Új adásunkban foglalkozunk Olasz Renátó első rendezésével (Minden csillag), Anders Thomas Jensen új fekete komédiájával (Az utolsó viking), Yorgos Lanthimos és Emma Stone újabb közös produkciójával (Bugonia), és az idei Cannes (illetve a BIFF) egyik legnagyobb szenzációjával, a Tánc a sivatagbannal.

Menetrend:

00:05:50 - Minden csillag
00:29:25 - Sirat - Tánc a sivatagban
00:53:30 - BIFF-élmények
00:58:10 - Az utolsó viking
01:23:40 - Bugonia
01:46:30 – Bugonia spoileresen
02:02:20 - Ajánljuk még - Roofman - A besurranó; A megbízás (Task), Idles; Peter Strickland Collection
02:20:10 - Dénes kérdéseket tesz fel

Indul a 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, november 11-19. között 60 film, 90 vetítés és 29 közönségtalálkozó várja a nézőket Budapesten. A fővárosi programokkal párhuzamosan országszerte 7 további városban rendezik meg a fesztivált.

A fesztivál megnyitója a Trafóban lesz, a nyitófilm pedig elnyerte a Sundance fesztivál Szólásszabadság-különdíját. Az Együttélés, na persze…, egy izraeli stand-up komikus, Noam Shuster Eliassi portréja, aki a humor segítségével veszi fel a harcot palesztinok és izraeliek békés együttéléséért. A megnyitón Rév István, a fesztivált társszervező Blinken OSA Archivum alapító igazgatója mond beszédet. A vetítés után a producerrel, Rachel Leah Jonesszal Steiner Kristóf beszélget. A Nyitóestre jegyek még kaphatók.

A világ minden tájáról érkező filmek érzékeny és sokszínű témákat dolgoznak fel: a háború sújtotta Ukrajnától, Gázától, és Iraktól kezdve az itthon is égetően aktuális társadalmi kérdésekig, mint a nemi egyenlőtlenség, a klímaválság vagy a gyermekvédelem.

A Blue Danube Filmfesztivál 8. alkalommal várja a közönségét. Idén november 22. és 30. között, három országban – Ausztria, Magyarország és Szlovákia – 67 rövidfilmet vetítenek 31 országból, hat kategóriában: kisjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációk, kísérleti művek, 5 percnél rövidebb alkotások és diákfilmek. Számos alkotás járta már meg a cannes-i, berlini és egyéb nagyobb fesztiválokat, valamint 8 Európa-filmdíjra jelölt filmet is bemutatnak. A programot rekord számú nevezésből válogatták ki: összesen 1808 alkotás érkezett 91 országból és a legkiemelkedőbbek kerültek a programba.

Az idei év különlegessége, hogy első ízben láthatjuk Magyarországon a Cannes-ban bemutatott The Loneliness of Lizards című portugál rövidfilmet Ines Nunes rendezésében, valamint a német Kim Lea Sakka által rendezett Immaculata című alkotást is. Emellett 14 magyar film várja a közönséget, köztük a Berlinalén szerepelt Ladányi Jancsó Jákob Élő Kövek, valamint Balogh Mirjána animációs kisfilmje, a Bárcsak Fül lennél. Az idei fesztiválon első alkalommal szerepel a diákfilmes kategória, ahol 470 nevezett mű közül kerül bemutatásra több film is.

A fesztivál programját a nézők a nyitónapokon Bécsben, az Amerlinghausban élvezhetik, majd november 26-án Pozsonyban a Liszt Intézetben, Győrben a Rómer Házban folytatódnak a vetítések. A teljes versenyprogram november 27. és 30. között Budapesten, a Kettőspont Színházban kerülnek bemutatásra, ahol minden esemény ingyenesen látogatható. A vetítések után lehetőség nyílik az alkotókkal és vendégekkel való beszélgetésekre is.

November 7-15. között a 23. MittelCinemaFesten 11 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség a Puskin és Tabán moziban, eredeti nyelven, magyar felirattal. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényére Budapestre érkezik az idei Velencei Filmfesztiválon díjazott Egy iskolaév rendezője, Laura Samani, a Locarnóban több díjat nyert Édes kincsem rendezője, Margherita Spampinato, a Toni Servillo főszereplésével tavaly Velencében díjazott Szicíliai levelek két rendezője, Fabio Grassadonia és Antonio Piazza, és az Eleonora Duse egyik főszereplője, a magyar színésznő Wrochna Fanni. A szegedi Belvárosi mozi is vetít három filmet. Jegyek elővételben már kaphatóak.

A 23. Olasz Filmfesztivált november 7-én 19 órakor Mario Martone a 2025-es Cannes-i Filmfesztivál versenyében debütált Odakint (Fuori) című életrajzi dráma nyitja. Goliarda Sapienza írónő ékszerlopásért börtönbe kerül, ahol a néhány fiatal elítélttel való találkozását újjászületésként éli meg. Újra felfedezi az életörömöt és az írás iránti vágyát. A film Szegeden november 12-én lesz látható. November 8-án 16 órakor – Szegeden november 11-én – a Vermiglio – A hegy menyasszonya című alkotásban egy alpesi faluban keres menedéket a második világháború elől bujkáló katona, Pietro. Megérkezése felforgatja az egyébként zárt közösség mindennapjait. Maura Delpero Ezüst Oroszlánnal díjazott és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Golden Globe-ra jelölt filmje női nézőpontból mesél szerelemről, belső konfliktusokról és egy falu lélektanáról a háború árnyékában. Aznap 19.30 órakor az Eleonora Duse című alkotásban Eleonora Duse legendás színésznő karrierje már a végéhez közeledik, de az I. világháború és a fasizmus felemelkedése közötti zűrzavaros időkben a Díva a beletörődés helyett egyre erősebb késztetést érez, hogy visszatérjen oda, ahol élete kezdődött: a színpadra. A vetítés után a közönség találkozhat Wrochna Fanni főszereplővel.  

A Nashville sokszálú tablófilmjével Altman szembement a hagyománnyal: a sztoriellenesség, a nézői azonosulás korlátozása, a riportjelleg egyaránt antihollywoodiánus megoldás.

Az amerikai filmtörténetben új korszakot nyitó 1967-es év – a Bonnie és Clyde, a Diploma előtt, a Hidegvérrel, a Bilincs és mosoly bemutatójának éve –, és az utána következő szűk nyolc esztendő a művészi energiák kiáradását hozta. Az Új-Hollywoodra keresztelt korszak Hollywoodi Reneszánsznak nevezett, 1975-ig tartó szakaszában a helyi műfaji hagyományok randevúztak az európai művészfilmes inspirációkkal, különleges mozgóképi alakzatokat teremtve. Az évtized közepére azonban kifulladt a lendület és elapadt az invenció, ráadásul az újabb filmek gyakran a pénztáraknál is sikertelenek voltak. A Hollywoodi Reneszánsz az évtized második felére elhalt. Robert Altman korszaktemető Nashville-jének a bemutatója azonban egyúttal örömünnep volt, ez a film ugyanis összegezte mindazt a törekvést, amely a Hollywoodi Reneszánszot különlegessé tette az amerikai mozi históriájában. 

Jelentéses formák 

Altman a hetvenes évek legelején került a hollywoodi rendezők vezérkarába, és egyike volt ama direktoroknak, akik a kor politikatörténeti – és nem utolsósorban filmtörténeti – válságkorszakából művészileg sokat profitáltak. Fő témája a többrétegű és többirányú politikai és társadalmi krízis analízise – jóllehet direkten politizáló, illetve a szinkronidejű politikai eseményeket nagyító alá vételező filmje alig volt.

A DOKUMENTUMFILM ÚTJAI
Lucrecia Martelnek a máig velünk élő kolonialista reflexekről tudósító új dokumentumfilmjétől, a Nuestra Tierrától kezdve a közelmúltbeli magyar kreatív dokukon (Borbás David: Wartburg, Hegedüs Péter: Lili, Visky Ábel: Mesék a zárkából és az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója) és Scott Barley sajátos tájfilmjein át a Verzión vetítendő, rendkívül változatos témájú és formájú munkákon át sok minden értékelhető dokumentumfilmnek.

Kovács Petra: Újrajátszani a traumát – újraérteni önmagunkat (Négy kreatív dokumentumfilm)
Markója Csilla: Kísérteties esztétika (Scott Barley)

Gyöngyösi Lilla: „Univerzális helyett konkrét történetek kellenek” (Beszélgetés Lucrecia Martellel)
A valóság legújabb verziói (22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál)

SKANDINÁV ÁLMOK
Kiss Dalma: Szerethető szörnyetegek (Anders Thomas Jensen: Az utolsó viking)
Pazár Sarolta: Megérint, újjászületik (Jeanette Nordahl: Kezdetek)
Rudas Dóra: Pár beszéd a párbeszédről (Dag Johan Haugerud: Álmok)
Simonyi Balázs: „A filmezéshez több erő kell (Beszélgetés Borbás István operatőrrel)

November 10-én 19 órakor Sándor Pál filmjével, a Szerencsés Dániellel folytatódik a Filmrendezők klubjának vetítéssorozata a Művész moziban. A vetítést követő mesterkurzuson a film rendezőjével Till Attila beszélget.