Párizsban Adél (Török-Illyés Orsolya) nem kívánt terhességgel néz szembe. Budapesten Nóra (Sipos Vera) titkolja, hogy férjével (Schmied Zoltán) gyermeket akarnak örökbe fogadni. Berlinben Becky (Székely Rozália) szembesíti családját azzal, hogy egyedülálló anya akar lenni. A három, negyven körüli nő élete fordulóponthoz érkezik: mindössze egy nap alatt kell sorsfordító döntéseket hozniuk. Mindegyikük egy-egy kezdeti problémával küzd – legyen az meddőség, abortusz, vagy gyerekvállalás egyedül. A vélt megoldások azonban csak még több bonyodalomhoz vezetnek.

Nagy Borbála filmje több helyen lesz látható premier előtt az országban. Február 7-én 20 órakor a Filmszemle versenyprogramjában debütál a Corvinban. Február 12-én 19 órakor a Toldi vetíti. A film után Dés Fanni, a NANE Egyesület munkatársa lesz a vendég, akivel arról beszélgetnek a Tyúkól podcast műsorvezetői, hogy mennyi joga van ma egy nőnek ahhoz, hogy a saját testéről döntsön, és milyen elvárásai vannak a társadalomnak ezekkel a döntésekkel kapcsolatban. Február 18-án a Cinema City Mammutban Gyárfás Dorka Almási Kittivel beszélget a 18:30 órakor kezdődő vetítés után.

NEKROLÓG
Kovács András Bálint: Tarr Béla (1955–2026)
Ádám Péter: Adieu, BB! (Brigitte Bardot [1934–2025])
Tüske Zsuzsanna: Elfogadni az elfogadhatatlant (Rob Reiner [1947–2025])

ANYASÁG
A sokoldalú anyai szerep kiváló filmes felhasználhatósága ellenére sokáig nem volt slágerkarakter, feltehetően elsősorban azért, mert az anya önmagában nemigen volt célközönség – kivel is, mikor is jutott volna el moziba? Majd az idők szavára és a változó nemi szerepekre hallgatva piaca lett a figura valóságosabb megjelenítésének. Így érkezünk el 2025-höz, ami még nagyobb változást hozott ezen a területen.

Vincze Teréz: Másmilyen szerelmes film (Mészáros Márta: Kilenc hónap)
Rudas Dóra: Falakról lemálló ikonok (A problémás anyaság filmjei)
Kovács Kata: „A frusztráció miatt jött ki belőlem” (Beszélgetés Nagy Borbálával)

A növények érzékiségéről, a kedves filmek igazságáról és torokszorító moziélményeiről is beszélgettünk Enyedi Ildikóval a mozikban január 29-én debütált Csendes barát kapcsán. (Ez a januári Filmvilágban megjelent interjú bővített változata.)

Milyen meghatározó élmények fűznek a növényekhez? Már a Simon mágusban is egy szobanövény oldotta meg a gyilkossági ügyet.

Nincs plusz, különleges kötődésem vagy érzékem a növényekhez. Ez inkább a tudomány egyik ága, amely nagyon érdekel. Még kamaszként, a hetvenes években olvastam először növénykísérletekről, és nagyon örültem, amikor ezek új lendületet kaptak a kétezres évek elején. Érdekes volt látni, ahogy megjelentek bizonyos kutatók, akiket majdnem kitiltottak a tudományos közéletből, mert nettó hülyeségnek tartották a kutatásaikat, amelyek aztán négy-öt év múlva abszolút mainstream eredmények lettek. Addigra ezek a kutatók már máshol tartottak, és akkor amiatt tartották őket hülyének, majd azok a meglátásaik is széles körben elfogadottá váltak. Figyelni ezt a folyamatot, a nagyon magabiztos ellenállást, aztán meg az amnéziát, hogy igen, három éve még ezt hülyeségnek tartottad, most meg tudományos tény, nagyon érdekes volt. De a mai napig követem a fizikát is, az ismeretterjesztésnek azt a szintjét, ami egy ilyen teljes kívülálló számára valamennyire érthető.

A MÚOSZ Film- és Tévékritikusok Szakosztálya 63. alkalommal adta át a Magyar Filmkritikusok Díját a MÚOSZ székházban.

A B. Nagy Lászlóról elnevezett fődíjat az Enyedi Ildikó rendezte Csendes barát nyerte. A díjátadó Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Jeles András kapta. A további elismerések:

• Árvai Jolán Díj – Durst György

• Legjobb animációs film – Vácz Péter: Kutyafül

• Legjobb dokumentumfilm – Podhradská Lea: Apám lánya

• Legjobb kisjátékfilm – Kenyeres Bálint: No.3. / The Spectacle

• Legjobb női epizódalakítás – Waskovics Andrea (Minden csillag)

• Legjobb női főszereplő – Borbély Alexandra (Emma és a halálfejes lepke)

Legutóbbi adásunkban toplistáztuk 2025 filmjeit, most a sorozatokkal tesszük meg ugyanezt, elsoroljuk kedenc magyar filmjeinket is tavalyról, majd elmondjuk, hogy miket várunk nagyon idén.

Menetrend:

00:01:25 - 2025 legjobb magyar filmjei
00:19:45 - 2026 legjobban várt magyar filmjei
00:30:45 - 2025 legjobb sorozatai
01:25:00 - A legjobban várt 2026-os sorozatok
01:32:45 - A legjobban várt 2026-os filmek

Gelencsér Gábor, Teszár Dávid, Beregi Tamás, Orosdy Dániel, Pauló-Varga Ákos, Pethő Réka, Nagy V. Gergő, Pozsonyi Janka, Fekete Tamás, Lichter Péter, Kránicz Bence, Pápai Zsolt, Déri Zsolt, Alföldi Nóra, Huber Zoltán, Árva Márton, Kolozsi László, Nevelős Zoltán, Kiss Dalma, Vajda Judit, Kovács Kata, Greff András, Varró Attila, Baski Sándor, Buzsik Krisztina, Vincze Teréz

David Lynch művészete olyan, mint az élet: rejtélyes – ám e hatalmas közhellyel ellentétben (mindkét fogalom fontos!) érzéki értelemben. Munkásságának legemlékezetesebb képsorai már a debütáló nagyjátékfilmjében megjelennek: az 1977-es Radírfej groteszk-szürreális víziójának riadt tekintetű, különleges frizurájú főhőse (Jack Nance), a puffadt pofazacskójú Radiátor Kisasszony éneke és a felhabzó mutáns bébi mind-mind alkalmas arra, hogy egy életen át kísérje és kísértse a nézőjét. Lynch talán legspirituálisabb és legszürreálisabb filmje rémlátomás apává válásról, felelősségvállalástól való félelemről, egzisztenciális szorongásról: indusztriális poklában, ahol a családi vacsorákon miniatűr sült csirkék kelnek életre, a radiátorban egy dizőzkisasszony lakik és a kopott folyosókon felsejlő ajtók mögött egy pólyatestű szörnyembrió rí hosszú éjjeleken át, mégis létezik megváltás – csodás, banális, giccses menyország, amelyet a félelmekkel való szembenézés után egy ölelés és a fény hoz el. „A Mennyben minden rendben van” – énekli a Radiátorban Lakó Hölgy, és bár ez az első érzetre negédes üzenetű, megkapó dallam elvben nem is állhatna távolabb a rendezőtől, tulajdonképpen meglepően sokat kifejez a híres Lynch-hangulatból: odafent tényleg minden rendben, de hogy idelent és odaát mi a helyzet, már egészen más lapra tartozik.