi érdekből, haszonszerzés céljából hirdetheti a valótlant bármiről - és ezért még jó fizetést is kap.
Fizetik, hogy tudatosan csaljon, hazudjon átverjen!
Ha ezt mi tesszük, átlagemberek, akkor elvisz a rendőr, mert CSALÓK vagyunk!
Mit tesz a trailer készítője?
CSAL, BECSAP - megrendelésre!
Vegyünk egy négytagú családot két tinédzser sráccal, ez kb. 1500-2000 ft/fő/film kiadást jelent, azaz 6-8000 forintot.
Ha a trailer miatt megyünk el, de a film nem arról szól, egyáltalán nem kapjuk a várt élmény - becsaptak bennünket!
Nézem a listát, az Avatar 1 milliárd feletti bevételnél tart... Legyünk jóindulatúak, az összes látogató 5%-a lett átverve... Ez ugye úgy 50 millió?
Ennyiért hány évet osztanak a bíróságon?
És a filmesek még meg sem bukhatnak!
Egy mosóporreklám miatt lehet pereskedni és kiegyezni!
De a film = ízlés!
Hogy hangzana, hogy "Nem azt kaptam, amire a trailerből gondoltam"
Hogy lehet bizonyítani, hogy mire gondoltunk és mi lett más?
A filmes egyszerűen bűnözhet!
Mint amikor egy zenekar lemezét egy olyan számmal reklámozzák, ami a drága CD-n nincs rajta...

És itt jutunk el egy másik dologhoz, az illegális letöltésekhez, a kamerás lopásokhoz, a filmek/sorozatok külföldről történő "beszerzéséhez".
Mert ha lenne a trailerek HELYETT egy butított, gyengébb minőségű mintaanyag, akkor ha tetszik, elmegy a család és megnézi pénzér, megveszi a DVD-t stb.

Érdeme lenne elgondolkodni azon, hogy ki a nagyobb bűnöző?
A letöltő vagy a marketinges?

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2012.07.10. 22:10:56

@poszt: Szerintem nem feltétlenül igaz, hogy a trailer célja, hogy tökéletesen pozicionálja a filmet. Pl. a Drive a trailerje alapján egy Halálós iramban klón lett volna. De potenciális nézőközönség mérete miatt inkább megérte ezt a látszatot kelteni, ugyanakkor az eredeti célközönség is megnézte a kritikák, ill. a rendező személyének hatására (ráadásul utóbbi réteg inkább tájékozódik a vélemények alapján). Ha viszont csak az utóbbiaknak nyomatják a marketinget, akkor szerintem feleennyi bevételük se lett volna.

@AczélGyuribácsi: Népszerű dolog a kalózkodás nyomán ezeket a dolgokat hibáztatni (ugyanakkor hellyel-közzel jogos is), de szerintem van helye az önkritikának is. Én is rengeteg filmet láttam már, amire nem azért nem mentem el moziba, mert féltem a csalódástól, hanem egyszerűen spóroltam / lusta voltam. Ugyanígy a kedvenc előadóm lemezeivel stb. stb.

Ezt a folyamatot úgy lehetne megállítani, hogy az ember valamiféle következetességet tanúsít, de amíg újra és újra elhiszi, hogy az új mosóport jobb, mint a régi, a következő Transformers jó lesz és a lemezen a maradék 8 szám nem lesz teljesen középszerű, addig meg is fogják próbálni ezt beadni neki.
Amire van kereslet, arra lesz kínálat is, idealista dolog arra várni, hogy az üzleti (vagy éppen kis átkapcsolással a politikai) életben hirtelen mindenki erkölcsös lesz, ha a népnek erre nincs igénye feléjük.
Mondjuk annál jobb reklám nincsen, amikor a termék valóban jó, az többet ér ezer marketingesnél. Csak 0 befektetéssel egyszerűbb egy adott összeget kaszálni, mint rendes erőbedobással a dupláját.

Tzp 2012.07.10. 22:45:02

@Zirowe:

A magyar nyelv szabályai nem szubjektív dolog, hogy én vagy te mit gondolunk róla. Az euró hosszú ó. A média egyes szám. Minden más vélemény vagy tudatlanság vagy értelmi fogyatékosság.

Baski Sándor · http://filmvilag.blog.hu 2012.07.10. 22:53:34

@wlatcy: Nem nyert.
index.hu/kultur/korrektor/mediak3/

@danialves: A Drive remek példa. Ha jól emlékszem volt is olyan néző, aki visszakövetelte a mozitól a jegy árát, azzal a felkiáltással, hogy az előzetes teljesen másmilyen filmet ígért.

"Mondjuk annál jobb reklám nincsen, amikor a termék valóban jó, az többet ér ezer marketingesnél. "

Ez papíron jól hangzik, a gyakorlatban viszont hiába jó a film, ha reklám hiányában meg sem nézik. Idézet az Origo Andy Vajna interjújából:
>>>>>>
- Amikor kijött egy nagy filmjük, amin már évek óta dolgoztak, akkor vasárnap este, amikor kijönnek a hétvégi eredmények, mindenki ott izgult az irodában?

- Akkor már nem izgultunk különösebben, mert már a bemutató előtt hetekkel folyamatosan kaptuk az ún tracking study-t, ami méri, hogy az emberek mennyire értesültek a film létezéséről. Ez szinte pontosan meg tudja mondani, hogy az első hétvégén hányan fogják megnézni a filmet, és ez segít a reklámkampány összpontosításában is. Látszik belőle, hogy melyik demográfiai csoport hallott már a filmről, és melyik nem, valamint az is, hogy melyik hirdetés működik, mire reagálnak jól a nézők.
>>>>>>>>>>>>

Zirowe 2012.07.10. 22:54:05

@Tzp: nem mennék bele ebbe a vitába, hiszen ez hűen tükrözi az emberek műveltségi szintjét (egyetemen a tanárok külön kitérnek a "médiák" szó horrorisztikus voltára) és természetesen csak a valóban buták harcolnak ellene.

Mint ahogy az euro hivatalosan is euro.

hu.wikipedia.org/wiki/Az_eur%C3%B3_nyelvi_vonatkoz%C3%A1sai#Magyar_elnevez.C3.A9s

Sötét emberek ftw!

mrskowalski · http://youarenotinkansasanymore.blog.hu 2012.07.10. 23:17:55

youarenotinkansasanymore.blog.hu/
Az igazán jó trailerek önmagukban is szórakoztatóak, mint ahogy a tévében is két silány színvonalú műsor között időnként üdítő egy-egy minőségi reklám (nem feltétlenül magyar adókon). Tehát a párhuzam több helyen is kiviláglik.
Ettől függetlenül, ahogy egy alkalmat sem hagynék ki a moziban, hogy megnézzem az előzeteseket, úgy minden alkalommal szívesen kihagynám a reklámokat. Valószínűleg azért, mert a mosás egy jó mosóporral nem okoz akkora örömet, mint egy jó film megnézése.

Pitypalatty úrfi · http://proletarokkozt.blog.hu 2012.07.10. 23:23:35

"Ha a beígért vígjáték helyett egy drámát kapunk, sanszos, hogy a filmet nem saját értékei, hanem prekoncepcióink alapján ítéljük meg, és csalódottságunk miatt nem vesszük észre, ha drámaként esetleg mégis működne a történet."

Aha, pont így jártam a Fifti-fiftivel.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2012.07.10. 23:31:28

@[bs]: Valóban vannak méltatlanul elfeledett filmek, de van jó pár olyan, ami nem a marketingnek köszönhetően lett népszerű. Pl. Intouchables-t sztem itthon már százezrek látták azelőtt, hogy egyáltalán moziba került volna.

Vajna példája meg szerintem azért nem helytálló itt, mert ő mindig is közönségfilmeket csinált, neki reklámozni kellett ahhoz, hogy egyáltalán tudjanak róluk. De mondjuk egy Aronofsky vagy Malick film esetében egyáltalán nincs így, ezek a filmek nyilván nem is fognak nézettségi rekordokat dönteni, de itt sokat nem is kell a reklámra fordítani, mert itt a potenciális nézők már évek óta ezekre a filmekre készülnek. Ez sztem sziginfikánsan előjön az első 7vége - második 7vége bevételi összehasonlításban.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.11. 06:49:33

@wlatcy:

Tévedsz, a média többes száma a médiák.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.11. 06:51:08

@Zirowe:

Az euró helyes alak, bár elfogadott az euro alak is.

A médium többese médiumok, a média többesr pedig médiák.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.11. 06:54:41

@Zirowe:

"egyetemen a tanárok külön kitérnek a "médiák" szó horrorisztikus voltára"

Mármint a nyelvészethez NEM értő tanárok. Mert aki ért a nyelvészethez, az legfeljebb a "médiák" szó helyes mivoltára tér ki.

Ez a "hibás a médiák szó" egy nyelvi babona, mely a 90-es évek közepén kezdett terjedni, s sajnos el is terjedt, bár ma már sokan tudják, hogy csak babona. Kb. ugyanolyan babona mint az a tévhit, hogy a "be van fejezve" típusú alakok magyartalanok. De mondhatnék mást is, van pár hasonló nyelvi tévhit még.

wlatcy 2012.07.11. 07:44:17

@[bs]: Akkó' tudálékoskodó paraszt vónék?

wlatcy 2012.07.11. 07:48:39

@Max, A Gondolkodó Birca:

-de erre van egy blogon kívül is valami kokolyabb magyarázat vagy fogadjuk el, hogy mégis ami eddig rossz volt az a jó, azért mert csak? Lássuk be az, hogy "sokan használják" a suksükre is igaz.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.11. 07:59:02

@wlatcy:

Alapvetően: minden nyelvben az a helyes, amit a többség használ. Hiszen a nyelv nem az égből hullik alá isteni törvényként, hanem a nyelv beszélői alakítják és mindig az számít helyesnek, amit a többség annak tart. Számtalan példát lehet erre felhozni a magyar nyelvből is. Olyan példát is, hogy ami 100 éve helytelennek minősült, ma meg az egyedüli helyes. Tulajdonképpen a nyelv változása azt jelenti: folyamatosan változik az is, hogy mi a "helyes". Ami tegnapelőtt helyes volt, az tegnap régies, ma nevetséges, holnap meg helytelen, s ugyanígy fordítva: ami tegnap helytelen volt, az ma elfogadott, holnap egyedülien helyes. Minden nyelvben ez a helyzet. Csak a holt nyelvek kivételek, hiszen ott már nincenek beszélők, akik alakítani tudnák a nyelvet.

Max, A Gondolkodó Birca · http://maxval.co.nr/ 2012.07.11. 08:12:34

@wlatcy:

Konkrétan a "média" szóról. A 90-es években kezdett használatba jönni a magyarban, mint "sajtó, sajtótermék".

Alapvetően két értelemben használatos:
- sajtó,
- sajtótermék.

Ha "sajtó" értelemben használják, akkor ez egy gyüjtőnév, nyilván ritka a többes száma, hiszen a "sajtók" szó sem gyakori. De ettől még VAN többes száma, csak legfeljebb nem használatos gyakran.

Ha viszont "sajtótermék" értelemben használjuk, akkor a többes száma gyakori, hiszen a "sajtótermékek" szó is gyakori.

Valaki kitalálta (egy újságíró) a 90-es évek közepén, hogy nem lehet "médiák", mert a latinban a "media" már többes szám, a "medium" szó többese. Ez igaz, a latinban így van, de ennek az égvilágon semmilyen relevanciája nincs a magyarban, mert a latin nyelvtan nem érvényes a magyarban. Egyetlen másik jövevényszóban sem érvényesek az illető nyelv szabályai, miért éppen a "média" lenne kivétel.

Ezt aztán tetézték azzal a tévhittel, hogy a MAGYAR "média" szó többes számban van és a "médium" szó többes száma. Ez persze már tudatlanság, hiszen ha a "média" valóban többes számban lenne, akkor mondatban egyeztetni kellene vele az állítmány, tehát "a média azt írták" lenne ahelyes alak és nem "a média azt írta", márpedig SENKI sem mondja, hogy "a média azt írták".

Szóval ez egy tipikus nyelvi babona, sok más is van egyébként, olyanok is, melyek elterjedtebbek a "médiák" babonánál. Pl.:
- nincs "de viszont",
- a "meg van csinálva" típusú alak csúnya germanizmus és kerülendő,
- hibásak a "sétálóutca, ivóvíz" típusú szavak, mert az utca nem sétál, a víz nem iszik,
- az ikes igék iktelen ragozása bunkóság,
stb.

Ken Adams79 2012.07.11. 08:32:08

Sziasztok

Szerintem semmi gond nincs a trailerekkel.
egy amcsi film belekerül 1-10-100 millió dollárba...
még jó, hogy azt akarják, hogy visszajöjjön...
Asszem emiatt nem lehet elítélni őket.

Ha valaki "fél", hogy nem azt kapja, amit vár, az olvassa el a tartalmát előtte...

Szerintem sokkal rosszabb az, ha 1 barátom azt mondja 1 filmről, hogy ez a legjobb film, amit látott valaha és nézzem meg, mert nagyon izgalmas/ ijesztő / félelmetes / szórakoztató...
Mert akkor én már ezt "belövöm" az általam legjobbnak tartott film fölé...látatlanban is...
aztán persze, lehet, hogy egy szuperfilm volt, de a legtöbb esetben, nem azt kaptam, amit vártam...

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.07.11. 09:05:05

"Lesz szíves elolvasni."

Tudálékos parasztoknak, grammarnáciknak (beleértve azokat is, akik nem tartják magukat annak), és mindenkinek, aki örömmel trollkodik nyelvi kérdések apropóján, hogy ezzel bizonyítsa vélt felsőbbrendűségét:

mek.oszk.hu/01600/01688/01688.htm#23

epika.web.elte.hu/irat/nyelvi_mitoszok.htm
süti beállítások módosítása