MAGYAR MŰHELY
A magyar filmesek a hatvanas évek aranykora óta elkötelezettjei a társadalom és a történelem elemzésének, ezt a filmtörténeti hagyományt tovább viszik a kortárs alkotók is, akik többnyire zsánerfilmekben vizsgálják a magyar múlt „vakfoltjait” vagy máig vitatott, tehát a kollektív emlékezetben „forró” eseményeit.

Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei (Kortárs történelmi zsánerfilmek)  
Kovács Patrik: A kém álarca (Fazakas Péter: A játszma)
Béresi Csilla: Titkos történetek (Mészáros Márta hősnői)  
Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus (Beszélgetés Réder Györggyel)  
Vajda Judit: Az igazi hungarikum (Friss Hús 2022)  

ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
Az akciófilmet sokan olyan műfajnak tekintik, amely dicsőíti a harcot és a maszkulinitást. „Jobboldali” műfajnak vélik, legalábbis amerikai változatát. Közelebbről nézve azonban látni lehet, ennek épp a fordítottja igaz, az amerikai akciófilm egyenesen levezethető a liberális eszmei hagyományból.

Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért (Az amerikai akciófilm eszmei háttere)
Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia (Zsánerfilm és politika)   
Géczi Zoltán: Veteránparádé (Joseph Kosinski: Top Gun: Maverick)
Greff András: Rabszolgahad indult velük (James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise)  

ÚJ RAJ
Szabó G. Ádám: Szellemek városa (Isabel Sandoval)  

A KRIMI KLASSZIKUSAI
Orosdy Dániel: A harmadik utas (Ross Macdonald 1915-1983)  
Nagy V. Gergő: Két hajnal (Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset)  
Varró Attila: Vágy a mélybe (Goodis és Fuller)  

FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
A filmörökség megőrzésére létrehozott intézményi hálózat és a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége (FIAF) a második világháború előestéjén, a legfeszültebb történelmi pillanatban jött létre, de a „filmarchiválás” gondolata alig három évvel a mozgókép feltalálása után már megszületett.

Barkóczy Janka: Mi a FIAF? (A filmarchiválás szervezetei)  
Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora (Füzi Izabella: A vurslitól a moziig)  
Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása (Bródy István: A munkászubbony)  

FESZTIVÁL
Buglya Zsófia: Ki a buborékból (Graz/Linz)  
Vincze Teréz: Piros betűs ünnep (Udine)  

KRITIKA
Kovács Patrik: Szögre akasztott idő (Baranyi Gábor Benő: Zanox)  
Huber Zoltán: Ketrecbe zárva (Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark)

FILM/ZENE
Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben (Andrew Dominik: Nick Cave – This Much I Know To Be True)

Új adásunkban foglalkozunk A vizsga folytatásával, A játszmával, Nicolas Cage meta-akciókomédiájával (A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya) és az idei Sundance Filmfesztivál közönségdíjas (és az Apple TV-n elérhető) filmjével (Felnőttem, csacsacsa).

Az adásból többek közt kiderül, hogy

• Mi működik a legjobban a Cage-filmben,
• csak a keményvonalas rajongóknak szól-e,
• hogy áll a hitelességgel A játszma,
• miben nagyon más, mint A vizsga,
• milyen filmet csinál egy olyan színész-rendező, aki szerelmes magába,
• mi az a nicecore, és jó-e az nekünk?

40 éve, ezen a napon mutatták be John Carpenter sci-horror klasszikusát, A dologot, ennek apropóján elővettük Orosdy Dániel összehasonlító elemzését a Filmvilág 2011 áprilisi számából.

Ha megszűnik a közérdek összetartó ereje, ha elalszik az értelem, előjönnek a moziszörnyek. A világűr kutatása az ’50-es években új rémeket teremtett.

Amilyen a kor, olyanok a benne élők szorongásai. Az ötvenes évek inváziós sci-fijei és szörnyfilmjei az amerikaiak kollektív félelmét juttatták kifejezésre: a II. világháború után a látványosan gonosz, de távoli nazi helyét a beépülésre kiválóan alkalmas commie vette át. A hidegháború kezdetén a szovjetek démonizálásával, a kémkedésért halálraítélt Rosenberg-házaspárral és az amerikai filmesek sokaságát érintő feketelistával az átlagpolgár paranoiája hosszú távra megkapta a maga táplálékát. Hozzá kellett szokniuk a határaikon belüli támadás gondolatához – amely akár a szomszéd házból is érkezhet, egy másik „igaz amerikaitól”.

A Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasainak - Udvaros Dorottya, Rófusz Ferenc, Szakács Györgyi és Hildebrand István - emlékezetes filmjeiből ingyenesen látható válogatás a Filmintézet streaming platformján vasárnap (június 19.) estig. A Te rongyos élet!, A légy, a Napszállta, és a Katonazene mellett a 100 éve született Pécsi Sándor főszereplésével készült Kár a benzinért vígjáték és Kertész Mihály A tolonc című klasszikusa is ingyenesen nézhető a FILMIO-n.  

Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan legendás rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Sándor Pál vagy Szabó István. Bacsó Péter Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. A film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

91 éves korában elhunyt a francia film legendája, Jean-Louis Trintignant.

Első szerepét az És Isten megteremté a nőt-ben játszotta Brigitte Bardot partnereként, a nemzetközi hírnevet a Claude Lelouch-féle 1966-os Egy férfi és egy nő hozta meg a számára. A Bernardo Bertolucci által rendezett A megalkuvó főszerepéért megkapta a legjobb férfi alakításnak járó Arany Pálma-díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Több olasz produkcióban szerepelt, ezek közül a legismertebb az 1962-ben készült Előzés, amelyben Vittorio Gasmannal játszott együtt, de szerepelt krimikben, giallókban, illetve Sergio Corbucci spagettiwesternjében, A halál csöndjében.

1968-ban a Berlinálén a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta Alain Robbe-Grillet A férfi, aki hazudik című filmjében nyújtott alakításáért, a cannes-i filmfesztiválon pedig Costa-Gavras Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája című filmjéért díjazták.

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program által közösen szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál június 9-12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajlott.

Vasárnap este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 20 kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjak odaítéléséről. A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték. A legjobb elsőfilmesnek járó díjat Kis Hajni vihette haza a Külön falka megrendezéséért. A legjobb női főszereplő kategória nyertese Hámori Gabriella lett a Legjobb tudomásom szerint című drámában nyújtott alakításáért, A játszma Évájának megformálásért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést is ő kapta. A legjobb férfi főszereplő kategóriában Kulka János (A játszma) bizonyult a legjobbnak. Az operatőrök közül Rév Marcellnek ítélték a díjat A feleségem története fényképezéséért, a legjobb forgatókönyv díját pedig Szántó Fanni és Kis Hajni vihették haza a Külön falkáért.

Új adásunkban foglalkozunk az év egyik legfontosabb blockbuster-bemutatójával (Top Gun: Maverick), egy új magyar időhurkos vígjátékkal (Zanox), a Netflix presztízssorozatának negyedik évadával (Stranger Things), és folytatjuk a Coen-sorozatot is az Égető bizonyítékkal.

A podcastből többek közt kiderül, hogy

• Hogyan lehet fillérekből hurokfilmet csinálni,
• mi az a legacy sequel, és a Maverick miért (nem) az,
• mitől működik az új Top Gun,
• mennyire nihilista az Égető bizonyíték,
• kirívóan idióták a film szereplői vagy csak átlagosan,
• és hol tart a Netflix marvelizációja

Menetrend: