Életének 83. évében elhunyt Csukás István Kossuth-díjas költő, író. 2016-ban készítettünk vele életútinterjút a Filmvilágban. Ezzel a beszélgetéssel búcsúzunk tőle. 

Mirr-murr, Süsü, Pom-pom, a nagy ho-ho-ho-horgász: a legismertebb magyar mesefigurákat köszönhetjük Csukás Istvánnak.  

Kormos István biztatására kezdett el meséket írni. Hogyan lett aztán meseíróból mesefilmíró?

Borzasztó hálás vagyok Kormosnak, hogy beinvitált a gyerekirodalom birodalmába. Előkelő társaságba kerültem, hiszen Weörestől Tersánszkyn át Móriczig nincs olyan magyar író-költő, aki ne írt volna a gyerekeknek is. Sokakkal egyetemben nekem is menedék volt a gyerekirodalom. Az én ajándékom pedig az volt, hogy végigzongoráztam a műfajokat. Így került sor a filmírásra is. Báb- és rajzfilmekkel kezdtem a működésemet. Ha megjelent egy mesekönyvem, arra felfigyelt a Magyar Televízió ifjúsági osztálya, és lecsapott rá.

1968 és ‘71 között dramaturgként is dolgozott a televíziónál.

A gyerekhíradót szerkesztettük, jártuk az országot, és mivel a tévének nagy volt még a renoméja, bárkivel, gyárigazgatókkal, orvosokkal is készíthettünk riportot. De amikor elkezdtem sorozatokat írni a televíziónak, úgy gondoltam, a kettő nem fér össze. Nem tartottam helyesnek, hogy magamat szerkesszem, ezért otthagytam a tévét. Így több időm maradt az írásra. Csodálatos hely volt akkoriban a televízió, alig fejeztem be egy mesét, már kaptam is a felkérést a következőre. Biankó szerződést adtak, amibe csak a címet kellett beleírnom. A megrendelés nagy múzsa: inspirált az ilyen mértékű bizalom.

Animációs sci-fi, Verzió-díjas dokumentumfilm, társadalmi és történelmi dráma, lélektani thriller: teljes a Friss Hús rövidfilmfesztivál magyar válogatásának programja 

Március 23. és 29. között rendezik meg, immár 8. alkalommal a Friss Hús Budapest nemzetközi rövidfilmfesztivált a budapesti Toldi moziban.  

A beválogatott filmek listáját a Friss Hús weboldalán lehet megnézni. A magyar programba összesen 28 filmet válogattak be, köztük 12 női rendező alkotását. Két rendező kétszeresen is szerepel az idei fesztiválon: Rudolf Olivér és Török Marcell is 2-2 filmmel lesz jelen a Friss Húson, ahol többek között a többszörösen díjnyertes Dombrovszky Linda, illetve a korábbi Friss Hús-díjazott Szilágyi Fanni új filmje is bemutatkozik. Bartha Máté Szél viszi című diplomafilmje már látható volt a Verzió fesztiválon, itt a diák- és elsőfilmes versenyprogramban debütált, és lett a kategória legjobbja. 

Az Akik maradtak sztárja, Szőke Abigél két kisfilmben is látható lesz (Vakáció, Reggelim a vacsorád). Gryllus Dorka, Nagy Zsolt, Keresztes Tamás, Jordán Adél, Trill Zsolt is megjelenik a nagy vásznon, rövidfilmes szerepben. A Friss Húson korábban a Legjobb Színész díjával kitüntetett Vilmányi Benett a Szabadok című filmmel tér vissza. 

Nyilvános a Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle programja. A Szemlén február 26-29. között 59, Magyar Filmdíjra jelölt alkotást vetítenek majd a Corvin moziban, köztük a Valan, az Akik maradtak, a Drakulics elvtárs, a FOMO - Megosztod és uralkodsz, az Apró mesék, a Guerilla, a Seveled, a Most van most, a Szép csendben és a Szeretlek mint Állat! című nagyjátékfilmeket. A tévéfilmek közül a Foglyok, az Egy másik életben, a Házasságtörés és a Nino bárkája szerepel a programban, valamint a Cseppben az élet, a Tabukról tabuk nélkül, az Alvilág, a 200 első randi és A mi kis falunk című televíziós sorozatok egy-egy epizódját, továbbá tíz animációs filmet, tíz ismeretterjesztő filmet, tíz kisjátékfilmet és tíz dokumentumfilmet is nagy vásznon nézhetnek majd meg a nézők.

A televíziós forgalmazású filmek - tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film és animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek pedig kedvezményes 500 Ft-os áron tekinthetők majd meg. Jegyek február 22-étől válthatóak a Corvin Mozi jegypénztárában, vagy online a corvinmozi.hu  oldalon.

A podcast epizódjai minden fontosabb podcast applikációban elérhetőek, de a Spotify-on, az Anchoron és az iTuneson is fel lehet ránk iratkozni. (Ugyanitt köszönettel várjuk a szöveges értékeléseket.) Az adás korlátozott ideig innen le is tölthető.

Év: 1993

Terjedelem: 134 oldal 

Itthon senki nem mondta el ezt a sztorit. Csak a felét.

1994-ben járunk, a Carolco - a túlfizetett színészek és többek közt a tűzijátékkal levegőbe írt projektek bejelentése miatt - az anyagi csőd szélén áll, Mario Kassar már az irodájában fogyasztott kávéért is pénzt számol fel. És akkor döntést kell hozni.

Bong Joon-ho fekete humorral teli Arany Pálmás kapitalizmus-bírálata jól mutatja a centenáriumát ünneplő koreai film erényeit. [A film időközben elnyerte a forgatókönyvért, a rendezésért, a legjobb  nemzetközi játékfilmért és a legjobb filmért járó Oscart is - a szerk.]

A koreai filmgyártás 2019-ben ünnepli születésének századik évfordulóját – 1919. október 27-én mutatták be ugyanis az első Koreában készült mozgóképet. Ennek fényében különösen szimbolikus, hogy éppen a századik születésnapra nyerte el az ország filmgyártása történetének első cannes-i Arany Pálmáját az Élősködőkkel. Szebb születésnapi ajándékról talán nem is álmodtak, különösen, ha hozzávesszük, hogy a film nemcsak hangos kritikai sikereket arat, de a koreai jegypénztáraknál átlépte a sikerfilmes álomhatárt több mint 10 millió eladott jeggyel, valamint októberi New York-i és Los Angeles-i premierjét követően is bevételi rekordokat döntött saját („nem angol nyelvű filmek”) kategóriájában.

A következő pár napban mindenki az Élősködőkről fog beszélni: Bong Joon-ho nagy meglepetésre a forgatókönyvért és rendezésért is megkapta az Oscart, majd a Legjobb  nemzetközi játékfilm és végül a Legjobb film kategóriák szobrait is besöpörte. Alább döntve a legfontosabb kategóriák nyertesei is átböngészhetők: