Kötelező olvasmány - A teljes Watchmen

2018. szeptember 10. 09:28 - Huber Zoltán

watchmen.jpgGyakran feltett fogós kérdés, mit érdemes először kézbe vennie annak, aki még soha egyetlen képregényt sem olvasott, de szeretne ismerkedni a szubkultúrával. Válaszként a Watchmen általában az elsők között szokott elhangozni, hozzátéve azt is, hogy a teljeskörű élményhez azért minimum középhaladó képregényes ismeretek szükségesek. Alan Moore és Dave Gibbons ikonikus alkotása persze szűz olvasásra is lehengerlően komplex, fordulatos és gyönyörűen rajzolt mestermű. Az igazi mélységei mégis akkor bukkannak elő, ha nagyjából tisztában vagyunk a képregény elbeszélői módszereivel és kifejezésmódjaival, illetve valamennyire kiismerjük magunkat a szuperhősök között.

A Watchmen (az Őrzők magyarítás itthon néha hozzá van csapva a címhez) vitathatatlanul a képregény egyik nagy művészi csúcsteljesítménye és mint ilyen, tökéletesen alkalmas annak demonstrálására, mi mindent lehet a színes kockákkal és szóbuborékokkal elérni. Bizonyára vannak nála szebb kiállású, könnyebben dekódolható vagy célirányosabb alkotások, de ilyen rétegzettségű és mélységű darab nem nagyon akad. Moore és Gibbons 1986-ban megjelent munkáját az elmúlt három évtizedben alaposan szételemezték és dicsérték is már eleget (akit mélyebben érdekel a téma, a gondosan szerkesztett és alapos magyar wikipedia oldala tökéletes kiindulópont). Egyetlen dolgot mégis érdemes újra és újra elismételni és vaskosan aláhúzni. Bár a kötet az első felületes pillantásra színes szuperhősös rajzos valaminek tűnhet, valójában színtiszta irodalom.

Tovább
10 komment

ENSZ-díjas dokuval indul a Soldivision Filmklub

2018. szeptember 08. 13:41 - filmvilág

rupa_butikja.jpg

Szeptember 11-én Halász Glória Rupa butikja című díjnyertes dokumentumfilmjének premier előtti vetítésével indul a Soldivision Filmklub.

Szeptember 11-én hagyományteremtő szándékkal veszi kezdetét a Soldivision Filmklub, mely az első évadban női rendezőkkel és női sorsokkal foglalkozik az alternatív terjesztésben már megszokott módon: a vetítéseket követően közönségtalálkozón faggathatják a nézők az alkotókat.

A sorozat nyitányaként Magyarországon első ízben láthatják az érdeklődők Halász Glória Angliát, Hong Kongot, Kanadát és Portugáliát megjárt, az ENSZ filmfesztiváljának nagydíját elnyerő dokumentumfilmjét, a Rupa butikját, amit indiai savtámadások áldozatairól készített. A vetítés után a filmklub vendége Halász Glória lesz. A film a Soldivision forgalmazásában a jövő évtől látható a hazai mozikban.

Tovább
Szólj hozzá!

Ez egy ilyen lépcsőházi film

2018. szeptember 06. 07:38 - KáCsé

Interjú a Tegnap rendezőjével és dramaturgjával

tegnap.jpeg

Kenyeres Bálint első nagyjátékfilmjét szeptember 6-tól vetítik a mozik. A rendezővel és a dramaturggal,  Kovács András Bálint beszélgettünk. 

A Tegnap tervéről 2009-ben beszéltél először és már 2011-ben elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó Atelier díjat a Cannes-i Filmfesztiválon. Miért húzódott ennyit a projekt és mennyit változott ez idő alatt a történet?
Kenyeres Bálint: A csúszás oka a finanszírozás volt, ennyi ideig tartott összeszedni rá a pénzt. A film alapja ettől függetlenül soha nem változott. Amiről szólni akart, már a kezdetektől megvolt és meg is maradt. Ahogy az alapstruktúra és a premisszák is. De volt rá idő, hogy csiszoljuk a forgatókönyvet, és ezt ki is használtuk.

Mindig is koprodukcióban gondolkodtatok?
Kenyeres Bálint: Persze. Ráadásul akkor, amikor elkezdtük, épp nem is létezett magyar filmfinanszírozás. Előbb volt francia pénzünk, mint hazai. Aztán ahogy felállt a Filmalap, kiderült, hogy a koprodukció sem lesz olyan egyszerű, mint vártuk. Első filmes projekthez képest ez egy nagyon ambiciózus tervnek bizonyult.

Ráadásul úgy emlékszem, az első verziókban talán épp ezért még nyugat-európai lett volna a főszereplő.
Kenyeres Bálint: Igen, alapvetően egy jóléti, nyugati karakterre lett kitalálva a főszerep. Épp azért, hogy minél nagyobb legyen a kontraszt, amikor ez a pali belecsöppen az észak-afrikai közegbe. Szerettem volna, hogy nagyon élénk legyen ez a különbség, és minél jobban bele tudjon veszni abba, ami ott várja.

Tovább
Szólj hozzá!

Jönnek újra a díjnyertes német nyelvű filmek

2018. szeptember 04. 17:04 - filmvilág

nokert.jpg

Szeptember 27. és október 7. között rendezik meg idén a budapesti Művész moziban a SZEMREVALÓ│SEHENSWERT FILMFESZTIVÁLT. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye immár hetedik alkalommal hozza el a német nyelvterület új filmjeinek legjavát, eredeti nyelven, magyar felirattal.

5 tematikus blokkban 17 filmet vetítenek, melyek elsősorban társadalmi és lélektani kérdésekkel foglalkoznak, de vígjáték, romantikus roadmovie, gengszterfilm és több dokumentumfilm is lesz a kínálatban.

Szeptember 27-én Az állam Fritz Bauer ellen című film rendezőjének új alkotása, az idei Müncheni Filmfesztiválon Békedíjjal és rendezői díjjal méltatott, valós eseményeket feldolgozó Néma forradalom nyitja az idei SZEMREVALÓT, melyben két NDK-s gimnazista srác tudomást szerez az 56-os magyar forradalomról, s ráveszik az egész osztályt, hogy egyperces néma csenddel fejezzék ki szolidaritásukat a magyar szabadságharcosok iránt. Az ügy a Stasi fülébe jut, és komoly vihart kavar.

Tovább
1 komment

Itt a szeptemberi Filmvilág!

2018. szeptember 01. 09:35 - filmvilág

1809.jpgMAGYAR MŰHELY
Soós Tamás Dénes: Az utolsó modernista (Beszélgetés Nemes Jeles Lászlóval)
Pazár Sarolta: Próféta voltál? (Zolnay Pál portré – 2. rész)
Szivák Bernadett: Sellők és Rinocéroszok (Beszélgetés Traub Viktóriával)
Varga Zoltán: Oroszlán/idomár (Leo és Fred animációs sorozat)
Tóth Péter Pál: A Hugó (Domokos János: Jutalomutazás Dárday Istvánnal)
Mészáros Márton: Könnyű leckék (Beszélgetés Zurbó Dorottyával)

A SOÁ EMLÉKEZETE
Ádám Péter: A feledés mélyvízében (Claude Lanzmann – 1925-2018)
Závada Pál – Rózsa János: A szerződés (filmterv)

 

A MESEÍRÓ MESÉJE
A 80-as évek óta a tömegfilmben egyre gyakrabban kerül elő a meseteremtők (írók, rendezők) és hőseik közötti reflektív viszony, legyen szó Pán Péter-filmverziókról, Terry Gilliam átértelmezett meséiről vagy a mágikus realizmus alapműveinek filmadaptációiról Margaret Atwoodtól Angela Carterig: ahogy a klasszikus mesék posztmodern adaptációinak szövetén minden esetben átdereng a valóság, az életrajzi filmekben is rendre összemosódik alkotó és teremtmény világa.

Fekete Tamás: Mese-terápiák (Meseírók filmes életrajzai)
Varró Attila: A képzelet pikareszkjei (Terry Gilliam meséi)
Pethő Réka: Feminista mesevilágok (Angela Carter-adaptációk)

A TITKOS ITÁLIA
A Szicíliát uraló megszállók, a spanyol, pápai, osztrák és Bourbon rendőrállamok évszázados tapasztalatai alakították ki ezt a mentalitást, amely mafiát egykor létrehozta, ez a módszer azonban a demokráciával már semmiképp sem összeegyeztethető. A szicíliai maffia regionális problémából mára az olasz társadalom egészét sújtó átokká vált, így továbbra is filmek és tévésorozatok visszatérő témája.

Paár Ádám: Szicíliai tragédia (Olasz maffiafilmek)
Kovács Patrik: Kallódó emberek (Új raj: Paolo Sorrentino)

PERZSA TÜKÖR
Jafar Panahit, a ma élő legnevesebb iráni rendezőt pályakezdése óta vegzálják a hatóságok: már első nagyjátékfilmjét, A fehér léggömböt (1995) is nehezen tudta leforgatni, A tükör (1997) elkészítése után pedig semmilyen állami támogatást nem kapott. 2010-ben végleg eltiltották a filmkészítéstől és házi őrizetre ítélték. Panahi azonban nem adta fel, négy filmet készített azóta.

Varró Attila: Harminc madár (Teheráni Filmfesztivál)
Kránicz Bence: A tiltás virágai (Jafar Panahi és a cenzúra)
Benke Attila: Csador nélkül (Iráni rendezők amerikai filmjei)

FESZTIVÁL
Schreiber András: A változatlanság diadala (Sehenswert/Szemrevaló)

KRITIKA
Baski Sándor: Kijutni a labirintusból (Kenyeres Bálint: Tegnap)
Czirják Pál: Magányos kamaszok (Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod:))
Kránicz Bence: Az ébredő erő (Spike Lee: Csuklyások – BlacKkKlansman)

A címlapon: Nemes Jeles László: Napszállta (Jakab Juli) – A Mozinet szeptemberi bemutatója

Szólj hozzá!

Az őrült Nicholas Cage Miskolcon is véres ámokfutást rendez

2018. augusztus 31. 16:35 - filmvilág

blackkklansman2.jpg

A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramja helyett idén a Kitekintő / Open Eye szekcióba kerültek a világ legnagyobb filmfesztiváljainak díjazott művei.

Ilyen például a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajokja, amely Cannes-ból az Arany Pálmát vitte el idén. Kore-eda az Anyátlanok után most is egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból.

Szintén a 2018-as Cannes-i Filmfesztiválon versenyzett az Arany Pálmáért Nuri Bilge Ceylan, a török filmművészet élő klasszikusa, A vadkörtefa című filmjével. A lassú ritmusú, meditatív alkotás meseszép anatóliai tájakon játszódik, ahol az emberek még titokzatos harmóniában élnek a természettel. A történet hőse Sinan, a szépreményű fiatal író, aki a nagyvárosból érkezik haza szülőföldjére, hogy erőt és anyagi támogatást gyűjtsön első kötete megjelentetéséhez. A visszatérés nehezebben megy, mint gondolná, mert a falu és az emberek megváltoztak, vagy éppen ő maga nem az már, mint aki egykor volt.

Tovább
Szólj hozzá!

Eltáncolt szerelmek - A Körhinta legendás táncjelenetének nyomában

2018. augusztus 29. 11:31 - filmvilág

korhinta.jpg

Fábri Zoltán három évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán, hogy festőművész lehessen, majd 1938-ban átiratkozott a Színművészeti Akadémiára, mert a filmrendezés kezdte érdekelni. A pályamódosításban döntő tényezőnek nevezte találkozását a francia lírai realizmus alkotásaival: „Marcel Carné, René Clair, Renoir, Duvivier művei olyan hatással voltak rám, hogy egyre fokozódóan nem érdekelt semmi más, csak hogy lehetnék filmrendező” (idézi Marx, 25-6.). Elsősorban a francia filmek hatása látható abban, hogy Fábri, főleg az 1950-es években készült műveiben, drámai összeütközéseket visz színre erős érzelmeket kiváltó, a fények és árnyékok kontrasztjára épülő képekkel. A hatást a változatos kameraállások, a gyakori közelik, a gyorsuló montázs, illetve a zene és a hangok kifejező ereje is fokozza. A szakirodalom röviden expresszív-drámai formának nevezi ezt a stílust, és a rendező olyan filmjeire tartja a legjellemzőbbnek, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna és a Dúvad (Gelencsér, 4-7.).

Tovább
9 komment